Svédország kívülről nézve a nyugalom, a rendezettség, a letisztultság hazája, egy ország, ahol jó élni, pörög a gazdaság, magas az életszínvonal, lakói környezettudatosak és tisztelik a természetet. Ugyanakkor, adottságait tekintve a szélsőségek hazája is: ahol a tél egy örökkévalóság, sötét nappalokkal és fogcsikorgató hideggel, nyáron pedig pont ellenkezőleg, hiányzik az éjszaka és a csillagok. A svédek – ahogy a Baltikum országai – talán pont ezért,  mégis ügyesebben találták meg az egyensúlyt az élet, a munka és a pihenés között. Hatékonyan dolgoznak, de vigyáznak arra is, hogy legyen elég idejük élvezni az életüket.

Nem véletlen hát, hogy Svédország szinte minden felmérésben az első helyen szerepel azon országok listáján, ahol jó élni, ahol egészséges és boldognak tartja magát a társadalom.

Erről a svéd titokról írt, Lagom címmel könyvet Anna Brones, egy fiatal svéd-amerikai szabadúszó író, aki nem mellesleg gasztronómiai magazint szerkeszt, és egyebek mellett a New York Timesban, illetve a Guardianban jelennek meg írásai. Bár Amerikában, Seattle-ben él, egy svéd kivándorló lányaként úgy nőtt fel, hogy a számára a legtermészetesebb dolog lett a lagom életérzés.

Viccesen szokás  a lélek IKEA-bútorának is hívni. Magyarra egy az egyben nem is lehet lefordítani, lényege az “épp elégben” rejlik, hogy pont jó, se nem túl sok, se nem túl kevés, a középút, a kellő mértékletesség  a végletek között.

Arról szól, hogy az egyénivel szemben a közös jóra figyelek abból az eszméből kiindulva, hogy hogyha a társadalom virágzik, akkor mi emberek is kivirulunk, ez a filozófia pedig a munkahelyre éppen úgy kihat, mint a környezetre

– magyarázza Anna a könyvében.

Ha a svédeket kérdezzük a lagom eredetéről, legtöbben a vikingeket említik. Szerintük a szó és az életérzés a vikingek ősi mézsörivó szokására vezethető vissza, amikor is az ivókürtöt kézről kézre adták, tehát körbejárt, “laget om”. Ahhoz, hogy az utolsó számára is jusson mézsör, pontosan “lagom” mennyiséget kellett inni.

Más, tudományosabb magyarázatok szerint a viking eredeztetés téves, a szó a lag, azaz törvény szóból ered, ami ó-svédül így hangzik, “laguhm”, magyarul pedig így fordíthatjuk: “törvény szerint”

A svédek szerint a lagom olyan életfilozófia, amely az élet tudatosabb megéléséről szól, arról, miként lassíthatunk rajta, miként találjuk meg a jelen pillanatok örömét. Nem új keletű divat, már bő egy évszázada a svédek uralkodó életszemlélete, ez az ő konfucianizmusuk, amely a társadalom egészét áthatja, a mindennapi interakcióktól kezdve a nyelven át a bútorok és épületek dizájnjáig.

Ne nézz vissza, és a jövőről se ábrándozz! Az álmodozással nem kapod vissza a múltat, és az ábrándjaid sem teljesülnek. A feladatod, a jutalmad, és a sorsod itt és most van.

– mondta a svéd Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára, Das Hammarskjöld is. Valahol ez a lényege a lagom-nak.

Az egyik legfontosabb lagom szabály, amit Anna Brones könyvében is olvashatunk, hogy találjuk meg az egyensúlyt a magánélet és a munka között.  Legtöbbünknek pénzt kell keresnünk ahhoz, hogy étel kerüljön az asztalunkra, és fedél legyen a fejünk felett, muszáj tehát dolgoznunk. A svéd szemlélet szerint azonban a minőségi munka nem egyenlő a hosszabb munkaidővel. Legyünk okosabbak, céltudatosabb a tervezésben, állítsunk fontossági sorrendeket, húzzuk meg saját határainkat. A lagom másik lényege, hogy ahelyett, hogy egy csomó felesleges dologgal foglalkoznánk, mindig magára a feladatra koncentráljunk, illetve arra, hogy jól oldjuk meg azt.

Svédországban egyébként is a hosszú munkanap nem a hatékony munka jele, sokkal inkább azé, hogy nem voltunk képesek jól elvégezni a feladatainkat elsőre, és emiatt kellett túlóráznunk.

A legfontosabb szabály mégis az, hogy tudjunk szünetet is tartani. Erre a svédeknek külön kifejezésük van, ez a fika, azaz a kávészünet.

A fika egy tipikus visszafelé történő kifordítása a kaffi, kávé jelentésű svéd szónak. A kaffi a manapság használatos kaffe szó régebbi változata. Egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. A kávé persze helyettesíthető teával, gyümölcslével is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. Néhány svéd étel esetében a fika szerepelhet előtagként is, mint például a fikabröd (“fika kenyér”).

Ha nem kollégákkal, hanem egyedül dolgozunk, akkor is tarthatunk kávészünetet. Tíz-tizenöt perc távol a számítógéptől, mindenkinek jót tesz! Felfrissülve, megújulva térhetünk vissza a feladatainkhoz.

Tanuljuk meg, hogy a megfelelő korlátok között elvégzett munka is töltsön el bennünket megelégedettséggel. Minden munkának megvan az ára, az, hogy mindent megkaphatunk, csak mítosz. A magas fizetés, a nagy ház = kiégés és nagy stressz miatti betegállomány. Megéri?

Ha képesek vagyunk megfogalmazni a valós céljainkat, amiket mi határozunk meg, nem a társadalom erőltet ránk, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy magunk mércéjével mérten is a sikeresek legyünk. Vagyis annak érezzük magunkat.

