A közösségi kertek történetének megismeréséhez egészen a II. világháborúig kell visszamennünk, amikor Londonban a lebombázott házak helyén az emberek elkezdtek létrehozni kis zöldségeskerteket - tudta meg az Agrárszektor a szakembertől. Ma már nagyon sok formában léteznek, Berlinben például a Tempelhof repülőtéren is van, de akad, ahol nyugdíjasklub épül rá, és van olyan is, ahol az anyukák a fő célközönség. Magyarországon körülbelül 2010-ben kezdtek el először közösség kerteket létrehozni, amiknek jellemzően a fiatalok, illetve a 30-40 év közötti korosztály volt a célpontja. Ezeknek a kerteknek jellemzően az a lényege, hogy a nagyvárosokban, a kerttel nem rendelkezők is tudjanak növényeket termeszteni, illetve hatalmas közösségi élményt is ad az embereknek. Hazánkban ezek a kertek általában civil kezdeményezésre jönnek létre, de akad, ahol egy kertbarát klub fog össze és keresi meg az önkormányzatot, hogy biztosítson területet rá. Ilyenkor többnyire egy közterületből hasítanak le egy darabot, és ezt kerítik körbe. Egy ilyen kert felépítése több millió forint, hiszen kerítés kell köré, biztosítani kell az áramot, a vizet, ez pedig mind pénzbe kerül, ugyanakkor jellemzően egy átlagos budapesti kerület büdzséjébe ez bele szokott férni - közölte Megyeri Szabolcs.

 

Az ágyásokra pályázni lehet, és mivel ma már igen trendi dolognak számít hazánkban, sok helyen várólisták vannak rájuk. Amikor valaki belép a klubba, el kell fogadni a házirendet, ami például olyan evidens dolgokat tartalmaz, mint például, hogy lehet-e kutyát bevinni a kertbe, lehet-e dohányozni, vagy vannak-e közös ágyások. Akár azt is kiköthetik, hogy túl nagy fát ne ültessen senki, mert leárnyékolja a másik veteményesét. Ez egy békés, értékteremtő időtöltés. Tavasszal általában az ágyástulajdonosok kapnak egy kezdő vetőmagcsomagot, és sok helyen nagyobb szerszámok is rendelkezésre állnak a termesztéshez.

 

Kik és miért közösségikertészkednek?

Azt követően, hogy az önkormányzat megcsinálja a kertet, a fenntartást általában átadják egy civil szervezetnek, ahol létrehoznak egy alapítványt vagy egyesületet, és az üzemelteti tovább - tudtuk meg a kertészmérnöktől. Kiemelte, a közösségi kerteknél nagyon fontos a közösség megléte is, egy friss nyugdíjas például, aki addig mindig bejárt dolgozni, egyszer csak otthon marad, neki ez egy nagyon jó hobbi lehet a munka megszűnése után. De ide egy anyuka is ki tud sétálni a kisgyerekével, ahol biztonságosan tudnak időt tölteni. Sok kertben vannak közös területek is, ahol gyakran szerveznek közös programokat is, hiszen itt a közösségépítés is fontos szempont. 

 

A közösségi kert nagyon sok ember tud új foglalkozást adni, itt mindenki újra hasznosnak érezheti magát. Ez kvázi egy játék a szó legszebb értelmében. Ha valamelyik növény nem marad meg a kertben, akkor sem lesz nagy probléma.

 

Miket érdemes ültetni egy közösségi kertbe?

A közösségi kertekben klasszikusan zöldségeket termesztenek, de gyakran megjelennek a különböző gyógy- és fűszernövények, az évelők és a díszfák is. Mindezek mellett érdemes megpróbálkozni a bogyósokkal is, mint például a málna, a ribiszke vagy akár a köszméte. A zöldségek közül jellemzően a paprika és a paradicsom kerül a kertekbe, és Megyeri Szabolcs szerint fontos is, hogy ezekbe a kertekbe olyan növényeket ültessenek az ember, amelyek biztosan működnek. Például a fejes saláta, a káposzta, a dinnye, a bazsalikom már sokkal nehezebb és macerásabb, de a levendula, a füge, a kakukkfű, a rozmaring, a menta bárki számára könnyen termeszthető növények. Ha gazdasági szempontból is megnézzük, például a málna vagy az áfonya nagyon sokba kerülnek a boltokban, piacokon, érdemes tehát ezeket a gyümölcsöket is kipróbálni a közösségi kertekbe, sok pénzt meg lehet ugyanis így takarítani.

 

Habár pár négyzetméteren nem lehet megtermelni az összes zöldséget, gyümölcsöt, amit fogyasztunk, ahhoz viszont jó, hogy elindítson egy olyan gondolkodásmódot, miszerint akár a hétvégi telken, akár a társasház kertjében, bárki megpróbálkozhat a zöldségek, gyümölcsök termesztésével - hangsúlyozta a kertészmérnök.

 

Ezeket soha ne termesszük

Olyan növényeket ne ültessünk a közösségi kertekben, amiknek magas a növényvédelmi igénye, illetve permetezni kell őket, így például az őszibarackot, almát vagy a szőlőt kerüljük. Emelett az is behatárolja a lehetőségeket, hogy mekkora a terület, ahol gazdálkodni lehet. Érdemes inkább olyan általánosabb zöldségeket ültetni, mint például a paradicsom, de ha van elég helyünk, akkor a kivit, fügét is ki lehet próbálni, amik ma már általános növénynek számítanak Magyarországon, ráadásul jó fajtaválasztással, kevés gondozással termeszthetők - tájékoztatott a szakember.

 

Sok az üres terület Magyarországon

Megyeri Szabolcs szerint érdemes lenne közösségi kerteket nyitni egy-egy intézmény területén is. Mint mondta, az iskolaudvarok például még mindig nagyon sok helyen üresek, ezeket ki lehetne használni, hiszen ha 10 év múlva már nem is lesz divat a közösségi kertészkedés, az iskolához hozzá lehet majd csatolni, mint egy tankertet. 

 

Nemrég nyílt Budapesten a XII. kerületben egy közösségi kert, amelyhez az önkormányzat kiírta, hogy ez egy építési terület lesz ugyan, de amíg nem épül meg rajta a ház, addig egy közösségi kertet hoznak létre, amit később el fognak bontani. Ez egy jó példa tehát arra, hogy egy akár rövid ideig is üresen álló területet milyen hasznosan ki lehet használni.

 

forrás: agrarszektor.hu