Kékellő halmok, gyönyörű vidékek
2023. április 14. 12:27
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
E táj nem különül el élesen a környező területektől, olyannyira nem, hogy például Kemenesmagasi község északi része, erdőterülete a Kemenesháton fekszik, déli része viszont Kemenesaljához tartozik. Összesen 28 települést sorolunk e tájhoz, a központja pedig Celldömölk.
A bencés apátsági templom romja Celldömölkön
Az erdészeti hatóság adatai alapján 11 547 hektár erdő borítja a Kemenesalját – ez a kistáj 24,4 százalékos erdősültségét jelenti. Az erdők csaknem harmadának társaságunk, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a kezelője.
Az erdőállomány 26 százaléka erdeifenyves, 24 százaléka cseres-tölgyes, 13,1 százaléka kocsányos tölgyes, 11 százaléka gyertyános-kocsányos tölgyes, mintegy ötöde pedig akácos.
Ez az arány Vas vármegyében kimagaslóan magasnak számít, de a magánerdőkben még nagyobb, mert a térség gyengébb termőhelyeit leginkább e fafaj képes hasznosítani. Történelmi nevezetesség is köthető az akáchoz: Csönge község evangélikus templomának kertjében áll a térség első akácfájának csonkja, melyet Dótzy Pál lelkész ültetett 1784-ben. Öt csemetét kapott akkor az akác elterjesztését szorgalmazó Tessedik Sámueltől, s ezek egyike került a templomkertbe. A Tessedik-féle fát tekinthetjük tehát a Kemenesháton és Kemenesalján lévő akácerdők első hírnökének.
Diákok az Izsákfai Parkerdő tanösvényén
A csertölgyre utal
A Kemeneshát keleti része a Cser, elnevezését a kavicshátat egykor borító csertölgyerdőkről kapta, s a „Cser” szót tartalmazó helyek részben a Kemenesaljához tartoznak. A tulajdonosok egykor megkülönböztették az egyes részeket elhelyezkedésük és az erdők kora alapján, így láthatjuk a térképeken Nemes-, Pap-, Vidos-, Keleti- és Nyugati-Cser, Közép-Cseri, illetve az Öregcser, Morics-Cser, Cseri-düllő területneveket, és még Cserpuszta település is létezett.
Árpád-kori templom Mesteriben
A Celldömölktől délre fekvő 180 hektáros Sági-erdőben 2015-ben újította fel erdőgazdaságunk az Izsákfai Parkerdőt, mely már az 1970-as évektől közjóléti rendeltetésű terület. A parkerdőt kocsányos és csertölgy, akác, erdei- és feketefenyő, gyertyán, valamint egyéb lombos fafajok alkotják. Tanösvények segítik az erdő megismerését, és esőbeállók, tűzrakó helyek, illetve erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét.
A természetvédelmi besorolású területek Kemenesmagasihoz és Sitkéhez tartoznak, de ezek már a Kemeneshát részei.
Előbbi településen áll a korábban helyi védettségű, 21 hektáros molyhos tölgyes, mely a pápai Esterházy-birtokhoz tartozott mint fás legelő. Napjainkban az erdészeti igazgatás természetvédelmi területként tartja nyilván. Vas vármegyében ez az egyetlen molyhos tölgyes állomány.
Molyhos tölgyes Kemenesmagasiban
Sitke területén, de már szintén a Kemenesháton, az öregcseri 29 hektáros idős cseresben csodálhatjuk meg tavasz végén a királyné gyertyája virágzását, mely helyi jelentőségű védett természeti terület. E cseres nem része a Natura 2000 hálózatnak, míg a határos 258 hektáros erdeifenyő és vörös tölgy alkotta állomány igen, mely korábban ipari erdőnek minősült. Szintén Natura 2000 terület a Ság-hegy (238 hektár), valamint a Gércei tufagyűrű és láprét 455 hektárral.
Öt település alkotta
Kis- vagy Pórdömölk, Nemesdömölk és Kiscell településeket 1904-ben egyesítették Celldömölk néven, majd 1951-ben csatolták hozzá Alsóságot, s 1979-ben – az addigi nagyközség várossá nyilvánításakor – Izsákfát is. Kiscell története 1739-ben kezdődött, amikor a cseh származású Koptik Ottó szerzetes Dömölkre érkezett Máriazellből, s magával hozta az ottani kegyszobor másolatát.
Először fakápolnát épített a Mária-szobor elhelyezésére, majd 1748-ra elkészült a máriazelli kegytemplom mintájára az új templom, és a kegyszobor ott már méltó elhelyezést kapott.
