Középpontban a tájegységi fővadászok
„Az új vadászati törvény, az új végrehajtási rendelet, a tájegységi vadgazdálkodás, a tájegységi fővadászok – ezek mind jó irányba induló folyamatok” – mondta Bitay Márton. „A jó cél irányába indultunk el, ami nem más, mint az, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadállomány újra a világ élvonalába tartozzon”- hangsúlyozta az agrártárca államtitkára.
A 2016. január elsejétől hatályos vadászati törvény a vadgazdálkodási ciklust 10 évről 20 évre növelte. Az új üzemtervi ciklus kezdetéhez közeledve az ágazati szereplők egyik legjelentősebb feladata a 2017. március 1-jével kezdődő üzemtervi ciklus vadászterületeinek kijelölése, a vadászatra jogosultak megválasztása, illetve hatósági bejegyzése volt.
Az államtitkár kiemelte, 2017. március 21-ig az 1.358 lejáró üzemtervű vadászterület közel 100 százalékán lezajlott a tulajdonosi gyűlés. A régi, 10 éves üzemterv befejezéséig, 2017. február 28-ig bezáróan a vadászterületeknek mindössze 4 százalékán nem gyűléseztek. A nemzeti kormány, a szaktárca a jövőben is mindent megtesz az ágazat fejlődésének biztosításáért – hangsúlyozta Bitay Márton.
Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője elmondta, hogy 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta a vadgazdálkodási törvény módosítását, mely számos ponton hozott szakmai újítást a hazai vadgazdálkodás és vadászat vérkeringésébe. Legnagyobb újításként jelenik meg a tájegységi vadgazdálkodás rendszere.
A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikai bázisára alapozva kidolgozta és rendeletben hirdette ki a vadgazdálkodási tájegységek határait. Szám szerint 52 tájegységet, melyek fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatait tájegységi fővadászok látják el. A tájegységi fővadászok legfontosabb célja, hogy a magyar vadgazdálkodás szakmai szintjén emeljenek, egy hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.
kormany.hu