Kényszerű alkura számíthat majd a munkaadói oldal
Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, ugyanakkor a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.
Elhangzott: a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Ennek oka, hogy az egyébként is tőkeerős, jellemzően nagyvállalatok nyújtanak kafetériaelemeket dolgozóiknak, amelyhez az állam most jelentős kedvezményt ad. A rendszer így viszont igazságtalan, mivel az állami támogatásból, tehát részben az adófizetők pénzéből csak a munkavállalók töredéke részesül ebben a formában, ráadásul a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet is bérnyomást okoz a cégeknél. Az Országgyűlés ugyanakkor még nem szavazott az őszi adócsomagról, amelyhez még érkezhetnek módosító javaslatok.
A miniszter a szakszervezeti vezetőknek megerősítette, hogy a munkaadói járulékcsökkentés átütemezésére nincs sok lehetőség, mivel a munkaadók által is aláírt bérmegállapodás világosan fogalmaz: a szociális hozzájárulási adó mérsékléséhez szükséges reálkereset-emelkedésnek 2018 első negyedévéhez képest kell megvalósulnia 2019 első negyedévében, ez a számítási módszer ráadásul ösztönzi a béremelést. Varga Mihály az egyeztetésen azt is hangsúlyozta, hogy a közszféra bizonyos területein átlagosan harminc százalékkal emelkednek jövőre a keresetek.
Palkovics Imre azt közölte, a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához, megerősítette ezt lapunknak Mészáros Melinda, a Liga vezetője is. Ugyanakkor abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés. Szerintük a vállalkozások az extraprofitjukból bőven hozzá tudnak járulni a keresetek további felzárkózásához. A Munkástanácsok továbbra is ragaszkodik a minimálbér legalább 13 és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra.
A várakozások szerint nem lesz könnyű megegyezni a 2019-es minimálbérekről, mivel a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja jelentősen eltér. Előbbi egy számjegyű emelésre tehet javaslatot, a szociális partnerek jelentős része szerint viszont ez életszerűtlen a jelenlegi helyzetben.
magyaridok.hu