A platformalapú munkavégzés ("haknigazdaság) olyan foglalkoztatási forma, amelynek keretében szervezetek vagy egyének online platformokat használva lépnek kapcsolatba más szervezetekkel vagy egyénekkel azzal a céllal, hogy fizetés ellenében megoldjanak konkrét problémákat vagy konkrét szolgáltatásokat nyújtsanak. A szolgáltatások nyújtására jellemzően főállás mellett, másodállásban kerül sor. Ide tartoznak a gyermekfelügyelet, háztartási munkavégzés, taxizás, futárszolgálat, fordítás, idősgondozás területei. A platform alapú munkavégzés a COVID19 járványhelyzet alatt kezdett rohamosan elterjedni, a növekedés az óta is töretlen. A platformmunkások száma 2022-ben az Európai Unió területén 28 millió volt, ez 2025-ra már várhatóan a 45 milliót közelíti meg. Az Európai Unió területén a platformmunka vonatkozásában egységes szabályozás nem érvényesül. Emellett a hazai jog sem ismeri a platform munkavégzés kategóriáját.

 

Mi a gond a platformmunkával?

A platformmunkások az Európai Unió területén jellemzően önfoglalkoztatók, így a munkajogi szabályok rájuk nem vonatkoznak. Az esetek jó részében tehát megbízási jogviszony keretében végzik a munkát. Nem jogosultak felmondási védelemre, szabadságra, betegszabadságra, a jogviszonyuk megszüntetése tekintetében pedig nem érvényesülnek a munkajogi felmondási szabályok. A munkások azonban jellemzően nem önmagukban dolgoznak, hanem valamely szervezethez kapcsolódva, amely a munkavégzésüket szervezi, irányítja. Éppen erre tekintettel vizsgálandó kérdés, hogy mely körülmények között kellene a munkavégzést munkaviszonynak tekinteni.

 

Az Európai Unió vélelmezni fogja a munkaviszonyt

Idén márciusban az Európai Unió irányelv tervezetet fogadott el, mely a következő főbb elemeket tartalmazza. A jog vélelmezni fogja, hogy a dolgozók a digitális platform munkavállalói (és nem önálló vállalkozók), amennyiben a platformmal fennálló kapcsolatuk megfelel az irányelvben meghatározott öt mutatóból legalább kettőnek. Ezek a mutatók a következőket foglalják magukban: a dolgozó által megkereshető pénzösszegre felső határ vonatkozik, a dolgozó munkavégzését felügyelik, többek között elektronikus úton, ellenőrzik a feladatok szét- és elosztását, a dolgozó ellenőrzésnek van kitéve a munkakörülmények tekintetében, és korlátozások vannak érvényben a munkaidő megválasztását illetően, továbbá a dolgozó szabadsága korlátozott a munkájának megszervezésében, és szabályok vannak érvényben a dolgozó megjelenésére vagy magatartására vonatkozóan.

 

A digitális munkaplatformok algoritmusokat használhatnak az emberierőforrás-gazdálkodás céljából. A platformok az alkalmazásaikon vagy weboldalaikon keresztül jellemzően szervezik és irányítják a platformalapú munkavégzést végző személyek munkáját. A dolgozókat a jövőben majd tájékoztatni kell az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról, továbbá a személyes adatok kezelésére is korlátok vonatkoznak majd. A platformalapú munkát végzők érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok, a magánjellegű beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok, a tényleges vagy potenciális szakszervezeti tevékenység előrejelzésére szolgáló adatok, a munkavállaló faji vagy etnikai származásának, migrációs státuszának, politikai véleményének, vallási meggyőződésének vagy egészségi állapotának megállapításához használt adatok, továbbá a biometrikus adatok, a hitelesítésre használt adatok kivételével nem kezelhetőek. Az új szabályok értelmében e rendszerek nyomon követését minden esetben erre kiképzett személyzetnek kell végeznie, amelynek tagjai különleges védelmet élveznek a hátrányos bánásmóddal szemben.

 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is normaalkotásba kezd

Az ILO Igazgatótanácsa (GB) a 2023. márciusi 347. ülésén úgy döntött, hogy felveszi a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC) 113. ülésszakának (2025. június) napirendjére normaalkotó vita céljából a tisztességes munkáról a platformgazdaságban napirendi pontot. Ez azt jelenti, hogy a 2025. évben első körben, majd 2026. évben második körben kerül a norma megtárgyalásra, mely 2026-ban kerül elfogadásra. Amennyiben az eredeti tervek szerint egyezmény kerül elfogadásra azt a tagállamoknak kell ratifikálniuk, így válnak a hazai jog részévé. Jelen fázisban az ILO kérdőíves formában méri fel a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, továbbá a tagállamok véleményeit.

 

Nálunk is küszködött a Kúria a platformmunkával

 

Az Mfv.VIII.10.091. sz. ügyben azt vizsgálta a Kúria, hogy az ételfutár munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszony keretében végezte a munkáját. A keresetet benyújtó ételfutár az előbbit (munkaviszony) állította és ahhoz kapcsolódóan terjesztett elő követeléseket. A Kúria ezzel az adott ügyben nem értett egyet. Először is kimondta, hogy az Mt. alapján a munkaviszony függő munkavégzés a munkáltató utasítási jogával, kifejezett alá-fölérendeltségi helyzetben. Ez álláspontja szerint nem állt fenn. Bizonyos kötöttségek ugyan voltak (pl: formaruha, 75 másodpercen belüli fuvarelfogadás), ám a dolgozó maga dönthette el, hogy mikor és mennyit dolgozik, így a munkaviszony alapvető körülményeit ő határozta meg. Kiemelte a Kúria, hogy a magyar jog nem ismer olyan munkaviszonyt, ahol a munkaidő meghatározása kizárólag a munkavállaló döntésén alapul. Végezetül a futár a feladatát saját eszközével is végezte, tehát még a munkaeszközöket sem a megbízó biztosította.

 

Dr. Kéri Ádám ügyvéd

 

forrás: liganet.hu