Kukoricatermés: hat év távlatában brutális a visszaesés
2024. július 26. 13:45
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint a hazai kukorica ugyan épp csak elég lesz, biztosan kell valamennyit importálni.

A hazai kukoricaigényt éppen csak fedezi az itthoni termés – forrás: Pixabay
A takarmánypiacon meghatározó szereppel bíró vállalatnál a keverékekben részben búzával helyettesítik majd a drágább kukoricát.
Egy átlagos évben a takarmányreceptúrákhoz körülbelül 1,4 millió tonna kukoricát, 600 ezer tonna búzát vagy tritikálét, körülbelül ugyanennyi szóját, valamint 400 ezer tonna árpát használnak fel – mondta el a Világgazdaságnak Kulik Zoltán. A kukoricatermés a vártnál gyengébb lesz, de árpából is a tavalyi 2,2 millió tonna után idén 700 ezer tonnával, mintegy 30 százalékkal kevesebb, 1,5 millió tonna termett. A vezérigazgató szerint azonban ez a sokkal kevesebb, jelenleg egyébként 60 ezer forint körüli tonnánkénti áron forgó árpa is elegendő lesz, a termény minősége pedig nagyon jó.

A gyengébb kukoricatermés miatt nőhet a sertéshizlalás önköltsége / Fotó: Shutterstock
Búzából az előzetes adatok szerint 5,7–5,8 tonna a hektáronkénti termésátlag, ebből kiindulva pedig kereken ötmillió tonna lett az idei termés, ami ugyancsak majdnem 700 ezer tonnával kevesebb, mint 2023-ban. A búzatermésről azonban nem mondható el ugyanaz, mint az árpáról, hiszen a minősége átlag alatti.
– Bár erre pontos adatok még nincsenek, a méréseink, illetve egyéb piaci információk alapján nagyjából a búza 80 százaléka takarmány és csak 20 százaléka lesz jó minőségű, javító, étkezési – jellemezte a helyzetet a vezérigazgató.
Ez négymillió tonna takarmányt jelent, ami a hazai ellátáshoz bőségesen elegendő. A takarmánybúza ára jelenleg tonnánként 65 ezer forint környékén mozog a piacon és a korábbi évekkel ellentétben nagy a különbség a takarmány- és az étkezési minőségű búza ára között, hiszen utóbbiért 80–85 ezer forintot adnak a vevők – hangsúlyozta Kulik Zoltán.
A 60-65 ezer forintos árpa-, illetve takarmánybúzaár azt is előrevetíti, hogy 200-300 ezer, vagy akár 300-400 ezer tonna mennyiségben árpával, illetve búzával helyettesítik a takarmányreceptúrákban a kukoricát. Annak ára ugyanis most jóval magasabb a kalászosokénál, 80 ezer forint körüli, aminek valószínűleg a gyengébb termés az oka.
A 830 ezer hektárral és az öttonnás átlagterméssel számolva idén összesen 4,15 millió tonna kukoricát takaríthatnak be az országban. Ez azt jelenti, hogy az ideivel együtt az elmúlt három évben összesen 13,2 millió tonna kukoricatermést produkált az ország, míg az előző hároméves etapban – 2019–2021-ben – 23,15 milliót. Vagyis az előző három évhez képest évi több mint 3 millió tonna kukorica esett ki, ami nemzetgazdasági szempontból is óriási veszteség. Fontos adalék, hogy a hazai kukorica csupán 2-3 százaléka kap mesterséges vízpótlást.
A hazai kukoricaigényt éppen csak fedezi az itthoni termés, ám mivel már vannak a tengerire is exportkötések, valószínűleg a belső szükséglet kielégítéséhez importra is szükség lesz, de takarmányhiány biztosan nem várható – mondta Kulik Zoltán. Arra viszont számítani lehet, hogy a tavalyinál drágább kukorica és a csekély mértékben dráguló árpa és búza 40–50 forinttal is növelheti a sertéshizlalás kilónkénti önköltségét.
Forrás: VG.hu
Kapcsolódó cikkek
Ukrajna beperli Magyarországot az ukrán gabona behozatali tilalmának meghosszabbítása miatt
2023. szeptember 18. 15:03
Kijev nem hagyja válasz nélkül a magyar, a szlovák és a lengyel intézkedéseket.
Ukrajna beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, mert saját hatáskörben meghosszabbították az ukrán gabona behozatali tilalmát, sőt Magyarország ki is bővítette azt – írja a HVG a Politico hírlevele nyomán.
Korszerű állattelepekkel az ágazat versenyképességért
2023. november 10. 15:51
A szarvasmarhatartók versenyképességének megőrzéséhez korszerű, az európai uniós előírásoknak megfelelő, magas technológiai színvonalú állattartó telepek szükségesek – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken, a Darnózseli Agrár Zrt. tehenészeti telepének átadóján.
A tárcavezető kifejtette, ezeknek a feltételeknek a megteremtéséhez a Vidékfejlesztési Program biztosított támogatási lehetőséget a telephelyfejlesztést célzó felhívásokban az állattenyésztés valamennyi ágazata számára. Ennek részeként a szarvasmarhatartással foglalkozók számára ez idáig 1742 támogatási kérelem részesült csaknem 200 milliárd forintnyi támogatásban.