Miért kukacos a vöröshagyma?

A vöröshagyma kukacosodásáért a hagymalégy a felelős, amely nem csak a házikertekben okoz bosszúságot és kárt, hanem még a nagy hagymatermesztőknek is meggyűlik vele a baja. Az első jelek, amelyből észrevesszük, hogy baj van a hagymával, hogy a tövek fonnyadni kezdenek, majd a földre fekszenek, elsárgulnak, majd el is pusztulnak. A lárváktól ejtett sebeken át, különösen, ha sok eső esik, rothasztó baktériumok fertőzik a hagymát, amelytől az kellemetlen szagúvá válik.

 

A közönséges hagymalégynek évente három nemzedéke van. Báb alakban telel, majd tavasszal, leginkább cseresznyevirágzáskor rajzanak a legyek. A párosodást követően a nőstények azonnal megkezdik a tojások lerakását, ezt pedig a hagyma levelei közé teszik. A kikelő nyüvek bejutnak először a hagyma levelébe, majd a föld alatti részébe is, és kifúrják azt. Majd mennek hagymáról hagymára. Majd ismét bebábozódnak, és 10-14 nap múlva újabb hagymalegyek kelnek ki.

 

Azon kívül, hogy nem ültetjük éveken át ugyanoda a hagymát, más megoldás is kínálkozik a hagymalegyek ellen. Permetezhetjük a hagymát a rebarbara levével. Ehhez fél kiló levelet 3 liter vízben kell áztatni, és hígítás nélkül permetezni. De a bodza is segítségünkre lehet. Ehhez áztassunk 24 órán keresztül 1 kiló összevágott bodzalevelet, majd másnap főzzük fel, hűtsük le, majd leszűrés után, hígítatlanul permetezzük a hagymára.

 

A vöröshagyma titkai

A hagymák közül a leggyakrabban a vöröshagymát termesztjük, és bár szinte minden nap az asztalra kerül valamilyen módon, sok mindent nem tudunk még róla. Akár nyersen is fogyaszthatjuk, hiszen kiváló ízt ad a zsíroskenyérnek, újhagymaként pedig a salátákban is remek. Később pedig számtalan levesbe és főételbe kerülhet bele, mint például a pörköltekbe is, amelyek elképzelhetetlenek a hagyma jelenléte nélkül.

 

1. A vöröshagyma a nevével ellentétben nem csak vörös lehet, hanem akár lila, sárga vagy éppen fehér is.

 

2. A vöröshagymát magvetéssel vagy dughagyma ültetésével termeszthetjük, és mivel nincsenek igazán nagy igényei, szinte minden kertben meg is fog teremni.

 

3. A melegebb éghajlaton termelt újhagymának mindig enyhébb, édesebb az íze, míg a hidegebb éghajlaton termesztett hagyma jobban eltartható, azonban jobban is csíp. A hagyományos vöröshagyma akkor jó minőségű, ha a felszíne tiszta, az állaga kemény, a héja pedig száraz és sima.

 

4. A hagyma sokszor könnyeket csal a szemünkbe, különösen a pucolásakor. Ezt annak "köszönhetjük", hogy a hagymában van egy allilszulfid nevű vegyület, ami akkor képződik, amikor a hagymát fizikai sérülés éri. Azonban könnyen segíthetünk ezen, ha a hagymát fél órával a felvágás előtt hűtőbe tesszük.

 

5. A hagyma az egészségünkre is nagyon jó hatással van. Sok benne a természetes cukor, ezen kívül pedig megtalálható még benne az A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve gazdag rostforrás is.

 

6. A gyomrunknak is jót tesz. A vöröshagyma ugyanis olyan kénvegyületeket tartalmaz, melyek segítenek a Helicobacter Pylori nevű baktérium közömbösítésében, amely a gyomorfekély kialakulásával függ össze

 

7. A székrekedés ellen is hasznos, hiszen nagyon gazdag rostokban. Ezen kívül még a puffadást is megszünteti.

 

8.  A vöröshagyma héjának színét a benne található antioxidánsok adják. A vöröshagyma kiváló a  magas koleszterinszint csökkentésére is.

 

9. Orrvérzés esetén is bevethető. Ilyenkor az orr alá kell tartani egy félbevágott hagymát, és az abból felszálló illóanyag segít elállítani a vérzést.

 

Így legyen vöröshagyma a kertedben

A vöröshagyma nem melegigényes növény, a magja már 4-5 Celsius-fokon elkezd csírázni. A hagyma legjobban 17-19 Celsius-fokon fejlődik. A hideget is jól elviseli, ha azonban tartósan hűvös és csapadékos az idő, akkor a hagyma helyett inkább a lombozat növekszik. Habár a fejlődés elején sok vizet igényel, később már a szárazságot kedveli jobban.

 

Szinte minden talajon megterem, de a legjobban a laza, humuszban gazdag talajokban érzi magát. A kertekben lehetőleg ne a frissen trágyázott ágyásba vessük, mert bár a méretük nagy lesz, de nem fognak jól beérni, így hamarabb romlásnak fognak indulni.

 

A vöröshagymát kétféleképpen lehet termelni, dughagyma ültetésével és magvetéssel. A magvetés esetén az első évben a dughagymákat termelik meg, majd a következő évben azokat ültetik ki. A legjobb megoldás azonban, ha a kiskertben hagymát szeretnénk termeszteni, ha dughagymát vásárolunk. A dughagymákat elültethetjük ősszel, de még márciusban sem késő. A hagymát 20 cm sor- és 15 cm tőtávolságra kell ültetni úgy, hogy a hagyma csúcsa legalább 2,5 cm-rel legyen a talaj felszíne alatt. A tavasszal duggatott piklesz hagyma már 4-5 hét múlva zöldhagymaként fogyasztható, de ezek tárolásra nem lesznek alkalmasak. A duggatás után fontos munka a talaj felszínének porhanyítása és a gyomok folyamatos eltávolítása.

 

Az őszi ültetés során a vöröshagymát legkésőbb október elején duggassuk el, hogy kellő idő álljon rendelkezésére ahhoz hogy megerősödjön még a téli fagyok előtt. Az áttelelő hagymát soha ne ültessük frissen trágyázott földbe, viszont kiváló másodnövénye lehet bármelyik trágyázott zöldségnövénynek. Nagyon fontos, hogy a hagyma mindig jól előkészített és felásott ágyásba kerüljön, melyet alaposan gyomtalanítottunk. Ne ültessük több éven át ugyanoda, hiszen úgy nagyobb eséllyel támadja meg a hagymalégy.

 

Figyeljünk rá, hogy az átlagosnál nagyobb dughagymákat ültessünk el ősszel, és mélyebbre is kerüljön, mint tavasszal, így legalább 6-8 cm mélyre próbáljuk meg duggatni a hagymákat. A tőtávolság legyen 15 cm, a sortávolság 20 cm. Mindig a hagyma csúcsával felfelé helyezzük a dughagymát a talajba. Az öntözésről ősszel sem szabad megfeledkezni, hogy minél hamarabb gyökeret tudjon ereszteni a vöröshagyma. Így újhagymaként már március végén fogyaszthatjuk az ősszel duggatott vöröshagymát, míg főzőhagymaként májusban tudjuk majd betakarítani.

 

forrás: agroinform.hu