Aszald meg, hogy télre is maradjon belőle

A füge nagyon finom és nagyon egészséges, így hát nem árt, ha raktározunk belőle a téli hónapokra is. Ekkor pedig az aszalványoké a főszerep. A legjobb pedig, ha a kertünkben van füge, az aszalást pedig mi magunk végezzük. Az aszalt gyümölcsök kiváló hatással vannak az egészségünkre. Ellátnak bennünket energiával és tápanyagokkal.

 

A füge nagyon egészséges, hiszen gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben. Található benne A-, B1-, B2-, B6-, B9- (folsav), C-, E- és K-vitamin, kalcium, kálium, magnézium, foszfor és vas.

 

A fügét köptetőszerként is alkalmazzák, légúti panaszok esetén, de a szájban lévő afták ellen is kiváló, mivel csillapítja az ott érzett fájdalmat. De a füge segít energiával ellátni bennünket, és még a koncentrálásban is lehet rá számítani.

 

A füge nem csak elfogyasztva segít. Külsőleg kiváló bőrápoló, így számíthatunk rá a különféle bőrproblémák orvoslásában, és feszesebbé, egészségesebbé teszi a megfáradt bőrt.

 

Az aszalt füge támogatja az ideg- és az immunrendszer megfelelő működését, jó hatással van a szív, a máj és a belek működésére, segíti az emésztést és a szervezet méregtelenítését. Kiváló antioxidáns, így segít felvenni a harcot a szabadgyökök ellen, és megelőzni a rákot, a reumatikus panaszokat és a szívbetegségeket.

 

Gyulladáscsökkentő, gyulladásgátló enzim van benne, és koleszterincsökkentő hatása is van. Azonban ügyelni kell rá, hogy ne fogyasszunk belőle túlságosan sokat, hiszen magas pektintartalma miatt enyhe hashajtó hatása van.

 

Azzal legyünk tisztában, hogy az aszalás során a gyümölcs elveszti nedvességtartalmát, azonban a benne lévő cukor mennyisége megnő, és ezzel a kalóriatartalma is, így cukorbetegek számára nem ajánlott az aszalt gyümölcsök fogyasztása, és fogyókúra esetén se együnk belőlük túlságosan sokat.

 

Legyen füge a kertedben

A füge mindig is a bőség, a termékenység, a béke és a jólét szimbólumának számított, így hát nem csoda, hogy a görög mitológiában Zeusz is fügefává változott, és Buddha is egy fügefa alatt ülve találta meg a megvilágosodást. De még a Bibliában is fontos szerepet tölt be a füge, hiszen Ádám és Éva Édenkertjének gyümölcse volt, a levele pedig ruhaként szolgált. Az első sportolók fügét ettek az edzések előtt, és még a győztesek koszorúja is fügéből állt.

A füge akár a kertben, akár dézsában is igazán jól érzi magát. Dézsába ültetve fontos, hogy megfelelő talaj álljon rendelkezésére. A legjobban a virágföld és agyag keverékében érzi magát. Május és augusztus között a füge rendszeres öntözést igényel, és hetente szüksége lesz tápoldatozásra is, hogy sok gyümölcs teremjen rajta. Ügyeljünk rá, mert könnyen megtámadhatják a pajzs-, és levéltetvek. A füge kedveli a meleg, napsütötte, szélvédett helyeket.

 

Kint maradhat a teraszon, illetve a balkonon egészen addig, míg 2 Celsius-fok alá nem esik a hőmérséklet, ezután vigyük be egy olyan helyre, ahol a hőmérséklet 2-8 Celsius-fok között van, nem huzatos, és amelyik kellően világos, hiszen sötétben a füge elveszíti a leveleit. Március végén, amikor már elmúlnak a fagyok, újra kikerülhet.

 

Ha nem dézsában, hanem a kertben szeretnénk fügét, akkor a legegyszerűbb, ha egy kertészeben vásárolunk csemetét, de akár dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporítható.

 

A füge nem válogatós, ha talajról van szó. Azonban szubtrópusi növényként rengeteg fényre és melegre van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát és bőséges termést hozzon. Éppen ezért keressünk neki egy szélcsendes, védett helyet a kertünkben. A legrosszabb talajban is képes megteremni, ha azonban a füge kedvében akarunk járni, akkor trágyázzuk és gyomtalanítsuk rendszeresen.

