Konstruktív társadalmi párbeszédet!

2022. július 15. 08:32
Állásfoglalásában méltányos díjazást, tisztességes béreket és konstruktív társadalmi párbeszédet követelt a Szlovák Köztársaság Szakszervezeti Konföderációja (KOZ SR), amely szervezet 2022. június 16-17-én tartotta meg 11. Kongresszusát.
Konstruktív társadalmi párbeszédet!

A KOZ SR Szlovákia legnagyobb szakszervezeti konföderációja, 25 szakszervezete több mint 200 ezer munkavállalót képvisel. A kongresszust megelőző napon, 2022. június 15-én a kongresszusra érkező nemzetközi vendégek egy hatalmas szakszervezeti tiltakozás hangulatába csöppenhettek bele, ugyanis Pozsonyban több tízezer elégedetlen oktatási dolgozó vonult az utcára a KOZ SR-hez tartozó oktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének szervezésében megtartásra kerülő demonstráción. Szlovákia minden területéről érkeztek tüntetők, hogy reagáljanak oktatásuk romló helyzetére és legalább 10%-os fizetésemelést követeljenek a pedagógusok és az oktatási alkalmazottak számára, ami a jelenlegi 15%-os infláció és pedagógus munkaerőhiány mellett elengedhetetlen. A tiltakozást a KOZ SR mind a 25 tagszervezete támogatta.

Június 16-án ünnepélyes keretek között megkezdődött a KOZ SR 11. Kongresszusa. Marián Magdosko, a leköszönő elnök elmondta, hogy az elmúlt négy év a legnehezebb időszak volt konföderációjuk történelmében. A pandémia, majd a helyreállítást derékba törő Ukrajna területén folyó háború gazdasági hatásai és az egyre növekvő infláció arra kényszerítette a konföderációt, hogy kilépjen eddigi munkamenetéből és új megközelítésékben gondolkozzon.  A küldöttek hangsúlyozzák, hogy megvédik a munkavállalók jogait és státuszát, előmozdítják a demokratikus értékeket, a szociális jogokat és a biztonságot, a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a befogadás, a szolidaritás és a munka garanciája elvét.

A KOZ SR kongresszusi küldöttek határozatukban kiemelik, hogy jelenleg minden eddiginél jelentősebb politikai, társadalmi, gazdasági és társadalmi változásokkal néznek szembe. Ezek a kihívások nemcsak a világjárvány utáni fellendüléshez és a lakosság életszínvonalának felélénküléséhez és hanyatlásához kapcsolódnak, hanem a digitalizációhoz, a demográfiai változásokhoz és klímaválsághoz egyaránt. A kihívások az egyének életmódjában és a vállalatok működésében is változásokat generálnak. Mindez befolyásolja a szakszervezetek tevékenységét és helyzetét mind nemzetközi, mind regionális és országos viszonylatban. Ilyen környezetben vissza kell térni a társadalmilag igazságos és szolidáris társadalom értékeihez, és meg kell erősíteni a szakszervezeti mozgalom értékrendjét.

A 2022-2026 közötti időszakra szóló KOZ SR program szintén öt alappillérre épül, nevezetesen:

  • A jóléti állam
  • Foglalkoztatás, munkaerőpiac és minőségi munkahelyek
  • Szakszervezeti jogok és átlátható szakszervezeti politika
  • Szociális párbeszéd és kollektív tárgyalás
  • A szakszervezetek szolidaritása és egysége nemzetközi szinten.

A kongresszusi küldöttek határozatukban felszólítotték az államot és a munkáltatókat, hogy járuljanak hozzá a jóléti állam felépítéséhez, amely garantálja:

  • a szociális jogok és garanciák, a társadalmi befogadás, az igazságosság és egyenlőség, valamint a mindenki számára biztosított szociális védelem megerősítését,
  • méltányos díjazást, tisztességes béreket és garantált társadalombiztosítást,
  • magas színvonalú közszolgáltatásokat, beleértve az oktatás fejlesztését, a megfelelő egészségügyi ellátást, megfizethető szociális szolgáltatásokat és a szociális infrastruktúrát mindenki számára,
  • a magas színvonalú nyugdíjrendszert és szolidaritás alapú társadalombiztosítási rendszer kialakítását, amely megbízható védelmet biztosít a lakosságnak betegség, munkanélküliség, rokkantság és időskor esetén, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni védelem garanciáját,
  • igazságos adózást és a létrehozott vagyon újraelosztását,
  • igazságos és szociálisan érzékeny átmenetet a tudásalapú, társadalmilag és környezetileg fenntartható gazdaságért,

