Küzdelem indult a tradicionális németországi autóiparért, amely megjelenik az európai uniós választási programokban: a legnagyobb német ellenzéki párt, a konzervatív CDU – más országok jobboldali pártjaival egyetértésben – drasztikus irányváltást hirdet a tiszta belsőégésű motorok kezelésében.

 

A konzervatívok újabban el akarják törölni az EU belsőégésű motorjainak 2035-ig történő, fokozatos kivonásáról szóló döntést: inkább megőriznék és technológiasemlegesen fejlesztenék tovább Németország élvonalbeli belsőégésű motortechnológiáját. Ebben központi szerepet szánnak a szintetikus üzemanyagoknak. 

 

Az autóipari lobbi elsöpri Ursula von der Leyent?

El kell ismernünk, hogy a csak elektromosságra vonatkozó stratégia máris megbukott és a belsőégésű motorok betiltása rossz döntés volt. Az elektromos autók elfogadásával problémák vannak a fogyasztók körében, például drága és hiányzik a töltési infrastruktúra – közölte Jens Gieseke, a kereszténydemokraták európai politikai családja, az Európai Néppárt (EPP) főtárgyalója.

 

Kiemelte: szemléletváltásuk összhangban van a többi európai konzervatív párt szándékaival. Szerinte hamarosan érvényesül a belső égésű motorokhoz való visszatérés szükségessége, ami a nagy gyártók irányváltásában már látszik, amelyek ismét a belső égésű motorokra hagyatkoznának.

 

Az EPP kiállása azért is pikáns, mert visszalépést jelent a második ciklusára készülő EU Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, akinek javaslatára fogadták el tavaly azt a jogszabályt, amely 2035-től megtiltja a belsőégésű motorral működő, új autók értékesítését az unióban.

 

A Politico szerint – valószínűleg saját pártja, a CDU nyomására – von der Leyen most már azt szeretné, ha a Bizottság a tervezettnél korábban ellenőrizné a CO2-flotta-törvény hatékonyságát.

 

Befektetnek a benzines autókba

A Berliner Zeitung felidézi: az iparág irányváltása nyilvánvaló, például a Mercedes-Benz azért lobbizik, hogy a következő évtizedben is eladhasson belső égésű motorral szerelt autókat.

 

Ola Kaellenius vezérigazgató a Reuters-nek nemrég azt nyilatkozta, hogy az elektromos autókra való átállásban lesznek hullámvölgyek, ezért egyértelművé tennék az ügyfelek és a befektetők számára, hogy rugalmas stratégiát alkalmaznak. 

 

A Citroënt, a DS-t, a Peugeot-t, az Opelt, a Vauxhallt, az Abarthot, az Alfa Romeót, a Fiatot, a Lanciát és a Maseratit, valamint az amerikai Chryslert, Dodge-ot és Jeepet tömörítő nemzetközi Stellantis csoport szintén a belsőégésű motorokra kíván támaszkodni. 

 

Közleményükben jelezték: nem áll szándékukban a belátható jövőben elhagyni a benzinüzemű autókat. Sőt, a 14 márkát birtokló autógyártó csoport hatmilliárd dollárnak megfelelő összeget tervez új motorokba és járművekbe fektetni Dél-Amerikában.

 

Ez a valaha volt legnagyobb beruházás a dél-amerikai autóiparban, és több mint 40 autó piacra dobását, valamint a benzinnel és etanollal működő motorok fejlesztését támogatja. 

 

A Stellantis ezzel együtt Hybrid Flex és Plug-in Hybrid Flex járművek fejlesztését is tervezi, amelyek a sokoldalú belsőégésű motort akkumulátorral kombinálják, illetve legalább egy, teljesen elektromos autót is gyártanának a régióban. A beruházások 2025 és 2030 között valósulnak meg.

 

Túl drága az e-autó, ezért újra a hibrid a megoldás

Az irányváltás abban is meglátszik, hogy a gyártók hibrid megoldásai most ismét emelkedést mutatnak. 

 

A New York Times szerint a kiábrándító elektromos autóeladások miatt a General Motors, a Ford Motor és a Volkswagen is csökkentette ambiciózus elektromos autókkal kapcsolatos céljait, ezzel szemben a hibrid járművek értékesítése „robusztus”, ami egy új realizmusra utal.

 

Például a Toyota Prius hibrid körüli kezdeti felhajtás pedig olyannyira alább hagyott, hogy a modell eladásai 85 százalékkal csökkentek egy évtizeden belül az Egyesült Államokban. A Priust, mint a jövő megoldását, főként színészek és más hollywoodi sztárok hirdették, emellett számos vállalati flotta és taxiszövetség tért át a Toyota modelljére.

 

Sok amerikai rendkívül nyitott a villamosításra, de még nem áll készen egy teljesen elektromos autóra – állapítja meg az amerikai napilap.

 

A Toyota ausztrál értékesítési igazgatója szerint nem minden piac alkalmas a teljesen elektromos autókra. 

 

Az amerikai és az európai gyártók e-autókkal kapcsolatos problémáinak fő oka valószínűleg az ár: az elektromos autók luxuscikkek – mindaddig, amíg nem Kínából származnak, ahol a BYD bejelentette egy kis elektromos autó gyártását 9 ezer euróért. 

 

Németországban viszont a legolcsóbb elektromos autó körülbelül 22 ezer euróba kerül, amire túl gyenge a kereslet, ezért Európában és az Egyesült Államokban a jelek arra utalnak, hogy a gyártók lehető leggyorsabban visszatérnek a belső égésű motorok biztonságos menedékébe.

 

Nem kérnek a választók a megterhelő zöldítésből

A belsőégésű motorral szerelt új autók uniós betiltása 2035-től a legnépszerűtlenebb klímavédelmi intézkedés Németországban, Franciaországban és Lengyelországban. Az Oxfordi Egyetem Humboldt Egyeteme és a berlini Hertie School új, reprezentatív felmérés szerint ez az elégedetlenség nemcsak a jobboldali pártok szavazói körében jellemző, hanem minden politikai táborra kiterjed, így a balközép pártok, például az SPD, a lengyel Lewica és a franciák potenciális szavazóira is. Az Euractiv szerint a válaszadók körében a legnépszerűbb éghajlatpolitikai intézkedések közé tartozik a tömegközlekedésbe történő állami beruházások növelése, a környezetbarát fűtésre való átállás a középületekben és egyéb olyan, zöld szabványok, amelyek inkább a közszférát és a nagyvállalatokat terhelik, nem pedig a fogyasztókat.

 

forrás: economx.hu