Komoly érveket vittek a munkavállalók, de a munkáltatók is a bértárgyalásokra

2023. november 13. 16:17
A Liga Szakszervezetek szerint olyan új érvek hangzottak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén, amelyek megakadályozhatják a minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jétől történő emelését. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint ugyanakkor termékeny volt a vita, és a jövő héten döntés születhet minden kérdésben.
Komoly érveket vittek a munkavállalók, de a munkáltatók is a bértárgyalásokra
A kormányzat is érdekelt abban, hogy a munkavállalók bérhelyzete már december 1-jétől javuljon, ugyanakkor a munkaadói és munkavállalói oldal megállapodásába érdemben nem kíván beleszólni – mondta az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke.
 
Mészáros Melinda kiemelte, hogy VKF ülésén a munkaadói oldalon olyan új érvek jelentek meg, amelyek meghiúsíthatják az előre hozott minimálbér és garantált bérminimum emelését. "Új elemként jelent meg, hogy indokolt-e a december 1-jétől történő bérfejlesztés végrehajtása vagy kizárólag január 1-jével történjen meg. A munkavállalói oldal ezt elfogadhatatlannak tartaná, hiszen valamilyen kompenzáció a két kötelező bérelem vonatkozásában mindenképpen indokolt a jelentős mértékű 2023-as infláció okán."
 
Mészáros Melinda szerint a munkáltatói oldal azt is vitatja, hogy indokolt-e december 1-jétől megemelni a minimálbért és garantált bérminimumot is, vagy csak a kötelező legkisebb munkabért. "A 15 százalékos kötelező minimálbér-emelés körül nincs vita a felek között, a garantált bérminimum tekintetében a szakszervezeti oldal is feltételhez kötötte a javaslatát, mégpedig ahhoz, hogy magában a megállapodásban jelenjen meg egy hosszútávú koncepció első eleme, mégpedig az, hogy a kormányzat vállalja, hogy az ágazati párbeszédbizottságokra vonatkozó szabályozást a következő év elején átdolgozza és módosítja. A munkaadói oldal ennek kapcsán partnernek mutatkozott eddig, ők a garantált bérminimum tekintetében 2024-re vonatkozóan a 10 százalékos mértéket egy munkaadói szervezet kivételével el tudják fogadni."
 
A munkaadók hangja
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádiónak azt mondta, noha nem értettek mindenben egyet a szakszervezetekkel, megalapozottabbá váltak az álláspontok. "Egy hét múlva, amikor újra összeülünk, akkor erről a kérdésről, hogy lehet-e előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodást kötni, és ha igen, milyen feltételekkel, akkor erre megalapozottan tudunk már reagálni. Áttekintve a jelenlegi gazdasági helyzetet és várakozásokat, azért az kiderült, hogy főleg a magyar kis- és középvállalkozói szektor elég nehéz, recessziós helyzetből kell, hogy tárgyaljon 10, illetve 15 százalékos nagyságrendű emelésről."
 
Perlusz László hozzátette, hogy a vállalkozásoknak ezt a béremelést valahogy ki kell gazdálkodniuk. "Értjük és érezzük, hogy segítséget kell nyújtani a legkisebb keresetűeknek, azt is értjük, hogy élénkíteni kell a gazdaságot, a belföldi keresletet, mert ez a kereslet lecsapódik a magyar vállalkozások nagy részénél is."
 
forrás: liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Fejlesztésekért cserébe kivezeti az állam a hírközlési közműadót – fontos megállapodást írt alá a kormány a Telekommal

2023. szeptember 15. 13:54
A kormány és a Magyar Telekom között lérejött megállapodás értelmében a német társaság 2024-től kezdődően 1 millió háztartást lefedő vezetékes, gigabitképes sávszélességet biztosító hálózatot építi ki 4 év alatt, továbbá hogy 2027 év végére 4,5 millió magyar otthon és vállalkozás számára elérhetővé teszi a vezetékes gigabit képes hálózati infrastruktúrát. Cserébe az állam vállalja, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2015. január 1-jétől a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót is.
 

Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten

2023. március 28. 11:18
Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.
 
Az ökologikus szemlélettel összeállított növény-kiültetésekkel pedig egész évben mutatós, olcsóbban fenntartható zöldfelületekkel gazdagíthatjuk környezetünket.
A fővárosban 42 helyszínen kezel a Főkert erdőterületet. Ezek rendkívül felszabdalt helyszínek, nagyságuk a 300-400 négyzetmétertől több hektárig terjed. Fenntartásukhoz tízéves erdőterv készült, melyben külön megvizsgálták mindegyik terület fafajösszetételét, és meghatározták a szükséges beavatkozásokat is, vezette fel a Miyawaki-erdőkről szóló előadását Zakar András, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízió vezérigazgatója.