Kékellő halmok, gyönyörű vidékek

2023. április 14. 12:27
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
E táj nem különül el élesen a környező területektől, olyannyira nem, hogy például Kemenesmagasi község északi része, erdőterülete a Kemenesháton fekszik, déli része viszont Kemenesaljához tartozik. Összesen 28 települést sorolunk e tájhoz, a központja pedig Celldömölk.
Kékellő halmok, gyönyörű vidékek
A bencés apátsági templom romja Celldömölkön
A bencés apátsági templom romja Celldömölkön
 
Az erdészeti hatóság adatai alapján 11 547 hektár erdő borítja a Kemenesalját – ez a kistáj 24,4 százalékos erdősültségét jelenti. Az erdők csaknem harmadának társaságunk, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a kezelője.
 
Az erdőállomány 26 százaléka erdeifenyves, 24 százaléka cseres-tölgyes, 13,1 százaléka kocsányos tölgyes, 11 százaléka gyertyános-kocsányos tölgyes, mintegy ötöde pedig akácos.
 
Ez az arány Vas vármegyében kimagaslóan magasnak számít, de a magánerdőkben még nagyobb, mert a térség gyengébb termőhelyeit leginkább e fafaj képes hasznosítani. Történelmi nevezetesség is köthető az akáchoz: Csönge község evangélikus templomának kertjében áll a térség első akácfájának csonkja, melyet Dótzy Pál lelkész ültetett 1784-ben. Öt csemetét kapott akkor az akác elterjesztését szorgalmazó Tessedik Sámueltől, s ezek egyike került a templomkertbe. A Tessedik-féle fát tekinthetjük tehát a Kemenesháton és Kemenesalján lévő akácerdők első hírnökének.
Diákok az Izsákfai Parkerdő tanösvényén
Diákok az Izsákfai Parkerdő tanösvényén
 
A csertölgyre utal
A Kemeneshát keleti része a Cser, elnevezését a kavicshátat egykor borító csertölgyerdőkről kapta, s a „Cser” szót tartalmazó helyek részben a Kemenesaljához tartoznak. A tulajdonosok egykor megkülönböztették az egyes részeket elhelyezkedésük és az erdők kora alapján, így láthatjuk a térképeken Nemes-, Pap-, Vidos-, Keleti- és Nyugati-Cser, Közép-Cseri, illetve az Öregcser, Morics-Cser, Cseri-düllő területneveket, és még Cserpuszta település is létezett.
Árpád-kori templom Mesteriben
Árpád-kori templom Mesteriben
 
A Celldömölktől délre fekvő 180 hektáros Sági-erdőben 2015-ben újította fel erdőgazdaságunk az Izsákfai Parkerdőt, mely már az 1970-as évektől közjóléti rendeltetésű terület. A parkerdőt kocsányos és csertölgy, akác, erdei- és feketefenyő, gyertyán, valamint egyéb lombos fafajok alkotják. Tanösvények segítik az erdő megismerését, és esőbeállók, tűzrakó helyek, illetve erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét.
 
A természetvédelmi besorolású területek Kemenesmagasihoz és Sitkéhez tartoznak, de ezek már a Kemeneshát részei.
 
Előbbi településen áll a korábban helyi védettségű, 21 hektáros molyhos tölgyes, mely a pápai Esterházy-birtokhoz tartozott mint fás legelő. Napjainkban az erdészeti igazgatás természetvédelmi területként tartja nyilván. Vas vármegyében ez az egyetlen molyhos tölgyes állomány.
Molyhos tölgyes Kemenesmagasiban
Molyhos tölgyes Kemenesmagasiban
 
Sitke területén, de már szintén a Kemenesháton, az öregcseri 29 hektáros idős cseresben csodálhatjuk meg tavasz végén a királyné gyertyája virágzását, mely helyi jelentőségű védett természeti terület. E cseres nem része a Natura 2000 hálózatnak, míg a határos 258 hektáros erdeifenyő és vörös tölgy alkotta állomány igen, mely korábban ipari erdőnek minősült. Szintén Natura 2000 terület a Ság-hegy (238 hektár), valamint a Gércei tufagyűrű és láprét 455 hektárral.
 
Öt település alkotta
Kis- vagy Pórdömölk, Nemesdömölk és Kiscell településeket 1904-ben egyesítették Celldömölk néven, majd 1951-ben csatolták hozzá Alsóságot, s 1979-ben – az addigi nagyközség várossá nyilvánításakor – Izsákfát is. Kiscell története 1739-ben kezdődött, amikor a cseh származású Koptik Ottó szerzetes Dömölkre érkezett Máriazellből, s magával hozta az ottani kegyszobor másolatát.
 