 

Hazánkban bokorformára érdemes nevelni, így szép, terebélyes, a szemünknek is kedves növény válik belőle. Habár nem bírja a téli fagyokat, ezért takarni szükséges, ha ezt nem tesszük meg, a legtöbb esetben ezt is túl fogja élni. A föld alatti részei szinte bármilyen fagyos telet kibírnak, de ekkor tavasszal a nulláról kell újra elindítani a nevelését. Ezért fontos, hogy amikor már közeleg a hideg idő, tekerjük körbe dróthálóval, melynek a belsejét töltsük fel szalmával, vagy falevéllel, majd egy erősebb kátrányos papírral fedjük le.

 

Tavasszal a fügebokrot meg lehet metszeni, de ne vigyük túlzásba, mert ha túlságosan visszametszettük, lehetséges, hogy nem fog gyümölcsöt teremni. A termés mindig csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. A vadhajtásokat és a beteg, sérült, elszáradt részeket érdemes visszavágni, és a töveken növekedő új hajtásokat is eltávolíthatjuk, hogy megőrizze a füge gyönyörű formáját.

 

A fiatal füge esetében április-május környékén metsszük vissza 20-25 centiméterre az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb bokrokon azért is érdemes ritkítani a hajtásokat, hogy a bokor szellősebb, átláthatóbb legyen, hiszen így több levegő és fény éri a termést.

 

A fügebokor telepítése után az első szüretre három-négy évet kell várni. A füge érése júliusban kezdődik, és egészen őszig ellát minket finom gyümölcsével. A leszedett gyümölcsöt érdemes azonnal megenni vagy feldolgozni, mert hamar romlásnak indulhat.

 

Vajon mikor érett a füge?

Mivel a füge nem képes utóérésre, nagyon fontos, hogy a legérettebb pillanatában szedjük le. De hogy ez mikor jön el, annak kitalálását nem bízzuk a véletlenre, hanem adunk hozzá pár hasznos tippet.

 

1. Amikor a füge beérik, megváltozik a színe. Az éretlen füge általában kicsi és zöld színű. Az érett füge színe barna, esetleg lila. De sajnos akad olyan huncut füge is, amelyik éretten is zöld.

 

2. Azonban ez sem tud kifogni rajtunk. Ilyenkor ugyanis a külleme árulja el, hogy megérett a leszedésre. Mert ahogy érik, úgy konyul le egyre jobban.

3. De ha még ez sem elég, figyeljük meg a méretét. A mérete ugyanis az érés fokával növekedni fog.

 

4. A negyedik ismérve az érett fügének a tapintása, hiszen az éretlen füge mindig kemény.

 

Így legyen sok fügéd

A füge szaporítása indákkal vagy bujtóvesszőkkel történik akkor, amikor a talaj hőmérséklete 25°Celsius-fok felett van, ezért általában tavasszal szaporítjuk. Ehhez a legjobb, ha 15-20 cm hosszú, egyéves vesszőkből nyert dugványokat használunk.

 

Ősszel is ültethető a füge. Ilyenkor a csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. A fügebokor a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni.

 

Vannak adriai típusú fügebokrok, melyek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. Ezeket azonban nem lehet aszalni. A préselt fügék a szmirnai típusú bokrokról származnak. Ezek virágja megporzásra szorul, melyet a kis fügedarázs végez. Ő azonban nem viseli jól a hideg teleket, így nálunk nem él meg.

 

Ha nem dézsában neveljük, hanem kint van a kertben, a fügebokrot elő kell készíteni a hideg időkre. Lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, és töltsük meg a közt szalmával, esetleg falombbal. Így a füge hosszú éveken át kápráztat majd el minket édes gyümölcsével.

 

Nem csak mi vagyunk oda a fügéért

Olaszországban a friss fügét gyakran párosítják a prosciuttóval előételként. A fügebefőtt az olasz háztartásokban egyáltalán nem számít ritkaságnak. Sajtokhoz vagy péksüteményekhez fogyasztják.

 

Franciaországban leginkább a süteményekben szeretik a fügét, gyakran mandulával és mézzel kombinálva. A fügéből füge tapenade is készül, amely finom olajbogyóval és kapribogyóval készült krém. Spanyolországban a füge desszertként találja meg a helyét, például fügetortaként, de sült húsokban és pörköltekben is használják.

