Kereseti helyzetkép Magyarországon: Egyre nőnek a bérek, de vajon érezzük is ezt?

2025. január 25. 12:43 | # Hírek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar munkavállalók bruttó átlagkeresete 2024 októberében 637 200 forint volt, ami 12,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Kereseti helyzetkép Magyarországon: Egyre nőnek a bérek, de vajon érezzük is ezt?

Ez számokban ígéretes, de vajon mit éreznek ebből az átlagemberek? Valóban javult az életszínvonal, vagy csupán a statisztikai mutatók lettek szebbek?

Mire alapoz a statisztika?

A mérés alapja a bruttó átlagkereset, amely az adott időszakban kifizetett teljes bért és juttatásokat tartalmazza, osztva az alkalmazottak számával. Ez a módszer azonban nem veszi figyelembe a kereseti egyenlőtlenségeket. A medián kereset – amely azt mutatja, hogy a dolgozók fele ennél többet, másik fele kevesebbet keres – jellemzően 15-20%-kal alacsonyabb az átlagnál, és közelebb áll a valóságos kereseti szintekhez.

Az ágazati bontás tanulságai

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági ágazatban a bruttó átlagkereset 450 000 forint körül alakul, ami jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. Az ágazat szezonális jellege és az alacsonyabb bérszintek miatt a dolgozók gyakran érzik magukat kiszolgáltatottnak.

Kereskedelem

A kereskedelmi szektorban a bruttó átlagkereset 500 000 forint körül van, de a szektorban dolgozók gyakran panaszkodnak a hosszú munkaidőkre és a minimális bérnövekedésre. Az eladók és logisztikai dolgozók esetében ez a bérszint sokszor nem elegendő a megélhetéshez.

Vendéglátás

A vendéglátási ágazat az egyik legalacsonyabb kereseti szintet mutatja, bruttó 350 000 forint átlaggal. Az ágazatot a részmunkaidős foglalkoztatás és a borravaló kompenzálja, de ezek nem stabil alapok egy biztonságos megélhetéshez.

Költségvetési szektor

A költségvetési szektorban az átlagkereset 13,9%-kal emelkedett, elérve a 600 000 forintot. Ennek hátterében a pedagógusok és egészségügyi dolgozók béremelései állnak, de még mindig vannak elmaradások, amelyek miatt sok dolgozó érzi alulértékeltnek magát.

A túlmunka árnyoldalai

Fontos megjegyezni, hogy ezeket a béreket a munkavállalók jelentős túlmunka teljesítésével érik el. A hosszú munkaidő és a folyamatos túlórák nemcsak a családi életre és a pihenésre vannak negatív hatással, hanem hosszú távon az egészségüket is veszélyeztetik. Sok dolgozó számára az elvárt teljesítmény és a valós megélhetési költségek közötti egyensúly csak jelentős személyes áldozatok árán tartható fenn. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a bérkérdés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szinten is sürgető probléma.

Miért fontos erről beszélni a MÉDOSZ nézőpontjából?

A MÉDOSZ, mint a mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem dolgozóinak szakszervezete, kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a tagjai érdekeit képviselje, különösen akkor, amikor a kereseti különbségek ennyire jelentősek az egyes ágazatok között. A szakszervezet számára kulcsfontosságú, hogy ezek a kérdések napirenden legyenek, hiszen a statisztikai adatok mögött valódi emberek élete és megélhetése áll. A MÉDOSZ célja, hogy platformot biztosítson a párbeszédhez, és elősegítse a méltányos bérezést minden szektorban.

Mit érzünk mindebből?

Statisztikailag nőnek a bérek, de a mindennapok valósága gyakran mást mutat. Sokan azt mondják, hogy a havi keresetük nem elegendő a megélhetéshez, és a bérnövekedés nem tart lépést az inflációval. Vajon valóban élvezhető a bérnövekedés, vagy csak a számok szépek?

Oszd meg velünk a véleményedet!

Érzed a bérnövekedést a mindennapokban? Mennyire elegendő a havi kereseted a megélhetésre? Mondd el a véleményedet, és légy része a párbeszédnek!

Forrás: KSH