konstruktív társadalmi párbeszédet, amely

  • tiszteletben tartja a szakszervezeti jogokat és szabadságokat,
  • garantálja a szakszervezetek szociális partneri pozícióját három- és kétoldalú szinten
  • a megfelelő jogalkotási folyamat tiszteletben tartott része,
  • biztosítja a szakszervezetek részvételét a jogalkotási standardok kidolgozásának rendszerében - már az előkészítés szakaszában,
  • feltételeket teremt a munkavállalók helyzetének javításához, a munkahelyek minőségének javításához és a tisztességes munkakörülmények garantálásához,
  • az emelkedő bérszínvonalra és a tisztességes kollektív alkura, amely
  • növelni fogja a foglalkoztatás és a munkavállalók munkahelyi védelmének elért színvonalát,
  • alkalmazza a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség elvét, és felszámolja a férfiak és nők közötti fizetésből eredő különbségeket,
  • biztosítja, hogy a reálbérek és fizetések főként a megélhetési költségek növekedésének figyelembevételével növekedjenek,
  • hozzájárulnak a munkavállalók munka- és magánéletének összehangolásához,
  • megszüntetik a jövedelmi egyenlőtlenségeket, valamint a fizetések és bérek egyre mélyülő különbségét az állami és a magánszektorban,
  • úgy emelik a bérszintet, hogy a magán- és állami szektorban minden férfi és női alkalmazott számára méltó életet biztosítsanak.

A kongresszusi vendégek között szót kapott Eduard Heger, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Jozef Stredula, a cseh CMKOS szakszervezeti konföderáció elnöke és Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkár helyettese. A KOZ SR 11. Kongresszusa döntésével megújította vezetését a következő négy évre. Monika Uhlerová lett a KOZ SR új elnöke, František Gajdoš pedig a KOZ SR új alelnöke. A Kongresszus megválasztotta a KOZ SR új igazgatóságát is. A LIGA Szakszervezetek nevében gratulálunk a megválasztottaknak és sok erőt kívánunk a szlovákiai szakszervezeti mozgalomnak a munkásságért folytatott harcához!

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Nyugdíjamnál hogyan számítható be külföldi munkám?

2017. szeptember 20. 07:54
2012-ben kértem szolgálati idő adategyeztetést a Nyufig-tól. Ha jól emlékszem, abból kiderült, hogy 63 éves koromig kell dolgozom, hogy meglegyen a 40 éves munkaviszonyom, ami jogosulttá tesz a nők kedvezményes nyudijmegállapítására, ill. igénybe vételére. 2012-től külföldön (Nagy-Britanna) dolgozom teljes munkaidőben. Heti 40 óra,a mindenkori minimálbérrel bejelentve. Jelenlegi munkabérem 7,6£/ óra. Mivel betöltöttem a 60. évemet kérhetem, hogy csak heti 4 napot dolgozhassak. Ez heti 30-36 óra lenne. Érzem is magamon,hogy egyre fáradékonyabb vagyok, de ezt a 3 évet talán még kibírom valahogy. (Nem szeretnék már a 63. évem után is dolgozni!) Mit javasol? Kérjem-e 4 napos munkalehetőséget? Hogyan befolyásolja ez a szolgálati időmet?(Tudomásom szerint az Egyesült Királyságban ez a munkaidő még full time-nak minősül. Hogyan igazolja ezt az időszakot majd az itteni HM?

Az életkortól, a végzettségtől, a foglalkoztatottsági státuszunktól és a jövedelmünktől is függ az, hogy mivel fizetünk. De mennyire befolyásolják vajon?

2022. január 11. 12:34
Általánosan elmondható, hogy az életkor, a végzettség, a munkaerőpiaci státusz, a háztartás egy főre jutó jövedelme jelentősen befolyásolják az egyes fizetési módok használatát. A 18-29 évesek közel fele használ már mobilfizetési lehetőségeket. Elmondható, hogy az életkor jobban befolyásolja az interneten való vásárlásra való nyitottságot, mint az elektronikus számlafizetés használatát. És a kártyát már alacsonyabb jövedelmi csoportokban is egész sokan használják, míg az átutalás inkább a magasabb jövedelműeknél jellemzőbb.