Ki lehet rúgni, aki nem oltatja be magát, nem kell várni egy évet

2021. november 05. 07:51
45 nap türelmi idő után
Ki lehet rúgni, aki nem oltatja be magát, nem kell várni egy évet

 

A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú a HVG oldalán.

hvg.hu: A kormányrendelet szerint akinek egészségi okból ellenjavalt beoltatnia magát, annak ezt nem kell megtennie. Ez azt jelenti, hogy aki nem tud bemutatni orvosi szakvéleményt, azt a munkáltató minden esetben kötelezheti az oltás felvételére?

Goda Mark: Az oltásra való kötelezés egyik gátja valóban az imént említett orvosi szakvélemény lehet, azonban a jogszabály olyan korlátozást is tartalmaz, mely szerint a munkáltató az oltást kizárólag az egészség megóvása érdekében és figyelemmel a munkahely és a munkakör sajátosságaira rendelheti el. Döntése során tehát a szükségesség és arányosság elvét szem előtt kell tartania. Ez lényegében azt jelenti, hogy a munkáltató minden egyes munkavállaló esetében köteles vizsgálni, hogy az intézkedéssel megvalósulhat-e az elérni kívánt cél, valóban szükséges-e a védőoltás felvételére való kötelezés és az elérni kívánt céllal arányos-e az intézkedés.

hvg.hu: Mit tehet a munkáltató, ha ezek a feltételek fennállnak ugyan, de a munkavállaló mégis megtagadja az utasítását?

G. M.: A védőoltás felvételére legalább 45 napos határidőt kell biztosítani a munkavállaló számára. Ha a munkavállaló a munkáltató utasítása ellenére nem veszi fel a védőoltást határidőn belül, valamint orvosi szakvéleménnyel sem tudja kimenteni magát, a munkáltató több munkajogi szankció közül válaszhat.

hvg.hu: Több szankció közül? A kormányrendelet szerint a dolgozót első körben egy év fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, ha nem igazolja, hogy beoltatta magát, annak leteltével pedig ki lehet rúgni. Egyéb szankciók nincsenek a rendeletben.

G. M.: A munkáltatóknak ennél több lehetőségük van. Kezdem azzal, hogy a szóban forgó kormányrendelet mint veszélyhelyzeti jogszabály egyben speciális jogszabályként jelenik meg, úgynevezett lex specialisként. Ezzel a jogalkotó egyfelől az általános szabályoktól eltérően megteremtheti valamihez a lehetőségét, mint ahogyan ezt meg is tette azzal, hogy lehetővé teszi a védőoltásra való kötelezést a munkahelyen, a legfeljebb egy évig tartó fizetés nélküli szabadság elrendelését és az azonnali hatályú felmondás egy éven túli közlését.

A speciális jogszabály azonban nem csak lehetőséget teremthet, hanem másfelől le is ronthatja, azaz ki is zárhatja az általános szabályok alkalmazhatóságát. Ahogyan ez például a 2021. július 3-án hatályba lépett távmunkarendeletben történt, amikor konkrétan kizártak bizonyos munkajogi és munkavédelmi szabályokat arra az időre, amíg a távmunkarendelet hatályban van. A távmunkarendelettel ellentétben

a védőoltásra való kötelezés jogalapját megteremtő kormányrendelet nem zárja ki az általános munkajogi szabályok alkalmazhatóságát,

ebből az következik, hogy

a védőoltás felvételének megtagadását a munkáltató nem kizárólag a kormányrendelet alapján értékelheti és szankcionálhatja, hanem a Munka törvénykönyve alapján is.

hvg.hu: Ez a védőoltás felvételét jogellenesen megtagadó munkavállalókra nézve ez mit jelent?

G. M.: A munkáltató élhet ugyan a kormányrendelet által biztosított lehetőséggel és elküldheti a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra, amíg az oltást nem hajlandó felvenni, de legfeljebb egy évre. De dönthet úgy is, hogy a körülményeket a Munka törvénykönyve alapján értékeli és a munkavállaló munkaviszonyát a 45 napos, az oltás felvételére rendelkezésre álló határidő után felmondással megszünteti – feltéve, hogy a munkavállaló továbbra sem hajlandó az oltást beadatni és orvosi szakvéleményt sem tud bemutatni, amely alapján mentesülhetne az oltási kötelezettsége alól.

hvg.hu: Pontosan mi alapján mondhat fel a munkáltató? A Munka törvénykönyvében szó sincs semmiféle oltási kötelezettségről.

G.M.: A Munka Törvénykönyve nem az oltási kötelezettséget szabályozza, hanem azt, hogy kötelezettségszegő magatartás vagy a foglalkoztatás feltételét képező képesség hiánya esetén a munkáltatónak milyen jogi eszközei vannak.

A munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartására vagy éppenséggel a munkavégzéshez szükséges feltétel hiányára alapított felmondásnak nem előfeltétele, hogy a munkavállalót előtte fizetés nélküli szabadságon kell tartani.

Ha a jogalkotónak az lett volna a célja, hogy a munkaviszonyt a védőoltás felvételének megtagadása miatt csak akkor lehessen megszüntetni, ha a munkáltató előtte kimerítette a fizetés nélküli szabadság lehetőségét, a kormányrendeletben erről rendelkeznie kellett volna, vagyis a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok alkalmazását ki kellett volna zárni, de ez nem történt meg.

hvg.hu: Ha abból indulunk ki, hogy kizárás hiányában alkalmazhatóak a Munka Törvénykönyve rendelkezései is, akkor akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető a munkavállaló munkaviszonya a 45 napos határidő lejárta után?