A kegytemplom körül kialakult egy új település, és az első katonai felmérésről készült térképen (1782–1785) már a Kis-Czell helységnév is olvasható. Az új kegytemplom rövidesen zarándokhellyé vált, napjainkban a Mária-út egyik fő célállomása.
Tavasz végén virágzik a királyné gyertyája az Öregcseren
Árpád-kori templomok
Árpád-kori templomokat is felkereshetünk Kemenesalján. Ezek egyike az egykori Kisdömölkön álló dömölki bencés apátság temploma, melyet a Merse család (Mersevát község névadói) alapított II. (Vak) Béla király idejében. Építőanyaga egyedülálló módon vulkáni tufa. Mesteriben vaskori halomsírra épült a Szent Mihály-templom a 13. század első felében. Kemenesszentmártonban a szintén 13. századi Szent Márton-templom érdemel figyelmet, melyet a 16. század végén erődítettek, az akkor kialakított lőrések mai is láthatók.
Kemenesalja legmagasabb pontja a Ság-hegy
A Szent István által, a mocsaras Marcal-mente egyik átkelőhelyénél, Karókánál alapított várispánság védelmére földvár épült.
A földvár még a kuruc korban, a napóleoni időkben, de még az 1848-as szabadságharc idején is hadászati célokat szolgált.
A terület a 14. század végéig volt királyi birtok, később Kinizsi Pál és Magyar Benigna tulajdonába került, akik a pálosoknak adományozták. A falu központjában ma is látható a pálosok egykori kolostora, mely jelen állapotában 18. század végi, késő-barokk épület.
Mersevát Marcal-menti település, mely Merse és Belsővát összevonásával jött létre. A falutól északra található a Vidos család kriptája, ahol a ’48–49-es szabadságharc egyik hőse, Vidos József, a Vas vármegyei nemzetőrség parancsnoka, kormánybiztos is nyugszik. A falu határában tőzegbánya működött, a helyén kialakult a Merseváti-tó jelenleg horgászvíz.
Több költőt megihletett
Az Egyházashetyén született és Kemenessömjénhez is kötődő Berzsenyi Dániel mellett Kemenesalja jeles költője Dukai Takách Judit is. Dukán született 1795-ben, és Sopronban hunyt el fájdalmasan korán, 1836-ban. Verseit Malvina néven írta. Berzsenyi 1815-ben külön költeményben méltatta költői tehetségét a Dukai Takách Judithoz című versében. Sírboltja a dukai temetőnél áll, és a Nemzeti Sírkert része.
Ezer szállal kötődik e tájhoz Weöres Sándor is, bár ő a Kemenesháthoz tartozó Csöngén élt, ha azonban olvassuk sorait, miszerint: „Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, eszünkbe juthat, hogy a költő kemenesi élményeiről írta versét, látta a galagonyával szegett legelőket és erdőszegélyeket.
Napjainkban elsősorban a Balázs Fecó nevéhez kötődő koncertekről ismert Sitke település. A Felsőbüki Nagy Sándor által 1871-ben épített, romossá vált kápolna felújítását segítették a koncertek bevételéből. A kápolnát felújították, de a Sitkei Rockfesztivált továbbra is megrendezik.
Vulkánok formálta táj
A Kemenesalja közepén emelkedik a táj legmagasabb pontja, a vulkanikus eredetű Ság-hegy (279 méter), ami 1975 óta tájvédelmi körzet. Felkiáltójelként áll rajta az ország legmagasabb (19,5 méter) Trianon-emlékműve, melyet 1934-ben állított Kemenesalja népe. Az eredetileg szabályos alakú hegyet, a rajta létesített bazaltbánya működése alatt, 1910 és 1958 között részben elhordták, így csökkent az eredetileg 291 méteres magassága a jelenlegire.
Tanösvény a Ság-hegyen, háttérben a Trianon-emlékmű
A tájvédelmi körzet szabadon látogatható, az ott kialakított tanösvényen tájékozódhatunk a vulkáni tevékenységről, a hely élővilágáról, és a bányakráter peremén is találkozhatunk a molyhos tölgy kisebb csoportjával.
A bánya egyik épületében rendezték be a Sághegyi Múzeumot, üzemeltetője a Kemenes Vulkán Park. A Somlói borvidékhez tartozó Ság-hegy nevezetes szőlőtermesztéséről és borairól is.
