Közös tudásbázist építenek a hazai agráregyetemek

2023. december 05. 13:42
A 21. században a tudás és az innováció a legnagyobb érték, a modern mezőgazdaság versenyképességének alapja. Ennek szellemében zajlott a Debreceni Egyetem Agrárkabinetjének történelmi léptékűnek nevezhető, legutóbbi ülése, dec. 4.-én, hétfőn. A Parlamentben tartott fórumon három hazai agrárképző egyetem és egy kutatóintézet kötött szövetségi és együttműködési megállapodásokat. A megállapodások kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen olyan közös tudásbázis jöhet létre, amely megalapozza a jövő agráriumát.
Közös tudásbázist építenek a hazai agráregyetemek
Versenyképességünk alapja a tudás, ez a legnagyobb érték a 21. században. A modern mezőgazdaságnak olyan felkészült, elmélyült tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akik megfelelő válaszokat tudnak adni az ágazat előtt álló kihívásokra – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke a Debreceni Egyetem Agrárkabinetjének Parlamentben tartott kihelyezett ülésén.
Magosz: Közös tudásbázist építenek az agráregyetemek
Jakab István hangsúlyozta: folyamatosan változó világunk rendre új kihívások elé állítja az agráriumot, ami új megoldásokat kíván az ágazat szereplőitől. Ahhoz ugyanakkor, hogy ezen kihívásoknak megfeleljünk, egységes tudásbázisra van szükség. A kutatók által megálmodott innovációt azonban használni is tudni kell. – Történelmi időket élünk, a jövő mezőgazdaságának bástyáit most alapozzuk meg. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként külön öröm, hogy a három egyetem és a kutatóintézet szövetségesként, közös munkával akar építkezni a jövőben – emelte ki.
Közös tudásbázist építenek az agráregyetemek | hirado.hu
Az Agrárkabinet ülésén az ágazat két vezető felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi ​Egyetem szövetségi együttműködési megállapodást kötött egymással, melynek fókuszában az innováció áll. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint a megállapodás stratégiai jelentőséggel bír, hiszen a tudásbázisok összekapcsolásával hatékonyan reagálhatnak a kor kihívásaira.
 
A közös munkához a Debreceni Egyetem egészségipari fókusza a kiemelkedő orvosi, klinikai és gyógyszerészi értékeivel is hozzá tud járulni. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi ​Egyetem rektora szerint nem egy egyszerű együttműködésről van szó. A megállapodást két olyan felsőoktatási intézmény írta alá, amely lefedi az agrárium teljes területét.
Debrecenben írták alá: közös tudásbázist építenek az agráregyetemek
Az ülésen a Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem között is együttműködési megállapodás született, amelynek célja az oktatási, kutatási és képzési lehetőségek kihasználása, valamint közös programok innovatív, nemzetközi együttműködésre épülő megvalósítása. Friedler Ferenc, a SZIE rektor rámutatott: a felsőoktatásban egyszerre van jelen a verseny és az együttműködés. Az agráriumra ugyanakkor példaként tekinthet a teljes magyar felsőoktatás, mint az egymással versengő, mégis együttműködő szerepelők leghatékonyabb rendszerére.
 
Az egyetemek közötti együttműködést a kutatóintézetekkel történő kooperáció teszi teljessé.
 
A tanácskozáson ennek szellemében a Debreceni Egyetem az AKI Agrárközgazdasági Intézettel is együttműködési megállapodást írt alá. Goda Pál, az AKI igazgatója szerint az elmúlt húsz évben már bebizonyosodott a kooperáció hatékonysága: számos közös kutatásuk van folyamatban, és a PhD-hallgatók képzésében is együttműködnek.
 
A kabinetülés résztvevői több új szaklétesítési és szakindítási kérelem társadalmi vitára bocsátásáról is egyeztettek. Az ágazati szereplőkkel egyetértésben hiánypótlónak minősítették az új szakokat, és támogatásukról biztosították a Debreceni Egyetemet az állategészségügyi mérnök (BSc) és élelmiszer-higiéniai mérnök (MSc) képzés létesítésének és indításának folyamatában.
 
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja kiemelte, hogy az intézmény már eddig is éveket dolgozott a két új képzés létrehozásán, ugyanakkor kulcsfontosságúnak nevezte a szakmai szervezetekkel, jogszabályalkotókkal történő egyeztetés lezárását, hogy az új szakemberek valóban az ipari elvárásokhoz igazodó és megfelelő jogszabályi jogosítványokkal rendelkezzenek a diplomaszerzést követően. A feleket a kezdeményezés támogatásáról biztosította a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kossa György és a kuratórium tagja, Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, valamint Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke, a MATE Alapítvány kuratóriumának tagja.
 
forrás:agrotrend.hu / MAGOSZ

Kapcsolódó cikkek

Folyamatos fejlesztés a Kisalföldinél: az év második felére már 25 Lely fejőrobottal dolgoznak

2023. május 15. 10:25
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. 2023 nyarától a nagyszentjánosi tehenészetben is átáll a robotos fejésre.
 
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. állattenyésztési ágazata, 2023 nyarától, a baloghtagi telepét követően, a nagyszentjánosi tehenészetében is átáll a robotos fejésre, ezzel így már összesen 25 Lely robotot működtetve.

Ukrán gabona: azok az országok sem elégedettek, akik kaptak kárenyhítést

2023. március 29. 11:56
Román gazdaszervezetek "nevetségesen csekélynek" nevezték az összeget.
 
Románia és Lengyelország is az Európai Bizottságtól vár megoldást az unió piacát vámmentesen elárasztó, a hazai termelőket nehéz helyzetbe hozó ukrán gabonaexport ügyében – mutatott rá Nicolae Ciuca román és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden, egy Bukarestben rendezett lengyel-román gazdasági fórumon.
 
Ciuca szerint az Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az európai uniós "szolidaritási folyosókon" érkező gabonát nyomon követhetővé tegye.