Korszakváltást jelent az agráriumban a digitális agrárstratégia
A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban ki tudja használni az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit – fejtette ki a miniszter.
A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, első lépésként az Agrárminisztérium (AM) szeptember 30-ig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében.
Nagy István kiemelte, hogy a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca elérhetővé teszi a gazdálkodók számára azokat az információkat, adatokat, elemzéseket, amelyek növelik az agrárgazdaság versenyképességét.
A miniszter hangsúlyozta: a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.
Kiemelte, hogy a gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk.
Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni fogja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni tervezésénél, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.
A digitalizált élelmiszertermelés sikerének kulcsa a stabil és gyors adatforgalom – mutatott rá az agrárminiszter. Hozzátette, az új generációs hálózatokkal lefedettségnek és a szupergyors szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szélessávú internet-hozzáférés terén az EU 28 tagállama között. A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs G5 hálózatok tesztelését.
Nagy István kiemelte azt is, hogy a DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival.
Hozzátette: az Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint szakmai partnerek bevonását.
A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500-3000 agrárinformatikusra lesz szükség. A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrárinformatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.
A sajtótájékoztatón Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője egyebek mellett kiemelte: becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.
(MTI) / kormany.hu
Kapcsolódó cikkek
A mezőgazdasági ágazat és az erdészeti képzés népszerűsítésében az iskolák élen járhatnak
A járványhelyzet idején is helytálltak a magyar gazdák
