Kihagyják az állatot. Szén-dioxidból és hidrogénből állítanak elő vajat
2024. szeptember 25. 11:17
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra a kérdésre keresi a választ, hogy az első, szén-dioxidból készített szintetikus vaj vajon valóban egy innovatív öko-alternatív termék, vagy az csak egy újabb „techno-zöld” bolondság, amely nem hoz valós környezeti előnyt a valódi, állati eredetű vaj előállításával szemben.

A Savor startup cég megalkotta az első „szén-dioxidból készült” szintetikus vajat.
Vaj készítése szén-dioxidból (CO2): a kaliforniai technoszolucionisták legújabb ötlete, amelyet Bill Gates támogat. A Savor nevű startup arra készül, hogy a világ első 100%-ban szintetikus vaját kínálja az amerikai fogyasztóközönségnek.
A szintetikus vaj előállításának technológiája
Ezen „vaj” előállítása mögött álló technikai folyamat lényege, hogy a levegőből geomérnöki eljárásokkal szén-dioxidot vonnak ki és azt a vízből kivont hidrogénnel kapcsolják össze. Ezeket az alapelemeket többször átalakítják és egyesítik, mindaddig míg hosszú szénhidrogén-láncokat nem kapnak, amelyekhez oxigénatomokat adnak, hogy zsírsavakat állítsanak elő.

Ezután glicerint építenek be, hogy triglicerideket, a zsírok új formáját képezzenek. Már csak vizet és emulgeálószert, majd béta-karotin kell hozzáadni, hogy a keverék színt kapjon, valamint aromákat az ízesítéséhez.
Csábítóan hangzik? A fő probléma a startup cég „kissé” téves érvelésében rejlik, mely egy olyan világképet testesít meg, amely teljesen összeegyeztethetetlen az ökológiai gazdálkodásra történő áttéréssel.
Minden egyenlő, vagy mégsem?
A Savor cég elmagyarázza, hogy termékük kétszer kevesebb vizet fogyaszt, mint a valódi vaj, és hogy 3 kg CO2-ot alakít át egy kg előállított vajonként, szemben az 1 kg valódi vaj 23 kg CO2-kibocsátásával. Az információ „szelekciós torzítása” itt nyilvánvalóan tetten érhető, mivel a szintetikus vaj előállításának folyamata nagyon energiaigényes, különösen a CO2-nak a levegőből történő kivonása és a vízhidrolízis. Mindezt bele kell számítani a termék szénlábnyomába.
Ez a technoszolucionista, azaz technológiai megoldásközpontú vízió mindenekelőtt azt a hatalmas torzítást táplálja, hogy „minden dolog egyenlő”, amely megközelítés az ökológiai gazdálkodásra való átállás végső ellensége.
Mi lenne, ha a vajat ésszerű méretű gazdaságokból származó tejből állítanák elő, ahol szakaszváltó, azaz rotációs legeltetési módszert alkalmaznának, melyet a szakszerű vetésforgóra alapozott növénytermesztési rendszerbe integrálnák és ahol 100%-ban gyepre alapozottan gazdálkodnának? Ez a fajta vajtermelés nemcsak nagyszerű tápértéket és ízt biztosítana az előállított terméknek, hanem hozzájárulna a mezőgazdasági földterületek szén-dioxid-tárolásának fokozásához is.
Érzelmek és kémia
Pierre Gilbert LinkedIn-bejegyzésében meglehetősen szarkasztikusan felteszi a kérdést:
Mi lenne, ha a valódi vaj sok A- és D-vitamint, kevés laktózt, jó koleszterint (HDL-t – high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein, ellentétben a hidrogénezett szintetikus zsírok LDL-ével – low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein), ásványi anyagokat és más értékes molekulákat tartalmazna?
Ezután kezdődnek a filozófiai kérdések: Mi van, ha az íz fontos a boldogsághoz? Mi van, ha az igazi ökológia az anyagi javak boldogsággal való helyettesítéséből áll és a kettőnek nincs semmi köze egymáshoz?
Tömören azzal a széles körben osztott nézettel zárja posztját, hogy ezek a technológiai megoldások gyakran gépszerű gondolkodásból származnak, amelyekből teljesen hiányzik az empátia és az érzelmek.
A termékről szóló blogbejegyzésében Bill Gates pontosan az érzelemhiányt foglalja össze szavaival: „Nagyon jó íze van, mint az igazinak, mert kémiailag az is”. Nem biztos, hogy az élelmiszerek népszerűsítésének legjobb módja az, ha valamit „kémiailag ugyanolyan”-ként reklámoznak…
Mindenesetre a fogyasztónak kell eldöntenie, hogy a CO2-ből készült vajat vagy a „tehénből származó”, természetes úton előállított vajat részesíti-e előnyben.
forrás: Agrotrend.hu/ Állattenyésztők.hu
Kapcsolódó cikkek
A Fanta után itt a Piros Arany-botrány: sokkal olcsóbb az olaszoknál a magyar termék, mint itthon
2024. július 23. 15:24
Több mint 70 százalékkal olcsóbb a Piros Arany egy olaszországi boltban, mint egy hazaiban. Az eltérés első blikkre teljesen ledöbbentő, de ha jobban az okok mögé nézünk, akkor könnyen belátható, miként is történhet ez meg. Elég, ha csak elkezdjük sorolni: Európabajnok áfa, kiskereskedelmi különadók, csomagolóanyagok utáni díjak, vagy éppen a kisebb verseny.
Balatoni Rózsa Bábolnán
2023. szeptember 08. 15:54
Kívülről se rohad és belül sincsenek fekete-szürke vagy barnás foltok a krumpliban - hála a MATE Keszthelyen folyó kutatásainak.