Komoly érveket vittek a munkavállalók, de a munkáltatók is a bértárgyalásokra

2023. november 13. 16:17
A Liga Szakszervezetek szerint olyan új érvek hangzottak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén, amelyek megakadályozhatják a minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jétől történő emelését. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint ugyanakkor termékeny volt a vita, és a jövő héten döntés születhet minden kérdésben.
Komoly érveket vittek a munkavállalók, de a munkáltatók is a bértárgyalásokra
A kormányzat is érdekelt abban, hogy a munkavállalók bérhelyzete már december 1-jétől javuljon, ugyanakkor a munkaadói és munkavállalói oldal megállapodásába érdemben nem kíván beleszólni – mondta az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke.
 
Mészáros Melinda kiemelte, hogy VKF ülésén a munkaadói oldalon olyan új érvek jelentek meg, amelyek meghiúsíthatják az előre hozott minimálbér és garantált bérminimum emelését. "Új elemként jelent meg, hogy indokolt-e a december 1-jétől történő bérfejlesztés végrehajtása vagy kizárólag január 1-jével történjen meg. A munkavállalói oldal ezt elfogadhatatlannak tartaná, hiszen valamilyen kompenzáció a két kötelező bérelem vonatkozásában mindenképpen indokolt a jelentős mértékű 2023-as infláció okán."
 
Mészáros Melinda szerint a munkáltatói oldal azt is vitatja, hogy indokolt-e december 1-jétől megemelni a minimálbért és garantált bérminimumot is, vagy csak a kötelező legkisebb munkabért. "A 15 százalékos kötelező minimálbér-emelés körül nincs vita a felek között, a garantált bérminimum tekintetében a szakszervezeti oldal is feltételhez kötötte a javaslatát, mégpedig ahhoz, hogy magában a megállapodásban jelenjen meg egy hosszútávú koncepció első eleme, mégpedig az, hogy a kormányzat vállalja, hogy az ágazati párbeszédbizottságokra vonatkozó szabályozást a következő év elején átdolgozza és módosítja. A munkaadói oldal ennek kapcsán partnernek mutatkozott eddig, ők a garantált bérminimum tekintetében 2024-re vonatkozóan a 10 százalékos mértéket egy munkaadói szervezet kivételével el tudják fogadni."
 
A munkaadók hangja
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádiónak azt mondta, noha nem értettek mindenben egyet a szakszervezetekkel, megalapozottabbá váltak az álláspontok. "Egy hét múlva, amikor újra összeülünk, akkor erről a kérdésről, hogy lehet-e előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodást kötni, és ha igen, milyen feltételekkel, akkor erre megalapozottan tudunk már reagálni. Áttekintve a jelenlegi gazdasági helyzetet és várakozásokat, azért az kiderült, hogy főleg a magyar kis- és középvállalkozói szektor elég nehéz, recessziós helyzetből kell, hogy tárgyaljon 10, illetve 15 százalékos nagyságrendű emelésről."
 
Perlusz László hozzátette, hogy a vállalkozásoknak ezt a béremelést valahogy ki kell gazdálkodniuk. "Értjük és érezzük, hogy segítséget kell nyújtani a legkisebb keresetűeknek, azt is értjük, hogy élénkíteni kell a gazdaságot, a belföldi keresletet, mert ez a kereslet lecsapódik a magyar vállalkozások nagy részénél is."
 
forrás: liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

A 4,5 milliárd forintot is meghaladhatják a viharkárok

2023. augusztus 08. 17:46
Rekordösszegű, akár a 4,5 milliárd forintot is meghaladó kárrendezéssel számolhatnak a biztosítók a múlt heti viharok miatt – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége kedden. Hozzátették, ez az összeg a napokban tovább nőhet.
 
 A szervezet közleménye szerint a múlt csütörtök és vasárnap közötti viharok miatt kedden délig a lakásbiztosítási szerződések alapján 20 ezret megközelítő bejelentés érkezett a biztosítókhoz, bár még nem minden biztosító adatai állnak rendelkezésre.

Rengeteg fabútor végzi égetőkben, vagy lerakókban

2023. június 08. 13:46
Magyarországon évente mintegy 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik, amelyből 3-5 ezer tonnát helyeznek lerakóba, és 14-19 ezer tonna kerül égetőkbe az IKEA friss tanulmánya szerint, amelyet a vállalat kedden juttatott el az MTI-hez.
A lakossági felmérésben a válaszadók többsége (54,6 százaléka) jelezte, hogy selejtezett le bútort az elmúlt egy év során. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy a bútorokat újakra cserélték (32,7 százalék), a bútorok elöregedtek (31,9 százalék) vagy megsérültek (25,8 százalék) - közölte Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse.