2020-ban az EU-ban a foglalkoztatottak, vagy a nem foglalkoztatottak, de a megkérdezést megelőző évben dolgozó személyek 2,4 százaléka számolt be legalább egy munkahelyi balesetről az előző 12 hónapban, ami lényegesen alacsonyabb arány, mint a 2013-ban regisztrált 2,8 százalék volt, ami részben a COVID-19 világjárványnak tudható be - derült ki az Eurostat adataiból

Az a foglalkozási kategória, amelyben 2020-ban uniós szinten a legmagasabb volt a munkahelyi balesetet bejelentők aránya, az a kétkezi melósok és a kapcsolódó szakmákban dolgozók (4,4%), őket követték az üzem- és gépkezelők és összeszerelők, valamint a mezőgazdasági és halászati szakmunkások (mindkettő 3,4%).

Grafikon

A mezőgazdasági, erdészeti és halászati szakmunkások, valamint a kétkezi munkások és a kapcsolódó szakmákban dolgozók széles csoportjában volt a legmagasabb a balesetet bejelentők aránya a 18 uniós tagállam közül 15-ben. Ha csak erre a foglalkozási csoportra összpontosítunk, a balesetet bejelentők legmagasabb arányát Finnországban (19,1%), Svédországban (11,7%) és Luxemburgban (10,2%) regisztrálták. Ezzel szemben 2 százalék alatti arányt találtak Lettországban, Horvátországban, Romániában, Magyarországon és Litvániában.

Ezek voltak a leggyakoribb kockázati tényezők

A munkavállalók 13,2 százaléka számára uniós szinten a fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet volt a munkahelyi fizikai egészséget veszélyeztető legsúlyosabb kockázati tényező. Ezt követték az erős vizuális koncentrációt igénylő tevékenységek (10,0%), a nehéz terhek cipelése (9,1%) és az ismétlődő kéz- vagy karmozgások (8,7%).

A nők gyakrabban tekintették kockázatosnak a megerőltető vagy fájdalmas pozíciókat, mint a férfiak (14,5% vs. 12,2%). Ugyanez a minta látható az ismétlődő mozgások esetében is, amelyet a nők 10,8 százaléka jelölt meg a legsúlyosabb fizikai kockázati tényezőként, szemben a férfiak 7,0 százalékával.

A legnagyobb nemek közötti különbség a gépek vagy kéziszerszámok és járművek használatánál volt megfigyelhető, mivel a férfiak 10,3 százaléka tartotta ezt a legsúlyosabb munkahelyi kockázati tényezőnek, szemben a nők 2,4 százalékával.

Grafikon

A 15-64 éves foglalkoztatottak 44,6 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelyén mentális jólétét veszélyeztető kockázati tényezőkkel kell szembenéznie.

11 tagállamban a munkával kapcsolatos mentális kockázatokról beszámoló személyek aránya meghaladta az összes foglalkoztatott felét. Svédországban (76,4%), Görögországban (69,1%) és Luxemburgban (67,4%) volt a legmagasabb az arány, míg Csehországban (33,8%), Litvániában (26,7%) és Németországban (25,8%) a legalacsonyabb.

Forrás és a grafikonokmegtekinthetőek itt

https://www.penzcentrum.hu/karrier/20211013/komoly-veszely-a-magyar-munkahelyeken-egyre-tobb-dolgozo-issza-meg-a-levet-1118528