Keményen bírálják a gazdák és a környezetvédők az unió új agrárpolitikáját

2020. május 26. 07:52
Radikális, és a gazdáknak nem feltétlenül tetsző irányt vehet a következő 10 évben az Európai Unió agrárpolitikája. Az Európai Bizottság vissza akarja szorítani a növényvédő szereket és bátorítani a biogazdálkodást. A Covid-19 járvány azonban árnyalhatja a képet.
Keményen bírálják a gazdák és a környezetvédők az unió új agrárpolitikáját

2030-ra a mostani szint felére akarja csökkenteni az Európai Bizottság a növényvédőszerek használatát és a termőföldek minimum 25%-án javasolja a biogazdálkodást a mostani 8%-kal szemben. Hárommilliárd új fa elültetését szeretnék elérni az Unió országaiban, miközben felére akarják csökkenteni a baktériumölő szerek, köztük az antibiotikumok használatát, többek között ez szerepel Brüsszel szerdán ismertetett új élemiszerpolitikai terveiben, amelyeket a tagországoknak kell szentesíteniük, írta meg az Infostart.

 

A Földtől az asztalig (Farm to fork, F2F) néven is emlegetett politika kapcsolódik az Unió klímaterveihez. Brüsszeli adatok szerint ugyanis a mezőgazdaság adja az uniós emisszió egytizedét. Frans Timmermans bizottsági alelnök, a Green Dealként ismert politika felelőse azzal próbálta népszerűsíteni a tervet, hogy az segíthet az Uniónak magához térnie a koronavírus-pandémia okozta sokkból és közel 2 ezer milliárd euró értéket termelhet.

A bizottság szerint a biogazdálkodás felfuttatása hektáronként 10-20 százalékkal több állást kreálhat, mint a hagyományos mezőgazdaság, említette meg a MarketWatch portál. A környezetvédelmi és klímakérdések hanyagolása extrém időjáráshoz vezethet és átlagban 2%-kal csökkentheti az uniós GDP-t, tette hozzá a biztos, aki harapófogóban érezheti magát, mert a javaslatnak egyaránt nekimentek a gazdák és a környezetvédelmi aktivisták is.

A COPA-COGECA európai gazdaszövetség szerint mindez „támadás az európai mezőgazdaság ellen, és nem veszi figyelembe a Covid-19 teremtette helyzetet. A gazdáknak egyedül kell magukra vállalni a klíma és környezetvédelem költségeit”, ami jövedelem kiseséshez vezethet. Közben a klíma- és környezetvédelmi aktivisták, köztük a Greenpeace, viszont méginkább változásra kényszítenék a gazdálkodókat. Ők azért bírálták a tervet, mert Brüsszel úgymond nem tesz eleget a hústermelés és a húsfogyasztás mérsékléséért.

 

A Bizottság végre elfogadta, hogy a tudomány szerint a hústermelés és -fogyasztás káros az egészségre, pusztítja a környezetet és klímakatasztrófához vezet, de úgy döntött, hogy nem tesz ellene semmit, szólt a Greenpeace – Európa egyes részein valószínűleg nem sok szimpátiával fogadott – véleménye. Különösen mivel a program szerint az Unió földjeinek és tengereinek 30%-át olyan védett övezetté kell formálni, ahol helyreáll a biodiverzitás. A kampányszervezet gyávasággal is megvádolta az Uniót, amiért az nem állítja le a néhány millió eurós támogatást, amit a hús reklámozására fordít, miközben az aktivisták szerint milliárdok mennek el a hús túltermelésének dotálására is.

A Covid-19 járvány közben egyaránt sújtotta a hagyományos és biogazdákat. Előbbiek számára a műtrágyához és növényvédő szerekhez való hozzáférés vált nehezebbé a szállítási láncok akadozásával. A biotermelők pedig azt látták, hogy a karanténokat kísérő pánikvásárlások idején az ő drágább termékeik közül sok a polcokon maradt. Úgy tűnik, az új agrárpolitika részeként egyes európai pénzeket a biogazdálkodás támogatására fordítanak, de kérdés, hogy ez elég lesz-e arra, hogy váltásra ösztökéljék a „hagyományos” gazdákat.

 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Több mint 26 ezer forinttal emelkedtek az agrárbérek egy hónap alatt

2022. február 08. 09:13
Az októberi 344 436 forintról novemberre mintegy huszonhatezer-ötszáz forinttal, 370 951 forintra ugrott az átlagbér a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat összevont kategóriában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keresetekről szóló gyorstájékoztatójából. Az előző év azonos időszakához képest ez 9,1 százalékos növekedést jelent, akkor még kereken 340 000 forint volt a havi bruttó átlagkereset ebben a nemzetgazdasági ágazatban.

Mi kell a mezőgazdaság további fejlődéséhez? Stabil támogatás és a versenyképesség erősítése

2019. november 08. 09:42
Kulcsfontosságú, hogy ne csökkenjenek a magyar gazdáknak adható támogatások 2020 után – mondta Nagy István az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. A tárcavezető szerint a versenyképességben még vannak tartalékok. A gazdák is érzik, hogy fejleszteni kell, ezt jelzi a nagymértékű, stabil hitelállomány és az igény a pályázati forrásokra, illetve kamattámogatási konstrukciókra.