Külhoni magyar falugazdászok szakmai továbbképzése

2017. június 28. 08:49
Külhoni magyar gazdaszervezetek képviselőinek és falugazdászainak tartottak szakmai továbbképzést Alcsútdobozon. Az eseményt a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága együttműködésében immár második éve rendezték meg, a Kárpát-medencei falugazdász program újabb állomásaként.

Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megnyitójában kiemelte: a külhoni falugazdász hálózat kialakítása és legalább középtávú működtetése alapvető szükséglete a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó magyar gazdálkodóknak, hiszen a hálózat egyre több gazdának nyújt segítséget abban, hogy a mai mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen szakmai és pénzügyi támogatáshoz hozzájussanak. Ehhez szervesen kapcsolódik a külhoni szakemberek tudásának gyarapítása és folyamatos továbbképzése. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy az anyaországi agrártevékenységben érdekelt szereplőkhöz hasonlóan a külhoni magyar érdekképviseletek és gazdálkodók is naprakész információkkal rendelkezzenek a különböző pályázati, illetve egyéb támogatási lehetőségekről, jogszabályi változásokról.

Tóth Katalin hangsúlyozta, Erdély, Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Drávaszög és Muravidék magyar agrárszereplői – többek között – a már egy éve működő szakmai hálózaton keresztül szereznek információt az aktuális szakmai találkozókról, rendezvényekről, a legújabb technológiai lehetőségekről. Ugyancsak a falugazdászok nyújtanak számukra segítséget a honi és EU-s pályázati dokumentációk előkészítésében és kitöltésében.

A szaktárca helyettes államtitkára ezt követően a magyar kormány által a környező országokban elindított program nemzetpolitikai és nemzetgazdasági jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a falugazdász hálózat működtetésére nyújtott minden egyes forint olyan befektetés, amelynek multiplikatív hatása van. A falugazdászok segítségével megpályázott és sikeresen elnyert EU-s, illetve nemzeti támogatások növekedésével a magyar agrárvállalkozások további fejlesztésére nyílik lehetőség, amely munkahelyeket teremt, és ezáltal a szülőföldön való megmaradást segíti.

Az agrártárca elkötelezett a program folyamatos működtetése mellett, ugyanis meggyőződésünk, hogy e szakemberek segítségével anyagilag és szakmailag egyaránt megtérülő információhoz juttatjuk a gazdákat, és ezáltal életképes modellek, vállalkozások működéséhez is hozzájárulunk – zárta szavait a helyettes államtitkár.

Grezsa István kormánybiztos hozzászólásában üdvözölte az egész Kárpát-medencére kiterjedő képzési programot, hiszen, mint fogalmazott, az ilyen és ehhez hasonló programok teszik elevenné nemzetpolitikai törekvéseinket, amelyek célja a gyakorlatban is megvalósuló, határokon átívelő nemzetegyesítés.

A kormánybiztos meglátása szerint nagyban meghatározza a magyarság jövőjét, hogy képesek vagyunk-e megtartani a hagyományos vidéki életformát, amely mindig is jellemezte a Kárpát-medencét. Kiemelte, hogy a 2010-ben kezdődő szemléletváltás eredményeként a nemzetpolitika immár a gazdaságfejlesztést helyezte a középpontba, hogy minden magyar állampolgár, éljen bár a Székelyföldön, vagy éppen a délvidéki szórványban, boldogulhasson szülőföldjén.

Grezsa István hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának célja, olyan előnyök biztosítása határon túli honfitársaink számára, amelyek valamelyest kárpótolják őket a Trianon óta eltelt közel száz év gyötrelmeiért. Szavait egy Bethlen Gábor fejedelemtől származó gondolattal zárta: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.

A résztvevők a szakmai nap során bepillantást nyertek az anyaországi rendszer működésébe, megismerkedtek a magyarországi falugazdászok szaktanácsadási feladataival, valamint megvitatták az elmúlt egy év tapasztalatait, az eddig elért eredményeket, továbbá meghatározták a jövőbeni irányokat.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Csak az lehetne nagy integrátor, aki megállapodást köt a kormánnyal

2017. március 28. 08:01
Stratégiai együttműködési megállapodást kellene kötnie a kormánnyal annak a vállalkozásnak, amely országos agrárintegrátorként akarna működni a jövőben. Az agrárintegrációs tevékenység újraszabályozásáról készült koncepció szerint az országos agrárintegrátoroknak évente legalább 50 ezer számosállatot, vagy 10 milliárd forint értékű terményt kellene termel(tet)niük, felvásárolniuk és feldolgozniuk, vagyis úgynevezett vertikális integrációt kellene megvalósítaniuk. A stratégiai megállapodást kötő integrátorok tevékenységeikhez kormányzati kedvezményeket kaphatnának. Országos integrátorként lehetne működni kormányzati megállapodás nélkül is, de ekkor a vállalkozások az integrátori kedvezményeket nem vehetnék igénybe.

7 ok, amiért egy csapat szétesik

2018. szeptember 18. 10:51
Az utóbbi években közelről és távolról számos cég életébe nyerhettem betekintést. Láttam jól működő csapatokat is, amelyek egy idő után széthullottak. Felvetődik a kérdés: baj-e, ha egy team szétesik? Nyilván, ha a tagok máshol jobban ki tudják kiaknázni a bennük rejlő tehetséget, a cég pedig egy új, ütőképesebb csapatot épít, akkor nem. Ez azonban érzésem szerint csak az esetek kis részét jelenti. Biztos vagyok benne, hogy minden kedves olvasómnak vannak saját élményei a témában. Most a bennem felhalmozódott tanulságokat próbálom szintetizáln