Amikor a munkaerőpiac jövőjéről beszélünk, akkor az a megtévesztő érzése lehet az olvasónak, hogy mindaz, amiről szó van, még messze van, vagyis ránk úgysem lesz hatással. Ez azonban nincs így, a rendkívül gyorsan zajló technológiai változások következtében ezek a folyamatok már zajlanak, ráadásul egyre gyorsuló ütemben, és a munkaerőpiacon az elkövetkező 5-10 évben radikális változásokat fognak okozni. A számadatok és az előrejelzések pedig sorjáznak. Az OECD 2018-as jelentése szerint az automatizáció miatt a munkahelyek 46%-ában lényeges változások történnek, elsősorban a rutinfeladatokat ellátó munkakörökben. Ez pedig új készségek, kompetenciák elsajátítását igényli a munkavállalóktól, ahogy az újonnan létrejövő munkakörök is. A WEF 's Future of Jobs Report kimutatta, hogy 2022-ig a munkavállalók több mint a felét át- vagy tovább kellene képezni, az pedig mindössze 3 év. Míg a Solveigh Hieronimus és a McKinsey&Company egyik partnere szerint 2030-ig - mindössze 11 év alatt- az Európai Unióban 100 millió felnőttet kellene újraképezni. 

A tanulni tudás is egy készség, ami a fejlődéshez elengedhetetlen

Zsuffa Ákos szerint elengedhetetlen, hogy nyitottak legyenek a munkavállalók a váltásra, ami tanulással és a készségek fejlesztésével jár. Azonban itt azt is figyelembe kell venni, hogy a tanulni tudás maga is egy készség, amit el kell sajátítani, és bár ez egyértelműnek és kézenfekvőnek látszik, hiszen elvileg ezt tesszük hatéves korunk óta, az általános iskolától kezdve, sok esetben mégis gondot okoz akár felnőttek esetében is. Sok esetben a tanulási képességen túl, hiányzik az együttműködési készség, hogy valaki tudjon projektekben gondolkozni, kreatív legyen. Ezek a hiányosságok pedig a jövőben versenyhátrányt okoznak. 

Minderre nem volt ilyen léptékben szükség korábban, éppen ezért más módszerekkel, más andragógiai szemlélettel kell nekiállni a fejlesztésnek, hangsúlyozta a szakember. Ehhez a képzéssel foglalkozóknak is alkalmazkodnia kell az aktuális kihívásokhoz, alkalmazniuk kell a modern technológiát, digitális tananyagokat, e-learning eszközöket. 

Arra a kérdésre, hogy a felnőttképzés tudja-e pótolni a közoktatás hiányosságait, Zsuffa Ákos azt mondta, hogy tudja, ugyanakkor ez a folyamat lassabb lesz. Ennek kapcsán szóbahozta azt a törvényi változást is, amely szerint jövőre már csak nyelvvizsgával lehet majd a felsőoktatásba jelentkezni, mely változástól mindenki fél. Itt azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a közoktatásban adottak-e a feltételek arra, hogy 18 éves korra meg lehessen tanulni egy nyelvet a megfelelő szintre? 

Ahogy azt is megemlítette, hogy gyakran sok fontos készség oktatása marad ki az egyetemeken - lehet persze, hogy azt feltételezve: ezt már magukkal hozzák a hallgatók. Ha például a jogi képzést nézzük, ennek keretében az egyetemen a fiataloknak nem tanítanak kötelező jelleggel például pszichológiát, tárgyalástechnikát, saját vállalkozás üzemeltetéséhez szükséges kompetenciákat, pedig ezekre a jogászok mindennapi munkájában szükség van. Ezeket utólag kell megadni a felnőttképzésben. 

Motiválni a munkavállalókat és a munkáltatókat is

A tendenciákból az látszik, hogy Európában már mindenütt (hazánkban is) felismerték, hogy nagy sebességgel zajlanak a változások, változnak a szakmák, teret hódít a mesterséges intelligencia és a robotok. A válaszok azonban még nem ennyire egyértelműek. Látják, hogy a képzés területén másra van szükség, mint eddig, azonban, hogy pontosan mire, még nem kristályosodott ki.Vannak már jó gyakorlatok, pilot projektet, de nincs meg senkinél a bölcsek köve. 

• Ilyen jó gyakorlatok például az informatikai átképzések, amit „bootcamp” formájában Magyarországon is több képzőhely csinál már 6 - 18 hónap időtartamban. A másik fontos változás a finanszírozással kapcsolatos szemléletváltás. Nem csak kizárólag állami, saját vagy céges finanszírozás lehetséges, hanem van már példa arra, hogy vouchert kaphat vagy képzési hitelt a munkavállaló, melyet aztán hozzáadott értékének növekedése miatt a cég vagy az állam el is engedhet. 
   
• A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok kiemelt támogatása is működőképes lehet. Spanyolországban, ahol a fiatalok munkanélkülisége jelenleg is 20% felett van, indult egy olyan kezdeményezés, melynek keretében 2-3 hónapos intenzív képzéseket, fejlesztéseket tartanak számukra, és aminek a végére értékes munkaerővé válhatnak. 
   
