Komoly érveket vittek a munkavállalók, de a munkáltatók is a bértárgyalásokra
2023. november 13. 16:17
A Liga Szakszervezetek szerint olyan új érvek hangzottak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén, amelyek megakadályozhatják a minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jétől történő emelését. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint ugyanakkor termékeny volt a vita, és a jövő héten döntés születhet minden kérdésben.
A kormányzat is érdekelt abban, hogy a munkavállalók bérhelyzete már december 1-jétől javuljon, ugyanakkor a munkaadói és munkavállalói oldal megállapodásába érdemben nem kíván beleszólni – mondta az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke.
Mészáros Melinda kiemelte, hogy VKF ülésén a munkaadói oldalon olyan új érvek jelentek meg, amelyek meghiúsíthatják az előre hozott minimálbér és garantált bérminimum emelését. "Új elemként jelent meg, hogy indokolt-e a december 1-jétől történő bérfejlesztés végrehajtása vagy kizárólag január 1-jével történjen meg. A munkavállalói oldal ezt elfogadhatatlannak tartaná, hiszen valamilyen kompenzáció a két kötelező bérelem vonatkozásában mindenképpen indokolt a jelentős mértékű 2023-as infláció okán."
Mészáros Melinda szerint a munkáltatói oldal azt is vitatja, hogy indokolt-e december 1-jétől megemelni a minimálbért és garantált bérminimumot is, vagy csak a kötelező legkisebb munkabért. "A 15 százalékos kötelező minimálbér-emelés körül nincs vita a felek között, a garantált bérminimum tekintetében a szakszervezeti oldal is feltételhez kötötte a javaslatát, mégpedig ahhoz, hogy magában a megállapodásban jelenjen meg egy hosszútávú koncepció első eleme, mégpedig az, hogy a kormányzat vállalja, hogy az ágazati párbeszédbizottságokra vonatkozó szabályozást a következő év elején átdolgozza és módosítja. A munkaadói oldal ennek kapcsán partnernek mutatkozott eddig, ők a garantált bérminimum tekintetében 2024-re vonatkozóan a 10 százalékos mértéket egy munkaadói szervezet kivételével el tudják fogadni."
A munkaadók hangja
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádiónak azt mondta, noha nem értettek mindenben egyet a szakszervezetekkel, megalapozottabbá váltak az álláspontok. "Egy hét múlva, amikor újra összeülünk, akkor erről a kérdésről, hogy lehet-e előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodást kötni, és ha igen, milyen feltételekkel, akkor erre megalapozottan tudunk már reagálni. Áttekintve a jelenlegi gazdasági helyzetet és várakozásokat, azért az kiderült, hogy főleg a magyar kis- és középvállalkozói szektor elég nehéz, recessziós helyzetből kell, hogy tárgyaljon 10, illetve 15 százalékos nagyságrendű emelésről."
Perlusz László hozzátette, hogy a vállalkozásoknak ezt a béremelést valahogy ki kell gazdálkodniuk. "Értjük és érezzük, hogy segítséget kell nyújtani a legkisebb keresetűeknek, azt is értjük, hogy élénkíteni kell a gazdaságot, a belföldi keresletet, mert ez a kereslet lecsapódik a magyar vállalkozások nagy részénél is."
forrás: liganet.hu
Kapcsolódó cikkek
Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra
2024. április 19. 16:02
Egyes munkák elvégzésére nem találni hazai dolgozót. Az egyik legrosszabb helyzetű ágazat a mezőgazdaság, így például az állattenyésztésben érdekelt gazdák közül többen kénytelenek harmadik országbeli – mongol vagy éppen Fülöp-szigeteki – vendégmunkásokat alkalmazni.
Százezernyi magyar örülhet: tényleg pofonegyszerű lesz nekik munkát találni áprilistól?
2024. március 19. 15:17
Áprilisban indul 200 milliárd forintos keretösszegű, 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program indul - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en.