Először fakápolnát épített a Mária-szobor elhelyezésére, majd 1748-ra elkészült a máriazelli kegytemplom mintájára az új templom, és a kegyszobor ott már méltó elhelyezést kapott.
A kegytemplom körül kialakult egy új település, és az első katonai felmérésről készült térképen (1782–1785) már a Kis-Czell helységnév is olvasható. Az új kegytemplom rövidesen zarándokhellyé vált, napjainkban a Mária-út egyik fő célállomása.
Tavasz végén virágzik a királyné gyertyája az Öregcseren
Tavasz végén virágzik a királyné gyertyája az Öregcseren
 
Árpád-kori templomok
Árpád-kori templomokat is felkereshetünk Kemenesalján. Ezek egyike az egykori Kisdömölkön álló dömölki bencés apátság temploma, melyet a Merse család (Mersevát község névadói) alapított II. (Vak) Béla király idejében. Építőanyaga egyedülálló módon vulkáni tufa. Mesteriben vaskori halomsírra épült a Szent Mihály-templom a 13. század első felében. Kemenesszentmártonban a szintén 13. századi Szent Márton-templom érdemel figyelmet, melyet a 16. század végén erődítettek, az akkor kialakított lőrések mai is láthatók.
 
Kemenesalja legmagasabb pontja a Ság-hegy
Kemenesalja legmagasabb pontja a Ság-hegy
A Szent István által, a mocsaras Marcal-mente egyik átkelőhelyénél, Karókánál alapított várispánság védelmére földvár épült.
 
A földvár még a kuruc korban, a napóleoni időkben, de még az 1848-as szabadságharc idején is hadászati célokat szolgált.
A terület a 14. század végéig volt királyi birtok, később Kinizsi Pál és Magyar Benigna tulajdonába került, akik a pálosoknak adományozták. A falu központjában ma is látható a pálosok egykori kolostora, mely jelen állapotában 18. század végi, késő-barokk épület.
 
Mersevát Marcal-menti település, mely Merse és Belsővát összevonásával jött létre. A falutól északra található a Vidos család kriptája, ahol a ’48–49-es szabadságharc egyik hőse, Vidos József, a Vas vármegyei nemzetőrség parancsnoka, kormánybiztos is nyugszik. A falu határában tőzegbánya működött, a helyén kialakult a Merseváti-tó jelenleg horgászvíz.
 
Több költőt megihletett
Az Egyházashetyén született és Kemenessömjénhez is kötődő Berzsenyi Dániel mellett Kemenesalja jeles költője Dukai Takách Judit is. Dukán született 1795-ben, és Sopronban hunyt el fájdalmasan korán, 1836-ban. Verseit Malvina néven írta. Berzsenyi 1815-ben külön költeményben méltatta költői tehetségét a Dukai Takách Judithoz című versében. Sírboltja a dukai temetőnél áll, és a Nemzeti Sírkert része.
 
Ezer szállal kötődik e tájhoz Weöres Sándor is, bár ő a Kemenesháthoz tartozó Csöngén élt, ha azonban olvassuk sorait, miszerint: „Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, eszünkbe juthat, hogy a költő kemenesi élményeiről írta versét, látta a galagonyával szegett legelőket és erdőszegélyeket.
 
Napjainkban elsősorban a Balázs Fecó nevéhez kötődő koncertekről ismert Sitke település. A Felsőbüki Nagy Sándor által 1871-ben épített, romossá vált kápolna felújítását segítették a koncertek bevételéből. A kápolnát felújították, de a Sitkei Rockfesztivált továbbra is megrendezik.
 
Vulkánok formálta táj
A Kemenesalja közepén emelkedik a táj legmagasabb pontja, a vulkanikus eredetű Ság-hegy (279 méter), ami 1975 óta tájvédelmi körzet. Felkiáltójelként áll rajta az ország legmagasabb (19,5 méter) Trianon-emlékműve, melyet 1934-ben állított Kemenesalja népe. Az eredetileg szabályos alakú hegyet, a rajta létesített bazaltbánya működése alatt, 1910 és 1958 között részben elhordták, így csökkent az eredetileg 291 méteres magassága a jelenlegire.
Tanösvény a Ság-hegyen, háttérben a Trianon-emlékmű
 
Tanösvény a Ság-hegyen, háttérben a Trianon-emlékmű
A tájvédelmi körzet szabadon látogatható, az ott kialakított tanösvényen tájékozódhatunk a vulkáni tevékenységről, a hely élővilágáról, és a bányakráter peremén is találkozhatunk a molyhos tölgy kisebb csoportjával.
 