• Az állam is motiválhatja a vállalatokat arra, hogy segítsék munkavállalóik fejlesztését. Ez lehetséges adókedvezmény vagy járulékvisszatérítés formájában is. Zsuffa Ákos véleménye szerint a magyar KKV-knak szüksége van erre a segítségre, ami abból is látszik, hogy az uniós társfinanszírozásban zajló képzési programokra általában túljegyzés van. Vagyis abban az esetben, ha megtérítik a munkaadónak legalább a képzés miatt „kieső” bért, - hiszen a dolgozó ez alatt nem is termel és még a bérét is fizetni kell - akkor a munkáltatók is lelkesebben engedik el képzésre dolgozóikat. Ezekre a projektekre 10 milliárd forint értékben pályáztak a vállalkozások. 
   
• A tudatosításban is segíteni kell a munkaadókat, hiszen nem biztos, hogy maguktól rájönnek, hogy milyen versenyhátrányt jelentenek a nem megfelelően képzett munkavállalók.

Az európai humánpolitikában, a felnőttképzésben a klasszikus tanfolyamokat elkezdte felváltani a „skilling” vagyis a készség- és kompetenciafejlesztés.

Kulcs: a gyors, rugalmas alkalmazkodás 

A képzésben dolgozóknak nincs könnyű dolguk, hiszen rendkívül gyorsan évülnek el, cserélődnek az ismeretek, főleg technológiai téren. Ráadásul gyakran olyan dolgokra kellene kiképezni embereket, mely munkakörök korábban nem is léteztek. (Ezért is kerülnek előtérbe a készségek, amelyek rugalmasan alkalmazhatók, új és új szituációkban.) A vállalkozásban dolgozó felnőttképzők érdekeltek a vállalatai igényekhez való gyors alkalmazkodásban. Nem csak, hogy mit tanítanak, hanem a hogyan tekintetében is. 

Zsuffa Ákos hangsúlyozta, ahhoz, hogy a képzés versenyképes legyen, élet- és élményszerűvé kell tenni. Már az sem mindegy, hogy hogyan lehet jelentkezni egy adott képzésre (meg lehet-e tenni online, például a szükséges dokumentumok csatolásával együtt), a következő szint a tananyagok digitális elérhetősége, mennyire sokszínű a felépítése (videók, interaktív feladatok, tesztek, 3D modellek, szimulátorok), van-e megfelelően felépített e-learninges keretrendszer, és le lehet-e a vizsgát is tenni online. 

Az európai humánpolitikában, a felnőttképzésben a klasszikus tanfolyamokat elkezdte felváltani a „skilling” vagyis a készség- és kompetenciafejlesztés. A reskilling - vagyis az átképzés - és az upskilling - vagyis a továbbképzés - válik egyre fontosabbá, jellemzőbbé. Az élethosszig tartó tanulás mellé így a szótárba bekerül az élethosszig tartó kompetenciafejlesztés (lifelong skilling), hiszen az újdonságok folyamatos elsajátításához leginkább erre lesz szükség, mert egyre több olyan új tudás keletkezik a munka világában, ami nem köthető szakmához, mégis szükség lesz rá a mindennapi működéshez. Míg a baby boomer generáció élete folyamán nagyjából kétszer váltott munkahelyet, az X már akár hatszor, hétszer is, míg a fiatalabbak számára ez akár már tizenöt váltásra is felmehet karrierük folyamán. Valamint sokkal gyakoribb lesz, hogy nem csak munkahelyet, hanem szakmát is váltanak. 

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy kommunikálni kell a jelenlegi helyzetet a munkavállalók felé, eszközöket adni a kezükbe, hogy képesek legyenek kezelni a drasztikus változást, és azt is bemutatni példákkal, hogy mi történhet, ha nem sikerül alkalmazkodni. Az élet determinálja, hogy akinek automatizálják a munkahelyét, annak újra tanulnia kell. 

A szakmáknak van szüksége képzésre, nem a képzésnek szakmákra

Arra a kérdésre, hogy a szakképzés átalakítása hogyan befolyásolja a felnőttképzés helyzetét, a szakember elmondta, hogy az alapján, amit tudni lehet eddig a módosításról, az látható, hogy több eddigi OKJ-s szakmát a felnőttképzésből visszavisznek az iskolarendszerbe, ahol alapszakmaként fogják tanítani. Vagyis az alapképzés valósul meg az iskolarendszerben, a ráépülés, a specializálódás pedig majd a felnőttképzésben. A pontos határvonalak azonban még jelenleg nem láthatók, ezek várhatóan ősszel fognak kikristályosodni. Zsuffa Ákos hangsúlyozta, bár karcsúsítani fogják az alapszakmák listáját, olyan képzések nem tűnhetnek teljesen el, amelyek szakmaként egyébként még léteznek, illetve jönnek az új szakmák is, amiket tanítani kell. 

Az is fontos kérdésként vetődik fel, hogy a szabályozás mely szakmákat engedi majd csak hivatalos képzettség birtokában végezni. Vagyis mihez kell továbbra is „papír” és hol változnak a kritériumok, hol lesz elégséges akár az alapképzettség. Úgy fogalmazott, a felnőttképzésnek nem tesz jót, ha ebből a szempontból a szabályozás jelentősen lazul. A változásokkal egyetemben várhatóan új fogalmi rendszer és új tanúsítási rendszer fog életbe lépni. A kompetenciákat, készségeket pedig az alap- és felnőttképzésnek egyaránt tanítania kell. 

hrportal.hu