Magyarországon 120 ezer hektáron, éves szinten 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot – mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke.
A szövetséghez tartozó vállalkozások összesített árbevétele csaknem 600 milliárd forint, de ennek a jelentős része egyéb üzletágakból származik. Az ágazat mintegy 2400-2500 főt alkalmaz főállásban, ugyanakkor a szántóföldi vetőmag-szaporításban hektáronként akár négy-öt fővel számolva 60 ezer idénymunkásnak is feladatot ad.
Kutatás-fejlesztési területen további csaknem 650 fő tevékenykedik a szektorban, közülük 150-en tudományos fokozattal rendelkeznek.
Takács Géza a koronavírus-járvány piaci hatásai kapcsán kiemelte:
már március második felében felállítottak egy ötfős operatív csoportot, ami két hónapon át napi rendszerességgel gyűjtötte az adatokat, monitorozta az ágazat szereplőit, ha azok a termelés fennakadásairól, esetleg logisztikai nehézségekről számoltak be.
Az izoláció érdekében sokan átszervezték a működést, elvégre a kiemelt exporttevékenység miatt ugyanúgy útnak kellett indítani a kamionokat. Legfeljebb a hatósági ellenőrzések és a határátlépések terén volt lassulás, de minden vetőmag célba ért tavasszal.
Szakmaközi szervezetként a Vetőmag Szövetség jogkövetkezmény nélkül tárgyalhat költségekről, tájékoztató árat is hirdethet. Ez nem kötöttség, de viszonyítási pont, amióta bevezették, minimálisan térnek csak el a tényleges értékesítési adatok.
„Nem kótyavetyélik el a vetőmagot, de túlárazás sem jellemző. A kalászosoknál 107 ezer forint a tájékoztató ár tonnánként. Míg 20-30 éve 1,6-szoros szorzót alkalmaztunk a malmi búzához képest, azóta már kétszerest, elvégre javult annyit a genetika, a nemesítés, a feldolgozás, a csávázás. Ugyanakkor a hibrid növényeknél rendszerint a piacvezető szereplők hirdetnek először árat, s ahhoz alkalmazkodnak a többiek, átlagosan 35-40 ezer forintra áll be egy hektárnyi kukorica- vagy napraforgó-vetőmag” – részletezte a szakember.
A Magyarországon előállított vetőmag több mint a fele kerül exportra, de a pontos arány évről évre változik. A kivitelen nagyjából egyenlő részben osztoznak az Európai Unión belüli, illetve azon kívüli piacok. Takács Géza kiemelte:
A belső piac harmonikusnak mondható, hiszen kiszámíthatók a minőségi elvárások, a kereskedelmi szerződések és a szállítások ütemezése, de előállítói oldalon jelentős a konkurencia, elsősorban Franciaország és Románia révén. Az EU-n kívül, összhangban a külgazdasági stratégiával, Oroszországon, illetve a szovjet utódállamokon van a fókusz, mint például Moldova, Ukrajna, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Türkmenisztán vagy Kazahsztán.
Nehézség, hogy az utóbbi az EU egységes piacával szemben mindenhol külön-külön történik, és eltart három évig, ami jó esetben kettőre faragható le. A következő lépcső a disztribúciós partner megtalálása, illetve a fizetési biztonság megteremtése, amelyben az Eximbank és a MEHIB szervezetére is számíthat a piac.
Takács Géza Vetõmeg Szövetség Elnöke
Fotó: VG
„Ezt a folyamatot járja most végig a szövetségünk és a külügy. Jól vizsgázik az általunk előállított exporttermék, különben aligha lenne százmilliárdos nagyságrendű a kivitel. Az EU-n kívüli üzleteknél sokszor azonban extra teher az uniós tagság a különféle elvárások miatt, mint például az embargó kérdése. Mindenesetre ha eljutunk odáig, hogy növelni kell a termelést, menni fog, elvégre most is csak a kapacitásaink 70-75 százalékát használjuk ki” – tette hozzá a szervezet elnöke.
A szövetség mindig betartott minden törvényt és szabályt, ez alól a GMO-mentesség sem kivétel – húzta alá Takács Géza. Mivel ezt garantálni tudják, számtalan felvevőpiacon előnyben részesülnek, a már emlíŧett szovjet utódállamokban is. Ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy az új, belső génátrendezéssel járó nemesítési technika, amit GMO-nak minősített a tavasszal Brüsszel, valójában nem az, de ezt is kénytelenek tudomásul venni.
Más kérdés, hogy a neonikotinoid-hatóanyagú növényvédő szerek betiltása is visszás, hiszen az egy hektárra eső 70 deka védőszerrel szemben így 15-20 kiló talajfertőtlenítőre van szükség
– mutatott rá a szakember.
Az interjút elolvashatják a Világgazdaság hétfői számában
vg.hu
