A február végi konferencia előzménye, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszéke a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája támogatásával 2022. szeptember és 2023. június között két kutatást folytatott, a kollektív szerződéses lefedettség és a munkaügyi perek csökkenése témájában. A konferencia célja e két kutatás eredményeinek bemutatása volt - hangzott el a megnyitó során, amelyet Komáromi László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja és Németh Edit, a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa tartott meg.

 

Gyulavári Tamás, egyetemi tanár elmondta, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve szerint, amely az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szól, cselekvési tervet kell a tagállamok kormányainak készítenie a kollektív szerződések lefedettségének növelése érdekében. A kívánatos érték 80%-os – amely célt egyelőre csak a skandináv országok érik el. Remélte, hogy az általuk eddig elvégzett és az ezután elvégzendő kutatás hozzá tud járulni egy ilyen kormányzati cselekvési tervhez.

 

Az előadó ekkor Berki Erzsébet tanulmányát ismertette, amely megkísérelte feltárni, hány kollektív szerződés van érvényben Magyarországon, vagyis mennyi a kollektív szerződéses lefedettség. Elhangzott, Berki Erzsébet hiánypótló munkára vállalkozott, de ez a jelenlegi statisztikai adatokkal szinte lehetetlen vállalkozás. Például a vállalatok, ha be is jelentik a kollektív szerződés megszületését, nem jelzik, ha az megszűnik.

 

Ezt követően a saját előadását részletezte Gyulavári Tamás, hangsúlyozván, hogy ez a tanulmány a kollektívszerződés-kötés munkajogi akadályaira koncentrál. Szerinte a kollektív szerződéses szabályozásnak kicsi és egyre csökkenő tere van a magyar munkaerőpiacon, így a munkavállalók egyre kevésbé szólhatnak bele munkafeltételeik alakulásába. Hozzátette, az általuk azonosított munkajogi kérdéseknél azt tárták fel, hogy a hatályos szabályozás hogyan akadályozza a kollektív alkut. Ezt követően megkísérelt munkajogi ötleteket adni a kollektív szerződési lefedettség növeléséhez. Elmondta, fontos lenne a hazai gyakorlatban szinte hiányzó ágazati kollektív szerződések szerepének erősítése és a kollektív alkura vonatkozó korlátozások eltörlése a civil közigazgatás és a közszolgáltatások terén.

 

Szabó Imre Szilárd, a Károly Gáspár Református egyetem docense, és e kutatás szakmai lektora szerint nem csak a kollektív szerződések számának, hanem a valódi tartalmának erősítése a cél. Kifejtette, a szakszervezetek ahol tudnak és akarnak, ott van lehetőségük kollektív szerződéseket kötni. A szerződések számát növelni foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet. Azokban az országokban, ahol magasabb a lefedettség, ott a szakszervezetek társadalmi beágyazottsága is magasabb. Van, ahol a társadalombiztosítás, a munkanélküliségi ellátás szakképzés területét is felügyelik. Ez Magyarországon nincs így, ugyanakkor, hogy miért nem kötnek kollektív szerződéseket a felek, annak nem munkajogi okai vannak, hanem a gazdaság szerkezete ilyen: kollektív szerződések nem születhetnek 1-5 főt foglalkoztató kisvállalkozásoknál, kollektív szerződések döntő módon nagyvállalatoknál születnek, amely vállalatok az alkalmazottak kb. egynegyedét foglalkoztatják. Végül elmondta, hogy a helyi szerződések kiterjesztése lehet egyfajta megoldás – ha sikerül ebben a munkáltatókat is érdekeltté tenni.

 

Berke Gyula Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense A kollektív szerződés tartalma címmel jogpolitikai áttekintést adott a rendszerváltás óta megvalósult munkajogi szabályozásról, véleménye szerint nemzetközi összevetésben a hazai szabályozás megfelel az európai szokásoknak. Ezt követően a különböző szabályozási helyek problémáiról beszélt, ilyen volt a kollektív szerződések a köztulajdonban álló munkáltatónál, a normatív hatályú üzemi megállapodás, vagy a sztrájkjog korlátozásának a kérdése.

 

Kártyás Gábor a perindítást gátló okokról beszélt, és javaslatokat tett a továbblépésre is. Megemlítette például, hogy segítene a szakszervezetnek a munkavállalóik képviseletét ellátni, ha a bírósági képviseletüket nem kötnék jogi szakvizsgához – amely azért is kevéssé indokolt, mert a felperes képviselheti magát is, és ez sincs jogi szakvizsgához kötve. Továbbá a jogellenes munkaviszony megszüntetés szankcióinak szerepéről beszélt, kifejtve, hogy kevés a visszatartó-ereje a jogellenes munkáltatói intézkedéseknek, így szükséges lenne e szankciórendszer szigorítására. Kártyás Gábor hangsúlyozta azt is, hogy hiba volt az önálló Munkaügyi Bíróságokat megszüntetni, hiszen a világ a specializáció felé halad. Szükség lenne szervezetileg önálló munkaügyi bíróságokra és hatáskörük visszaadására is – állapította meg az előadása végén.    

A konferencia második témaköre, a" Munkaügyi perek számának csökkenése Magyarországon" kutatás volt. Mindennek különös aktualitást adott, hogy 2010 és 2021 között Magyarországon a munkaügyi perek száma 80%-ot meghaladó mértékben csökkent. Az előadók azt vizsgálták, hogy milyen okok vezettek ehhez a folyamathoz.

 

Petri Dávid, phd. hallgató a perek számának taxatív vizsgálatáról elmondta, 2010-ben 26 ezer fölött volt a munkaügyi perek számra, ez 2022-re 3520-ra csökkent. Az előadó ugyanakkor hozzátette, 2023 első félévében 10 százalékos növekedés történt.

 

Krajecz Laura bírósági titkár a perindítási kedv csökkepése okainak vizsgálata során megemlítette a perrendtartás szigorítását. Elmondta, a 2018-ban hatályba lépett törvény következtében a perek száma megfeleződött. Továbbá több pertípus átkerült a közigazgatási ügyszakba.

 

Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék bírója "Gyorsan, megalapozottan, tisztességesen" című előadásában tovább folytatta a munkaügyi perek speciális szabályainak hatásainak elemzését, elmondta, nem segít a pereskedési hajlandóságon, ha például az új státusztörvény alapján nem munkaügyi, hanem közigazgatási pert kell indítani az általános iskolában dolgozó munkavállalóknak.

 

Az előadások zárásaként Kulitssity Mária bíró és Végül Lőrincz György ügyvéd szakmai megjegyzéseit és értékelését hallgathatták az érdeklődők. Az előadásokat szakmai vita követte, amely során több szakszervezeti képviselő és szakember tett fel kérdéseket és mondta el a véleményét az előadóknak.

 

forrás: liganet.hu