Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020. december 04. 08:25
2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.
Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések
Koronavírus-járvány, aszály, fagy, afrikai sertéspestis, madárinfluenza – ezekkel a hatásokkal kellett idén megküzdenie az agrárágazatnak – hangsúlyozta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A pandémia teljes ágazatot érintő piaci hatásairól szólva kiemelte a háztartások fogyasztási szokásainak megváltozását, illetve azt, hogy felértékelődött a termelés és élelmiszerelőállítás biztonsága.

 

Az államtitkár kiemelte, hogy a vendéglátás és turizmus tavaszi, illetve mostani leállása a beszállítókat érintette érzékenyen (a HORECA-ágazat teljesítménye a 3. negyedévben 20 százalékkal esett vissza) például a víziszárnyas vágások 35-50 százalékkal csökkentek.

A természeti károk enyhítéséről szólva Feldman Zsolt elmondta, 517 ezer hektárról jelentettek a gazdálkodók aszály-, vagy fagykárt - előbbi háromszor annyi volt idén, mint egy átlagos évben.

Magyarország, szemben más EU-s tagállamokkal, alapvető élelmiszerekből önellátó, számunkra a járvány idején a kérdés az export volt – jelentette ki az Agrárminisztérium államtitkára. A szükségleteink 140-150%-át termeljük meg, a teljes termelésünk 45%-át exportáljuk, viszont az input kitettségünk nagy.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a szektor erősségét bizonyítja, hogy a járványügyi korlátozások ellenére is az agrár külkereskedelem az első három negyedévben 2,5%-kal nőtt 2019 hasonló időszakához képest és a márciustól szeptemberig tartó időszakban is 1,5 százalék volt ez a növekedés. Az idei exportunk kétharmadát az agrárexport adta, amely 2,4 milliárdos többletet könyvelhetett el. A beruházások összege pedig 13,7%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszaknál.

 

 
Fotó: pixabay.com
Az államtitkár elmondta, a válság kezelése érdekében a kormányzat a versenyképesség növelését tűzte ki az ágazatban. Mind az állattenyésztésben, mind a kertészeti ágazatban telephelykorszerűsítési, illetve post harvest fejlesztési pályázatokat írt ki a tárca, és

 

a kistermelők is 17,5 milliárd forint fejlesztési támogatásra pályázhattak, utóbbiak számára a pályázati lehetőséget jövő év elején újra megnyitják.

Az élelmiszeripar területén az élelmiszerbiztonsággal összefüggő beruházások kaptak hangsúlyt.

A közvetlen támogatások mellett a beruházási hitelek kamattámogatása is sikeres programnak bizonyult, csakúgy, mint a kezességvállalási program. A 25 milliárdos kifejezetten válságkezelési támogatásra 35 ezer kérelmet nyújtottak be az ágazat szereplői. A teljesség igénye nélkül a baromfi ágazatban 2,7, a sertés ágazatban 2,8, a borászati ágazatban pedig 2 milliárd forint támogatással az agráriumban összesen 140.000 munkahelyet sikerült megtartani – mondta Feldman Zsolt.

A nem pénzügyi, illetve a jövőre is kiható eszközökről szólva az államtitkár kiemelte a vállalkozásokra is érvényes hiteltörlesztési moratóriumot, a különböző adminisztrációs és egyéb könnyítéseket, a Vedd a hazait kampányt, illetve a január 1-jén életbe lépő családi gazdaságokról szóló törvényt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium

2020. július 02. 07:52
A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető. A július 15-étől érvényes szabályok értelmében ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot, emellett a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél zászlóval kell jelölni a magyar terményeket.

Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

2020. július 28. 07:46
A jövő energiarendszerére vonatkozó tervek a minap kerültek nyilvánosságra Brüsszelben, aminek kiemelt célja, hogy Európa 2050-re a világ első úgynevezett „klímasemleges” területévé váljon. Ehhez azonban jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket, amely az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nem kevesebb, mint a 75 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó- és az uniós hidrogénstratégiát, amivel megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. De miért jó ez az országnak és miért olyan fontos a vidék számára? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.