A Ság-hegyen egykor vár is állt, melyhez monda fűződik. A nyugati országrész megerősítésére II. (Vak) Béla királyunk várat építtetett ide, noha tanácsadói erről le akarták beszélni. A király azonban nem engedett, ezért az építést ellenző urak körbe-körbe vezették a vak uralkodót e „magas” hegyen, és meggyőzték a munka nehézségeiről, így a vár nem készült el teljesen.
A vulkanikus kráter peremén molyhos tölgyek is élnek
Maradványai a bányászat során eltűntek, mint ahogy az ottani őskori és római maradványok is.
A Ság-hegytől délre található az 5 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység másik emléke, a Kis-Somlyó hegy, melynek északi fele Borgáta, déli része Kissomlyó községhez tartozik, míg keleten Egyházashetye határolja. A kék négyzettel vagy a sárga kereszttel jelzett turistautakon érdemes felkapaszkodni a szőlők borította hegy tetejére, a 219 méter magasan álló, IV. Béla királyukra emlékeztető Király-kőhöz.
Az 1934-ben állított Trianon-emlékmű egyik felirata
Ugyancsak az egykori vulkánok maradványa a Gércei tufagyűrű; tagjai közül a Belső- vagy Púpos-hegy (183 méter), a Külső-hegy (174 méter) és a Pet-hegy (183 méter) Vásárosmiske területén találhatók, míg a Hercseg-hegy (227 méter) Sitkéhez tartozik.
Kevéssé ismert vulkánikus képződmények Kemenesmagasi és Szergény, illetve Egyházaskesző és Magyargencs területén is vannak.
A kemenesaljai tájkép része a szintén vulkanikus eredetű Somló, mely keleten zárja e mintegy 35 kilométer átmérőjű vulkáni gyűrűt, és egészen 435 méterig magasodik.
A Kemenesalja legalacsonyabb pontja a Marcal mentén, a mai Veszprém vármegyében, Egyházaskesző területén van, mindössze 117,5 méterrel a tengerszint felett. Az erdészeti statisztikában nem szerepel, de megemlítjük, hogy Vas vármegyében kizárólag e tájban találhatunk sajmeggyet, vulkanikus környezetben a Kis-Somlyón és a Szergény–Kemenesmagasi bazalttufa-halmokon.
Kemenesaljai szarvasbika, háttérben a Somló
A Kemenesalját turistautakon is bejárhatjuk: az Országos Kéktúra Sitke és Gérce területét érinti, a piros sávjelzés Gércétől Kemenessömjénig, a Mária-út Sárvártól Celldömölkre, majd Merseváton át Veszprém vármegyébe vezet. Felfedezésre érdemes táj Kemenesalja, s ha elfáradtunk kirándulásaink során, felüdülhetünk az itteni termálfürdőkben, Celldömölkön, Borgátán és Mesteriben.
Végezetül ismét Berzsenyi Dánielt idézzük, remélve, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődést Kemenesalja iránt:
„Zúg immár Boreas a Kemenes fölött,
Zordon fergetegek rejtik el a napot,
Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,
S minden bús telelésre dőlt.”
(Horác – részlet –, 1799 körül)
Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Fotók: Hunyadi Géza, Szakos István, Varga László, vulkánság.hu
Forrás: A Mi Erdőnk
Kapcsolódó cikkek
Ritka madárfaj költ ismét Magyarországon
2023. május 05. 14:11
Bár a tavalyi aszály elijesztette őket, idén újra költ az énekes hattyú az Ipoly mocsaraiban.
Miután 2021-ben két pár is fészkelt, a tavalyi szárazságban eltűntek az énekes hattyúk az Ipoly-menti mocsarakból. Szerencsére idén tavasszal újra megjelentek, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei április közepén rájuk is bukkantak a Nagy-sziget élőhelyrekonstrukciós területen. A meglelt hattyúpár 6 tojást őriz fészkében, írta meg a Turista Magazin.
Interaktív, innovatív, élményalapú régészeti kiállítás Brigetio mindennapjairól!
2023. június 13. 16:05
Április végén hatalmas érdeklődés kíséretében nyílt meg Komárom város új kulturális turisztikai látnivalója, a Brigetio Öröksége Látogatóközpont.
A Látogatóközpont legnagyobb attrakciója a Komárom város római kori történetét, az ókori Brigetio mindennapjait bemutató új állandó régészeti kiállítás. A kiállítótérben számos interaktív eszköz található: QR-kódos idegenvezetés, képernyőkön futó ásatási felvételek, műtárgyakhoz kapcsolódó játékok és 3D felvételek érintőképernyőkön, átélhető római kori városi séta VR-szemüveggel.