A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggő javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az ismertette: a javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza, valamint megduplázza a babakötvény után járó állami támogatást. A tervezet illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek egyik központi eleme továbbra is az adócsökkentés

– mutatott rá.

Az államtitkár mások mellett kitért arra, hogy a kormány novemberben döntött arról, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nő. Azért, hogy az emelt összegű bért a vállalkozók ki tudják gazdálkodni, a megállapodás része egy jelentős, összesen 4 százalékos tehercsökkentés, a kisvállalati adó majd 10 százalékos csökkentése, valamint a kis- és középvállalkozások számára a 2021-ben érvényes helyi iparűzési szabályok fenntartása 2022-es évre.

Az adócsökkentés eredményeként 600 milliárd forint marad a gazdaság szereplőinél – emelte ki Izer Norbert hozzátéve: a javaslat elsősorban a vállalkozásokat segíti, kiemelten a kis- és közepes méretű vállalkozások adóterheit kívánja csökkenteni, de nem feledkezik meg a magánszemélyek terheinek csökkentéséről sem. Ezért 2022-ben is fennmarad az a szabály, hogy az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat, nem vezethetnek be új adókat és nem szűntethetnek meg kedvezményeket.

Történelmi léptékű, bátor lépések

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt hangoztatta: a kormány kiáll az adócsökkentések politikája mellett, mert amióta csökkennek az adók, nő a gazdaság, a foglakoztatás, a bérek és a költségvetés adóbevétele is. Emlékeztetett: a 2010. évi 73 500 forintról nő a minimálébér a 2022. évi 200 ezerre, és ez átlagosan évi közel 9 százalékos emelkedést jelent, a garantált bérminimum pedig a 2010-es 89 500 forintról 2022-re 260 000 forintra nő, ami 9,3 százalékos évenkénti emelés. Jövőre 2021-hez képest 19,5 százalékkal nő a minimálbér és 18,7 százalékkal a garantált bérminimum. Mivel pedig a szociális juttatásokat, a gyedet, a gyest és a különböző családtámogatásokat is a minimálbér alapján számítják, így azok szintén emelkedni fognak – hívta fel a figyelmet.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka igazságtalannak nevezte, hogy miközben az adócsökkentésről és a családokat támogató politikáról beszél a kormány, megtűri, hogy a gyermekneveléshez szükséges árucikkek, így a pelenka és a cumisüveg áfája a legmagasabb Európában.

Azt is kifogásolta, hogy az emelések ellenére a jelenlegi minimálbér a harmadik legalacsonyabb a minmálbért megállapító uniós tagállamok sorában. Megjegyezte: az infláció mértéke miatt a fizetésnövekedések mellett is csökkent a fizetések értéke az elmúlt időszakban, miközben még a magyar élelmiszerek előállításához szükséges mezőgazdasági gépeket is euróért kell megvenniük a magyar gazdáknak.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt emelte ki: egy baloldali kormány és pénzügyminiszter soha nem terjesztett volna be ilyen javaslatot, hiszen az nem megszorításokat és adóemeléseket, hanem támogatásokat és köztehercsökkentést tartalmaz. E „történelmi léptékű, bátor lépések” között említette a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, számos adó és járulék mérséklését, hangsúlyozva, az intézkedések megtételére a magyar gazdaság teljesítménye ad lehetőséget. A családtámogatási rendszert érő ellenzéki bírálat szerinte „kellően hiteltelen ahhoz, hogy akár a komédia kategóriába soroljuk”, ha felidézzük, mit tettek kormányon ezek az erők.

Szükséges elemek és csapdák

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: vannak a törvényjavaslatnak támogatható elemei, de szerepelnek benne a megszavazását lehetetlenné tévő csapdák is. Felvetette: ezzel a módosítással a munkavállalók terheit csökkentenék, az átlagosan háromszor ekkora összeget fizető munkavállalókét nem, ez pedig „nagyon nincsen rendben”. A képviselő szerint a minimálbért nemcsak emelni kellene, de újra adómentessé is kellene tenni, ahogy növelni kell a Start-számlák állami támogatását és babakötvényre fizetett összegét is. Szorgalmazta az általános forgalmi adó csökkentését is, javasolva, hogy annak mértékét a jelenlegi 27-ről mérsékeljék az általános élelmiszereknél 18, az alapvető cikkeknél pedig öt százalékra.

Varju László (DK) szerint az eredményekről, a juttatásokról beszél a kormány, de arról nem, hogy mi azok ára. Szerinte a javasolt módosítás „a realitásoktól teljesen elrugaszkodott választási költségvetés része”, ami azt mutatja, hogy a kormányoldal a következményekkel nem számolva menekül előre, hiszen ezen kifizetések forrása nem a gazdaság teljesítménye, hanem hitelfelvétel. Ez a nagy átverés kormányának törvényjavaslata – fogalmazott az ellenzéki politikus, hangsúlyozva, hogy az állam az adókedvezmények sokszorosát szedi be a magas általános forgalmi adóval vagy az alacsony nyugdíjak révén.

Csárdi Antal (LMP) közölte: elsőre szépnek tűnik a minimálbéremelés, de a tavalyi a közelében sem volt ennek a nagyságrendnek, sőt, reálértéken egyértelmű csökkenést jelentett az infláció miatt. Úgy vélte, a javaslat a garantált bérminimum emeléséről azt jelenti, hogy a közigazgatásban dolgozók munkáját annyira értékelik, mint a legrosszabbul fizetett szakmunkásokét, ami oda vezet, hogy aki teheti, menekül a közigazgatásból. Szerinte a kormány nem tud, vagy inkább nem akar rendszerben gondolkodni. Mindazonáltal szükség van a béremelésre, azonban európai, illetve visegrádi összehasonlításban ez még mindig kevés – tette hozzá Csárdi Antal.

Forrás: Infostart.hu / www.szakszervezetek.hu