Görögországban a fügét szárítják és harapnivalóként fogyasztják, vagy sütéshez használják. Belőle készül a karácsonyi kenyér, a Christopsomo is.

 

Hullik a füge? Ez lehet az oka!

A füge bőségesen terem, azonban ha nem megfelelők számára a környezeti körülmények, illetve kártevők vagy betegség támadta meg, sajnos idő előtt le fogja hullatni a gyümölcsét. Az éretlen füge pedig nem fog már utólag beérni.

 

1. Gondoskodjunk a vízellátásáról, hiszen ha nem megfelelő mennyiségű vízellátásban van része a fügének, sajnos előfordulhat, hogy egyáltalán nem hoz gyümölcsöt, vagy pedig idő előtt lehullanak az éretlen fügék. A vízhiányt nem csak erről lehet felismerni, hanem onnan is, hogy a füge levelei elkezdenek elszáradni, összepöndörödni, majd lehullani. Így hát érdemes odafigyelni rá, hogy rendszeresen öntözzük a fügét. A töve köré szórt mulcsréteg segít, hogy minél tovább a talajban maradjon a nedvesség, ráadásul a gyomok távoltartására is igazán hasznos megoldás, és a talaj hőmérsékletét is kiválóan szabályozza.

 

2. Ha túlságosan sok nitrogénben gazdag műtrágyát adtunk a fügének, az is okozhatja a gyümölcsök idő előtti lehullását. A gyümölcsök ráadásul nem fognak kellő módon kifejlődni. A fügefák esetén nem szükséges a rendszeres műtrágyázás, azonban a rendszeres tápanyag-utánpótlás fontos a konténerben nevelt, homokos talajba ültetett fügefák esetében, és akkor is, ha azt látjuk, a fügefa nem nőtt kellő mértékben az utóbbi időben.

 

3. Kártevők és betegségek is okozhatják, hogy nem lesz képes a gyümölcs kellőképpen fejlődni és beérni. A talajban lakó fonálférgek okozhatják a fa levelének sárgulását, azt, hogy nagyon aprók maradnak a gyümölcsök, és persze azt is, hogy éretlenűl hullanak le.

 

Ellenük remek megoldás, hogy alaposan megöntözzük a talajt, majd átlátszó műanyag lapokat terítünk szét rajta. Így a napsütés segítségével a kártevők nem fogják túlélni a takarást. A füge esetében a rozsdagomba is okozhatja a gyümölcshullást, melyet úgy tudunk megelőzni, ha öntözéskor ügyelünk rá, hogy a víz ne érje a leveleket.

 

4. Ha azt szeretnénk, hogy a legtöbb füge beérjen, ne hagyjunk meg minden hajtást. A gyümölcsritkítással ugyan kevesebb füge marad a növényen, de azok jóval nagyobbak lesznek, és gyorsabban is be fognak érni, hiszen a növény minden energiáját rájuk tudja fordítani. Minél több a gyümölcs, annál később érik be, és annál kisebb lesz.

 

Legyél óvatos, mert megégetheted a kezed

A meleg időjárás és a füge együtt nagyon komoly sérüléseket tud okozni, ezért mindig ügyeljünk rá, hogy kesztyűben és hosszú ujjú ruházatban menjünk a közelébe. A füge nedve ugyanis a meleg idő hatására bőrgyulladást idézhet elő nálunk. Akár allergiás tünetek is ki tudnak alakulni, ha valaki érzékeny a fügére, melyek a szedést követően okoznak bőrkiütéseket a terméssel, a levéllel és a füge nedvével érintkező bőrfelületeken.

 

A bőrnek közvetlenül kell érintkezni a nedvekkel, mindezt úgy, hogy közben erős napfény is éri a bőrt, és ez így együttesen képes bőrgyulladást kiváltani. A kezdeti vörös foltok után gyulladás, duzzadás, és égési tünetekhez hasonló hólyagok is jelentkezhetnek. Éppen ezért legyünk óvatosak a fügével, mert ha betartjuk a védekezési szabályokat, csakis a jó oldalát fogja mutatni nekünk.

 

Adjunk hát helyet a fügének a kertben és a tányérunkon, még akkor is, amikor csak aszalt formában lehet velünk.

 

forrás: agroinform.hu