G. M.: Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szankciók helyett inkább a Munka Törvénykönyve alapján jár el a munkavállalóval szemben, úgy értelemszerűen vizsgálni kell, hogy az alkalmazni kívánt szankció törvényi feltételei fennállnak-e. Az azonnali hatályú felmondás esetében ez azt jelenti, hogy

a munkaviszony csak akkor szüntethető meg ily módon, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

hvg.hu: A védőoltás felvételének megtagadása kimeríti ezeket a feltételeket?

G. M.: A kormányrendelet szövegezése nem konzisztens. Miközben a legelső bekezdés még arról szól, hogy a védőoltás felvétele a munkavégzés feltétele, úgy ettől eltérően később, a 2. paragrafus 4. bekezdésében a rendelet kötelezést említ. Egyáltalán nem mindegy, hogy a munkaviszony megszüntetése mivel indokolható. A kötelezés, vagyis a munkáltató utasításának megtagadása jelenthet egyben olyan kötelezettségszegő magatartást, amely alapján a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethető. Ha viszont az első bekezdés tükrében abból indulunk ki, hogy az oltás felvétele a munkavégzés feltétele, vagyis oltás hiányában a munkavállaló alkalmatlanná válik a munkavégzésre, más szabályra is hivatkozhat a munkaadó: ilyen esetben, azaz a képesség hiányára alapozva azonnali hatállyal nem lehet felmondani a dolgozónak.

Megjegyzem, hogy ennek a kérdésnek a felmondás esetén is van súlya: ilyenkor bukja a munkavállaló a végkielégítést, ha a későbbi bekezdés alapján a védőoltás megtagadását kötelezettségszegő magatartásnak tekinthetjük és erre hivatkozva szüntetik meg a munkaviszonyát. Ha viszont az első bekezdés fényében a munkaviszony azért nem fenntartható, mert az oltás hiánya egyben egészségi okkal összefüggő képesség hiányát is jelenti, úgy a munkavállaló részére a végkielégítést ki kell fizetni.

hvg.hu: Miért rúgná ki a munkáltató a dolgozóját, ha fizetés nélküli szabadságra is küldheti? Hiszen ebben az időszakban a munkavállaló költséget nem jelent, és a fizetés nélküli szabadság mint szankció a rendelet alapján egyértelmű, miközben a felmondás nem az?

G. M.: Az, hogy melyik szankció mellett dönt a munkáltató, függhet attól, hogy hány munkavállalót érint az intézkedés, mellőzhető-e a munkavállaló munkaereje a fizetés nélküli szabadság idejére stb. Nem biztos, hogy a munkáltató felvállalja majd azt, hogy az oltás felvételét jogellenesen megtagadó munkavállaló helyére, a fizetés nélküli szabadság idejére toborozzon és betanítson új munkaerőt, valamint kérdéses az is, hogy egyáltalán talál-e a munkáltató olyan új munkavállalót, aki hajlandó határozott időre munkaviszonyt létesíteni úgy, hogy teljesen bizonytalan, a fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga, akinek a helyére felveszik, tényleg egy évig marad-e fizetés nélküli szabadságon vagy netán meggondolja magát és mégis beadatja az oltást.

hvg.hu: A másik oldalról hány dolgozó tudná vagy akarná vállalni, hogy hosszabb távon bevétel nélkül, fizetés nélküli szabadságon legyen? Mit tehet az a dolgozó, akit fizetés nélküli szabadságra küld a munkáltatója, de ő ezt nem akarja vállalni, és nem is hajlandó beoltatni magát? Felmondhat? Ha igen, hogyan és mi alapján?

G. M .: Amíg a felek között fennáll a munkaviszony, addig a munkavállaló kénytelen eleget tenni a munkáltató jogszerű utasításának. Ha ezt mégsem szeretné, kezdeményezheti egyfelől a munkaviszony közös megegyezés útján való megszüntetését. Utóbbihoz szükség van a munkáltató hozzájárulására is, ezért ilyen irányú szándék esetén érdemes előzetesen egyeztetni a felettessel, a HR-osztály munkatársával vagy az ügyvezetővel. Ha a munkáltató elzárkózik a közös megegyezéstől, a munkavállaló felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyát, kivéve, ha ennek lehetőségét a munkaviszony első évében a felek a munkaszerződésben kizárták. A munkavállaló a felmondást amúgy nem köteles indokolni, a felmondási időt viszont teljes egészében köteles ledolgozni.

hvg.hu: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a dolgozónak, akit a 45 napos határidő után fizetés nélküli szabadságra küld a munkáltatója, vagy akár azonnali hatályú felmondással, illetve rendes felmondással elbocsát a munkáltatója?

G M .: Ha a munkavállaló úgy gondolja, hogy a munkáltató intézkedése nem jogszerű, például azért, mert a fizetés nélküli szabadság elrendelése előtt nem vette figyelembe a munkahely és a munkakör sajátosságait, vagy azért, mert nem állnak fenn a munkaviszony megszüntetéshez szükséges jogszabályi feltételek, a munkavállaló bírósághoz fordulhat és kérheti az intézkedés jogelleneségének megállapítását és az ebből eredő kárának megtérítését.

www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Te is ülőmunkát végzel? Az egészségeddel játszol, ha ezekre nem figyelsz

2019. november 06. 15:08
Az irodai munka általában nem csak 8 óra ülést jelent, hiszen akkor is ülünk, amikor munkába menet vezetünk, tömegközlekedési eszközön utazunk, vagy este vacsorázunk, tévézünk. Nem is gondolnánk, de a hosszan tartó rossz testtartás miatt gyakrabban lehet fejfájásunk, a sok ülés hatással lehet az emésztésünkre, nem is beszélve az ereinkről és ízületeinkről.