Közös Agrárpolitika "katasztrofális hatással" van a foglalkoztatottságra

2016. november 02. 08:11
– Valóban? Szomorúan tapasztaljuk, hogy a hazai agrártermelésből kiszorult magyarok legfeljebb segédmunkásnak mehetnek el a külföldi farmokra.

Az Európai Parlament terjedelmes riportot készített Éric Andrieu francia EU képviselővel, aki szerint a Közös Agrárpolitika „katasztrofális hatással“ van a foglalkoztatottságra a tagországokban.

A riportról beszámolt az euractiv.com oldal angol nyelven és az ouest-france.fr francia hírportál is.

A képviselő visszásnak tartja, hogy miközben az EU vezetői azt hangoztatják, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, mivel a költségvetés 40 százaléka a mezőgazdaságot szolgálja. Állítólag kiemelten kezelik a foglalkoztatottság kérdését is, ám ez a gyakorlatban nem tapasztalható. A tények mást mondanak, mivel 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma pedig ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4 százalékot.

Andrieu szerint a jelenlegi KAP mindent a termelékenység és az export fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, mindent terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítást Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít.

Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahely teremtéshez“ – mondta.

"Napjainkban az agrártermelők elöregedése és az utánpótlás jelenti a legnagyobb problémát." Az EU mezőgazdaságában foglalkoztatottak között a 35 éven aluliak aránya mindössze 6 százalék, és ez az arány folyamatosan csökken.Martin Scherczer

Aratás, nagyteljesítményű kombájnnal – fotó: Scherczer Martin / Agroinform.hu Facebook oldal

A francia képviselő nem említi, de mi szomorúan tapasztaljuk, hogy a KAP az új tagországokban még nagyobb arányban csökkentette a mezőgazdasági foglalkoztatottságot.Egyrészt a nagyobb hatékonysággal előállított és időnként dömpingben érkező nyugati termékek beáramlása miatt kevesebb hazai termékre volt szükség, másrészt a keletiek kevésbé tudtak versenyezni az exportpiacokért. A hazai agrártermelésből kiszorult magyarok legfeljebb segédmunkásnak szegődhetnek el valamelyik nyugat-európai farmra.

Azt ma már minden tagország látja, és kimondja, hogy a Közös Agrárpolitika nem tekinthető sikeresnek. Több alapelvet módosítani kell, mert ha a gabonatermesztést be kellene szüntetni minden olyan körzetben, ahol a hektáronkénti termés nem éri el a franciaországinak a felét, akkor az többek között a kanadai, az ausztrál és az orosz termelés kiiktatását jelentené.

agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Mostohán bánt a kormány egyes béren kívüli juttatásokkal

2018. április 06. 07:38
„Kétségtelen, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb változása előtt állunk a juttatások területén, mely a munkáltatóknak, szolgáltatóknak is feladatot ad” - nyilatkozta portálunknak Fata László cafeteriaszakértő annak kapcsán, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a 2017-re vonatkozó cafeteria szabályokat. Ezekből kiderül, hogy a kormány egyes juttatásokkal mostohán bánt, mert magasabb adó mellett adható például a helyi bérlet, önkéntes pénztár, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés, étkezési utalvány. Ugyanakkor kedvező adó mellett lehet majd plusz pénzt adni a dolgozóknak. Továbbá a munkáltató teljesen adómentesen „szállhat be” a dolgozó óvodai vagy albérlet költségeibe.

A kompetenciák fejlesztése helyett a munkahelyi szokásokat kell átállítani

2018. szeptember 17. 11:06
A HR-nek és a vezetőknek érdemes hozzászokni ahhoz, hogy már nem a jelölt a siker záloga vagy kerékkötője. A jelölt profilja helyett a szervezetet kell profilozni. A felvételre vonatkozó döntés az alapján születik, hogy a vezetőnek, illetve melyik vezetőnek van elég energiája, ideje és eszköztára a jelöltet a leggyorsabban a teljesítőképessége maximumára „vinni” úgy, hogy közben a csoport, amibe kerül, ne csak megőrizze, hanem javítsa a működését az új „erőforrás” befogadásával. Farkas Judit, az online alkalmassági vizsgálatok szakértőjének írása.