Nem ismerünk reprezentatív kutatást arról, hogy mely feladatokat végzik a munkáltatók a legkevésbé szívesen, de talán nem tévedünk, hogy ezek sorában a munkaköri leírások elkészítése (annak ellenére, hogy jogszabály szerint szükséges) valószínűleg élenjáró lenne. Ezért az sem ritka, hogy a feladat végül magánál a munkavállalónál köt ki. Pedig ez nem jó gyakorlat.

Baksai Zoltán: A munkaköri leírás című könyvét (Publio Kiadó, 2019) olvasva úgy tűnik, jelentős változás érhető el e téren, ha az alapoktól átgondoljuk e dokumentum célját, rendeltetését és azokat a munkajogi, HR-es és adminisztratív területeket, amelyekkel kapcsolatban van, amelyekre kihat. A könyv megteszi ezt, ráadásul az egyszerű olvasó nyelvén.

 Tegyünk egy próbát!

Mindössze öt kérdés megválaszolásával eldönthető, hogy érdemes-e tovább olvasni ezt az írást.

Amennyiben az Olvasó munkaviszonyban vagy a munka törvénykönyvére is hivatkozó, hasonló jogviszonyban áll:

1. Van-e érvényes (naprakész) munkaköri leírása? Ha igen:
2. A munkaköri leírásban foglaltak érdemben segítik-e abban, hogy jól végezze a munkáját? Ha igen:
3. Van-e, aki változtat a munkaköri leíráson, ha változnak a feladatok? Ha igen:
4. Van-e, aki az Ön távolléte (szabadsága, betegsége stb.) esetén tudja az Ön feladataiban helyettesíteni? Ha igen:
5. Segíti-e a helyettesítés során a helyettesítő munkáját az Ön munkaköri leírása?

A tapasztalatok szerint általában ahogy haladunk előre a kérdésekben, úgy „morzsolódnak le” a válaszadók. És gyakran már az első kérdésen sem sikerül túljutni, mivel – nincs mit szépíteni rajta –, munkaköri leírást írni a „nem szeretem feladat” egyik tipikus esete, emiatt jellemzően mindig holnapra halasztva.

A hiányzó munkáltatói képzés

Nagyon kevés tevékenység van, amelyre ne vonatkozna valamilyen képzettségi előírás (iskolarendszerű, vagy OKJ-s képzés), másokat vezetni, „munkáltatni” viszont jelenleg a legcsekélyebb munkáltatói ismerethez sem kötött! Így nagyon ritkán tanítják azt is, hogy miért kell a munkaköri leírás, hogyan készítsük el, és hogyan tartsuk karban, de leggyakrabban még csak egy jóváhagyott „sablon” sincs hozzá, amelyből ki lehetne indulni. Mivel szinte minden (és mindezek ellenkezője is) megtalálható a világhálón, általában marad az internetes keresgélés. De „Dr. Google” segítségére alapozni egy munkaszervezet vezetését és a szükséges dokumentumok elkészítését azért elég kockázatos. Viszont újabb kompetenciákat értékel fel: hogyan keressünk az elérhető információk rengetegében és hogyan értékeljük, hogy a találatok közül mi az érdemi segítség és mi a hamis, irreleváns, elavult tartalom.

Miért született meg a munkaköri leírásról szóló könyv?

A munkaköri leírás című könyv azt célozza meg, hogy a munkáltató, illetve a munkáltatói szerep valamely részét ellátó szereplő (közvetlen felettes, csoportvezető stb.) saját erőből is képes legyen a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelő, tartalmas, hasznos, a munkavállaló számára is érthető munkaköri leírást létrehozni, azt a folyamatos változásoknak megfelelően karbantartani és a kapcsolódó napi döntéseket jól meghozni.

Ezt – ahol van –, egy HR-es vagy a könyvelő jól tudná támogatni, mivel azonban ezek a szereplők általában nincsenek mindig ott az adott munkaviszony, munkakör tartalmát ténylegesen befolyásoló napi történéseknél, célszerű ezek helytállóságáért a munkáltató felelősségét hangsúlyozni. Példaként talán elegendő, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás [Mt. 53. § (1)] évi 44 munkanapos törvényi korlátjára gondolunk. Ha nem teljesen világos, hogy mi tartozik az adott munkakörbe, hogyan dönthető el a napi munka során vagy vita esetén, hogy mi az attól eltérő? Hogy elhasználtunk-e egy (újabb) munkanapot a 44-ből?

A munkaköri leírás a munkajog mostohagyermeke?

