Kihagyják az állatot. Szén-dioxidból és hidrogénből állítanak elő vajat
2024. szeptember 25. 11:17
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra a kérdésre keresi a választ, hogy az első, szén-dioxidból készített szintetikus vaj vajon valóban egy innovatív öko-alternatív termék, vagy az csak egy újabb „techno-zöld” bolondság, amely nem hoz valós környezeti előnyt a valódi, állati eredetű vaj előállításával szemben.
A Savor startup cég megalkotta az első „szén-dioxidból készült” szintetikus vajat.
Vaj készítése szén-dioxidból (CO2): a kaliforniai technoszolucionisták legújabb ötlete, amelyet Bill Gates támogat. A Savor nevű startup arra készül, hogy a világ első 100%-ban szintetikus vaját kínálja az amerikai fogyasztóközönségnek.
A szintetikus vaj előállításának technológiája
Ezen „vaj” előállítása mögött álló technikai folyamat lényege, hogy a levegőből geomérnöki eljárásokkal szén-dioxidot vonnak ki és azt a vízből kivont hidrogénnel kapcsolják össze. Ezeket az alapelemeket többször átalakítják és egyesítik, mindaddig míg hosszú szénhidrogén-láncokat nem kapnak, amelyekhez oxigénatomokat adnak, hogy zsírsavakat állítsanak elő.
Ezután glicerint építenek be, hogy triglicerideket, a zsírok új formáját képezzenek. Már csak vizet és emulgeálószert, majd béta-karotin kell hozzáadni, hogy a keverék színt kapjon, valamint aromákat az ízesítéséhez.
Csábítóan hangzik? A fő probléma a startup cég „kissé” téves érvelésében rejlik, mely egy olyan világképet testesít meg, amely teljesen összeegyeztethetetlen az ökológiai gazdálkodásra történő áttéréssel.
Minden egyenlő, vagy mégsem?
A Savor cég elmagyarázza, hogy termékük kétszer kevesebb vizet fogyaszt, mint a valódi vaj, és hogy 3 kg CO2-ot alakít át egy kg előállított vajonként, szemben az 1 kg valódi vaj 23 kg CO2-kibocsátásával. Az információ „szelekciós torzítása” itt nyilvánvalóan tetten érhető, mivel a szintetikus vaj előállításának folyamata nagyon energiaigényes, különösen a CO2-nak a levegőből történő kivonása és a vízhidrolízis. Mindezt bele kell számítani a termék szénlábnyomába.
Ez a technoszolucionista, azaz technológiai megoldásközpontú vízió mindenekelőtt azt a hatalmas torzítást táplálja, hogy „minden dolog egyenlő”, amely megközelítés az ökológiai gazdálkodásra való átállás végső ellensége.
Mi lenne, ha a vajat ésszerű méretű gazdaságokból származó tejből állítanák elő, ahol szakaszváltó, azaz rotációs legeltetési módszert alkalmaznának, melyet a szakszerű vetésforgóra alapozott növénytermesztési rendszerbe integrálnák és ahol 100%-ban gyepre alapozottan gazdálkodnának? Ez a fajta vajtermelés nemcsak nagyszerű tápértéket és ízt biztosítana az előállított terméknek, hanem hozzájárulna a mezőgazdasági földterületek szén-dioxid-tárolásának fokozásához is.
Érzelmek és kémia
Pierre Gilbert LinkedIn-bejegyzésében meglehetősen szarkasztikusan felteszi a kérdést:
Mi lenne, ha a valódi vaj sok A- és D-vitamint, kevés laktózt, jó koleszterint (HDL-t – high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein, ellentétben a hidrogénezett szintetikus zsírok LDL-ével – low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein), ásványi anyagokat és más értékes molekulákat tartalmazna?
Ezután kezdődnek a filozófiai kérdések: Mi van, ha az íz fontos a boldogsághoz? Mi van, ha az igazi ökológia az anyagi javak boldogsággal való helyettesítéséből áll és a kettőnek nincs semmi köze egymáshoz?
Tömören azzal a széles körben osztott nézettel zárja posztját, hogy ezek a technológiai megoldások gyakran gépszerű gondolkodásból származnak, amelyekből teljesen hiányzik az empátia és az érzelmek.
A termékről szóló blogbejegyzésében Bill Gates pontosan az érzelemhiányt foglalja össze szavaival: „Nagyon jó íze van, mint az igazinak, mert kémiailag az is”. Nem biztos, hogy az élelmiszerek népszerűsítésének legjobb módja az, ha valamit „kémiailag ugyanolyan”-ként reklámoznak…
Mindenesetre a fogyasztónak kell eldöntenie, hogy a CO2-ből készült vajat vagy a „tehénből származó”, természetes úton előállított vajat részesíti-e előnyben.
forrás: Agrotrend.hu/ Állattenyésztők.hu
Kapcsolódó cikkek
Nagy a baj! Nő az importnyomás és a költségek is emelkednek
2023. november 14. 13:53
Mi lesz így a hazai élelmiszeriparral?
Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, ám a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon. A hazai termékek választása ugyanakkor nem csak a minőségre jelent garanciát, hanem választásukkal a magyar vállalkozásokat – termelőket és feldolgozókat – is segítik a vásárlók – írja közleményében a NAK.
Varga Mihály: meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását, a hazai élelmiszeripart
2024. május 21. 15:06
Európa jövője egyenrangú, szuverén tagállamokkal biztosítható, ezért a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy megerősítse a magyar gazdaság szuverenitását. Ebben a munkában az egyik legfontosabb feladat a hazai élelmiszeripar feltámasztása, megerősítése – hangoztatta a pénzügyminiszter ma Karcagon, a Szatmári Cégcsoporthoz tartozó Kun-Malom Grain Kft. új malomüzemének alapkőletételén.
