Kényszerű alkura számíthat majd a munkaadói oldal

2018. november 05. 11:03
A MINIMÁLBÉREK FELZÁRKÓZTATÁSÁT A PIACI ÉS RÉGIÓS VERSENY IS INDOKOLJA
Egyetért a kormány a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, két számjegyű emelése – értesült lapunk. Ugyanakkor ezek mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a következő hetekben. A kafetériarendszer átalakítása mellett is kitart a kormány, ám ez nem okozhat hátrányt a dolgozóknak.

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, ugyanakkor a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

Elhangzott: a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Ennek oka, hogy az egyébként is tőkeerős, jellemzően nagyvállalatok nyújtanak kafetériaelemeket dolgozóiknak, amelyhez az állam most jelentős kedvezményt ad. A rendszer így viszont igazságtalan, mivel az állami támogatásból, tehát részben az adófizetők pénzéből csak a munkavállalók töredéke részesül ebben a formában, ráadásul a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet is bérnyomást okoz a cégeknél. Az Országgyűlés ugyanakkor még nem szavazott az őszi adócsomagról, amelyhez még érkezhetnek módosító javaslatok.

Előtérben az érdekvédők: a cégek kevésbé hajlanak rá, a dolgozók viszont elvárják a nagyobb emelést 
Fotó: Kurucz Árpád

A miniszter a szakszervezeti vezetőknek megerősítette, hogy a munkaadói járulékcsökkentés átütemezésére nincs sok lehetőség, mivel a munkaadók által is aláírt bérmegállapodás világosan fogalmaz: a szociális hozzájárulási adó mérsékléséhez szükséges reálkereset-emelkedésnek 2018 első negyedévéhez képest kell megvalósulnia 2019 első negyedévében, ez a számítási módszer ráadásul ösztönzi a béremelést. Varga Mihály az egyeztetésen azt is hangsúlyozta, hogy a közszféra bizonyos területein átlagosan harminc százalékkal emelkednek jövőre a keresetek.

Palkovics Imre azt közölte, a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához, megerősítette ezt lapunknak Mészáros Melinda, a Liga vezetője is. Ugyanakkor abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés. Szerintük a vállalkozások az extraprofitjukból bőven hozzá tudnak járulni a keresetek további felzárkózásához. A Munkástanácsok továbbra is ragaszkodik a minimálbér legalább 13 és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra.

A várakozások szerint nem lesz könnyű megegyezni a 2019-es minimálbérekről, mivel a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja jelentősen eltér. Előbbi egy számjegyű emelésre tehet javaslatot, a szociális partnerek jelentős része szerint viszont ez életszerűtlen a jelenlegi helyzetben.

 

magyaridok.hu

Kapcsolódó cikkek

Kevés, de jó minőségű az idei burgonyatermés

2018. október 05. 08:36
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján idén az optimális negyventonnás termés csupán kétharmadát takaríthatják be, ez a hazai fogyasztást sem fedezi teljesen

Maraton életre-halálra: erre nagyon harapnak a bankok

2016. április 21. 07:46
Ostromolják ajánlataikkal a mezőgazdasági termelőket a bankok, hogy az idén is előfinanszírozhassák az uniós területalapú agrártámogatásokat. A termelők számára az lehet előnyös, hogy a tényleges kifizetéseknél jóval hamarabb juthatnak forrásokhoz, a pénzintézeteknek pedig a támogatás stabil fedezetet nyújthat a hitelezéshez. A banki előfinanszírozási kedvet az sem fogja vissza, hogy tavaly óta az úgynevezett zöldítés bevezetése miatt a gazdálkodók már nem kaphatják meg automatikusan a hektárra vetített teljes támogatási összeget, az 1200 hektár feletti üzemektől pedig az alaptámogatás száz százalékát elvonja a kormány. A banki konstrukciókból kiderül, hogy a termelők egy-három év támogatásának 70-100 százalékát finanszíroztathatják meg, bár ezért természetesen kamatot és egyéb jutalékokat is fizetniük kell.