A munkaköri leírás kapcsán olyan kötelező feladatról beszélünk, amelyet még csak nevén sem nevez a munka törvénykönyve, a munkaköri leírás fogalmát hiába is keresnénk a munka törvénykönyvében, az a munkaköri feladatoktól szóló írásbeli tájékoztatás kötelezettségét írja elő a munkáltató részére. De hogy ezen kívül mi kerüljön bele, azt már végképp nem a jogalkotó segít meghatározni, inkább a másik „szülő”, a HR-szakma ezért a „felelős”. Így sok meglévő munkaköri leírásban olvashatunk felettesekről, beosztottakról, helyettesítőkről, teljesítménymutatókról stb. Viszont alig van olyan munkaköri leírás a gyakorlatban, ahol ezek az információk például egy szervezeti átalakulást követően is naprakészek lennének. Nem véletlenül. A könyvben is kifejtettek szerint egy sor információnak nem is a munkaköri leírásban lenne a helye, sokkal inkább a munkáltató szabályzataiban. Továbbá a szabályzat sem a nagyvállalatok privilégiuma, hanem olyan dokumentum, amelynek az akár már néhány főt foglalkoztató vállalkozások esetében is számos előnye van.

Helyezkedjünk át a másik oldalra!

A jó munkaköri rendszer előnyeit gyakran nem is csak a munkáltató fejével gondolkozva lehet megtalálni. Az is nagyon hasznos, ha a munkavállaló, vagy még a munkaviszony létrejötte előtt az álláshirdetésre jelentkező szemszögéből is megvizsgáljuk, milyennek is látszik a munkaajánlat (és ezáltal vállalkozás) arról az oldalról.

Ha nincs munkaköri leírás (sajnos ez sem túl ritka), vagy van, de olyan általános, semmitmondó, hogy alig tudunk meg belőle többet, mintha nem is lenne, nos, ez nem küld jó üzenetet a (leendő) munkavállaló számára. Mire fognak itt engem alkalmazni, ha látszólag ezt még a munkáltató sem képes világosan közölni? – kérdezhetik joggal. Pedig a munkavállalók döntő részben jól elvégzik azokat a feladatokat, amelyeket számukra is érthetően a tudomásukra hoznak. Továbbá szeretnek úgy hazamenni, hogy tudják: elvégezték a feladataikat, vagy az folyamatban van, de uralják az eseményeket és tudják, másnap mihez térnek vissza. De ez nem történhet meg, ha egyes feladatok elvesznek több munkakör „Bermuda-háromszögében” és mindenki a másikra vár.

A sikeres munkaszervezet alap építőköve: a munkakör.

A munkakörrel és az ezt leíró munkaköri leírással szemben paradigmaváltást kell elérni! A „kötelező, lefűzendő dokumentum” szerepéből a hatékonyság növelését segítő eszközzé kell fejleszteni a vállalkozások legszélesebb körében.

Ebben a vállalkozásoknál mindazok, akik a munkaköri leírásokkal foglalkoznak, kulcsszerepet tölthetnek be, a változás katalizátorai lehetnek, nekik is szól a könyv. Továbbá maguknak a munkavállalóknak is, akik – megismerve a lehetőségét – maguk is igényelhetik, hogy az eddiginél magasabb szinten kapjanak tájékoztatást a munkaköri feladataikról.

Hol kapható a könyv?

A munkaköri leírás című könyv a nagyobb könyvértékesítők hálózatában (LIBRI – LIRA – Bookline – Publioboox), mind E-könyvként, mind hagyományos könyvként elérhető. Ebben a jogi háttér a szükséges mértékig jelenik meg, de „jogászkodás” helyett a praktikus ismeretekre kerül a hangsúly, amelyet bárki, munkajogi előképzettség nélkül is megérthet és alkalmazhat saját erőből is. A szerző ezen túl igény esetén a könyv tematikájának megfelelő, a munkaköri leírás elkészítésének gyakorlati fogásait is bemutató előadással és konzultációval is segítséget nyújt, hiszen egy dolog elméletben tudni, hogy mit kéne tenni, és egy másik ezt készségszintű tudássá is formálni.

A szerzőről:

Baksai Zoltán munkajogi szakokleveles tanácsadó, adatvédelmi tisztviselő, közigazgatásban és multinacionális nagyvállalatban is gyakorló vezetőként tapasztalatot szerezve a saját vállalkozásával segít a munkajogi, adatvédelmi és adatkezelési megfelelésben. Bővebben: https://munkajogi-tudas.hu/baksai-zoltan/

Kapcsolat:

A https://munkajogi-tudas.hu weboldal „Kapcsolat” pontja szerint.

Ügyeinket rendben tudni jó!

szakszervezetek.hu