A végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot.

 

Amennyiben viszont a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – pl. az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket – derül ki a MAGOSZ szakmai tájékoztatójából.

Mikortól kell földművesnek minősülnie a végrendeleti örökösnek?

Hozzátették, hogy az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia.

 

2024. július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében, ha valaki végrendelettel földet örököl és nem rendelkezik földműves státusszal, úgy ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld, azzal, hogy 1 éven belül kell megszereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.

 

Hogyan lehet végrendelkezni?

Fontos, hogy végrendelkezni személyesen, közjegyző előtt, vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet.

A közjegyző által kiállított végrendelet közokiratnak minősül, a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsított.

 

A törvényes örökösök számára köteles rész jár

Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára, mint törvényes örökösnek egyébként jutna.

 

Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak: az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő. De például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni.

 

A kötelesrészt pénzben kell megtéríteni, természetben pedig csak akkor követelhető, ha ez volt az örökhagyó akarata.

 

A köteles részről a Ptk. 7:75-7:82.§ (1) bekezdése rendelkezik. Ennek alapján a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül, de például a 10 évnél régebben juttatott ingyenes adomány eleve nem is számít bele a kötelesrész alapjába.

 

forrás: agroinform.hu