A bánya egyik épületében rendezték be a Sághegyi Múzeumot, üzemeltetője a Kemenes Vulkán Park. A Somlói borvidékhez tartozó Ság-hegy nevezetes szőlőtermesztéséről és borairól is.
A Ság-hegyen egykor vár is állt, melyhez monda fűződik. A nyugati országrész megerősítésére II. (Vak) Béla királyunk várat építtetett ide, noha tanácsadói erről le akarták beszélni. A király azonban nem engedett, ezért az építést ellenző urak körbe-körbe vezették a vak uralkodót e „magas” hegyen, és meggyőzték a munka nehézségeiről, így a vár nem készült el teljesen.
A vulkanikus kráter peremén molyhos tölgyek is élnek
A vulkanikus kráter peremén molyhos tölgyek is élnek
 
Maradványai a bányászat során eltűntek, mint ahogy az ottani őskori és római maradványok is.
A Ság-hegytől délre található az 5 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység másik emléke, a Kis-Somlyó hegy, melynek északi fele Borgáta, déli része Kissomlyó községhez tartozik, míg keleten Egyházashetye határolja. A kék négyzettel vagy a sárga kereszttel jelzett turistautakon érdemes felkapaszkodni a szőlők borította hegy tetejére, a 219 méter magasan álló, IV. Béla királyukra emlékeztető Király-kőhöz.
Az 1934-ben állított Trianon-emlékmű egyik felirata
Az 1934-ben állított Trianon-emlékmű egyik felirata
 
Ugyancsak az egykori vulkánok maradványa a Gércei tufagyűrű; tagjai közül a Belső- vagy Púpos-hegy (183 méter), a Külső-hegy (174 méter) és a Pet-hegy (183 méter) Vásárosmiske területén találhatók, míg a Hercseg-hegy (227 méter) Sitkéhez tartozik.
 
Kevéssé ismert vulkánikus képződmények Kemenesmagasi és Szergény, illetve Egyházaskesző és Magyargencs területén is vannak.
A kemenesaljai tájkép része a szintén vulkanikus eredetű Somló, mely keleten zárja e mintegy 35 kilométer átmérőjű vulkáni gyűrűt, és egészen 435 méterig magasodik.
A Kis-Somlyó látképe
A Kemenesalja legalacsonyabb pontja a Marcal mentén, a mai Veszprém vármegyében, Egyházaskesző területén van, mindössze 117,5 méterrel a tengerszint felett. Az erdészeti statisztikában nem szerepel, de megemlítjük, hogy Vas vármegyében kizárólag e tájban találhatunk sajmeggyet, vulkanikus környezetben a Kis-Somlyón és a Szergény–Kemenesmagasi bazalttufa-halmokon.
Kemenesaljai szarvasbika, háttérben a Somló
Kemenesaljai szarvasbika, háttérben a Somló
 
A Kemenesalját turistautakon is bejárhatjuk: az Országos Kéktúra Sitke és Gérce területét érinti, a piros sávjelzés Gércétől Kemenessömjénig, a Mária-út Sárvártól Celldömölkre, majd Merseváton át Veszprém vármegyébe vezet. Felfedezésre érdemes táj Kemenesalja, s ha elfáradtunk kirándulásaink során, felüdülhetünk az itteni termálfürdőkben, Celldömölkön, Borgátán és Mesteriben.
 
Végezetül ismét Berzsenyi Dánielt idézzük, remélve, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődést Kemenesalja iránt:
 
„Zúg immár Boreas a Kemenes fölött,
Zordon fergetegek rejtik el a napot,
Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,
S minden bús telelésre dőlt.”
 
(Horác – részlet –, 1799 körül)
 
Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.
 
Fotók: Hunyadi Géza, Szakos István, Varga László, vulkánság.hu
 
Forrás: A Mi Erdőnk
 

Kapcsolódó cikkek

A Millenárison tartják meg a kávé- és bárvilág seregszemléjét

2024. február 23. 16:08
Minden eddiginél több, mintegy ötven kiállító kávéi, kiegészítői és egyéb termékei, barista bajnokságok és tizenkét kísérőprogram várja a 14. KávéBár Bazár közönségét szombaton és vasárnap a Millenáris park B csarnokában.

Így újulhat meg a hajdúböszörményi strand- és gyógyfürdő

2024. február 14. 17:43
A helyi KORONA-HUMÁN Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nyerte azt a két részből álló pályázatot, amelynek keretében a hajdúböszörményi strand és gyógyfürdő minőségjavító fejlesztését és energetikai korszerűsítését oldják meg – derül ki a Közbeszerzési Értesítő január 30-i számából.