A sikeres svéd életmód nem a túlórákról szól. Végezzük szívesen a munkánkat (munkaidőben), aztán merjünk kikapcsolni, tényleg kikapcsolódni. Ne felejtsük, sohasem lesz több időnk, ezért meg kell tanulnunk jól kihasználni azt, ami adatik. A boldogságunk és a kiegyensúlyozottságunk a mi kezünkben van.

A legtöbb skandináv a szabadsága néhány hetét egy kis falusi házikóban tölti, messze a modern élettől. De nem muszáj vidékre utaznunk ahhoz, hogy lagom módon rátaláljunk a nyugalomra. A cél, hogy engedjünk olyan napokat magunknak, amikor semmit sem csinálunk.

A „slow art” az úgynevezett lassú művészet megőrzi a kézművesség hagyományait, és értékeli azt az időt és energiát, amelyet egy adott tárgy előállítására szántak. Anna is azt tanácsolja, hogy keressünk olyan kikapcsolódást, ami jól esik, legyen szó agyagozásról, barkácsolásról, kertészkedésről. Nemezelhetünk pulóvert, alkothatunk levélgirlandot, készíthetünk gallyakból fogast, levélnyomatokat vagy papír lámpabúrát.

Bárhol is élsz, a svéd stílus mindenütt kivitelezhető. A funkcionális dizájn a svéd társadalom fontos elemét alkotja, tükröződik benne a a svéd identitás.  A svéd dizájnt világszerte jól ismerik és alkalmazzák, mindig hozza a maga kiegyensúlyozott szemléletét, egyidejűleg letisztult és egyszerű, mégis vibráló.

Mind stílusában, mind anyagfelhasználásában a természet ihlette, de mer kreatív és eredeti is lenni. A legfontosabb eleme a fény, az üveg és a fa –  ezt szeretik a svédek. A textileket az élénk minták jellemzik, semleges minimalista elemekkel, amely segít megteremteni az egyensúlyt a térben is.

Lagom személet a lakberendezésben:

• a vonalak és formák egyszerűsége,
• a fény: ezért a falakat gyakran fehérre, vagy semleges színűre festik,
• a nyitott terek,
• a meghittség: a svéd tervezés középpontjában az otthon és a család áll, fontos, hogy a lakás kuckós legyen,
•  a természetes tér. A svédeknél az asztal fenyőből készül, a kanapét báránybőrrel terítik le, a kosár anyaga nyírfakéreg, az üvegvázában friss virág áll,,
• az időtálló bútorok: olyan bútordarabokat részesítenek előnybe, ami egy életen át kitartanak, tartós anyagokból, például tömörfából készülnek. Változatosságként pedig pont elég, ha a kisebb dísztárgyakat cserélgetjük, épp a divatnak megfelelően, például a díszpárnákat, textíliákat.

A lagom öltözködés sem sokban más, mint a svéd lakberendezés: természetes anyagok, laza szabás, hátizsák. Egyszerűség, letisztult vonalak, klasszikus dizájn és időtállóság. A svéd ruhák ritkán vonják magukra a figyelmet. Minden stílusos, gyakran bio, jó szabású, de egész nap hordható.

Pár alapelv az öltözködéshez, amit Anna Brones ajánl:

• Határozzuk meg saját stílusunkat, ne a divat diktáljon!
• Fektessünk olyan darabokba, amiket szeretünk.
• Gondoljunk úgy a divatra, mint a dizájnra: egyensúly a szépség és a funkció között
• Legyen tartós a ruhatárunk
• Válasszunk tudatosan márkát, olyat, amely a helyes utat követi

A lagom-ban annyit eszünk, amennyi pont jó, pont elég, és egy falattal, korttyal sem többet. Az ételek kiválasztásánál fontos, hogy lehetőleg szezonális, friss és megfelelő minőségű legyen ( organikus vagy bio). A svéd étkezés nem szereti a nagy felhajtásokat. Sokkal inkább a friss összetevők minőségén és a fűszereken van a hangsúly.

A svéd konyha alapját a teljes kiőrlésű gabonák, friss tejtermékek, a gyökérzöldségek, a piros bogyójú gyümölcsök és halak alkotják .

Példaként következzék egy lagom “csináld ahogy kedved van” recept – személyesen Anna Bronestól:

• ha elfogadjuk egy barátunk meghívását, hogy nála töltsük a hétvégét, de magunkkal visszük a saját ágyneműnket, mert úgy tisztességes, ha nem kell még mosnia is utánunk,
• praktikus autót veszünk, nem pedig a legmenőbbet,
• csak az egyik falat festjük ki dizájnosra a nappalinkban, a többit pedig fehéren hagyjuk, mivel az egész szoba kidekorálása túl sok volna,
• ha veszünk egy hamburgert, de nem veszünk hozzá krumplit, mivel a mértékletesség erény,
• ha pusztán a maradékokból ütünk össze egy vadonatúj vacsorafogást, mivel a pazarlás halálos vétek.

– ezt már egy másik népszerű lagom-szerzőtől, Linnea Dunne-től, és a közelmúltban megjelent bestselleréből kölcsönöztük.

• környezettudatosabban élhetsz
• egészségesebb egyensúlyt tarthatsz munka és szabadidő között
• megszabadulhatsz az otthonodat ellepő felesleges holmiktól
• tudatosabb fogyasztóvá válhatsz
• szeretet teljesebb emberi kapcsolatokat építhetsz
• élvezheted a svéd táplálkozás előnyeit
• megtanulhatod az önellátó gazdálkodás fortélyait
• több időt tölthetsz a természetben sporttal, kirándulással…

…egyszóval boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élhetsz!

Címlapkép: Pixabay

www.sokszinuvidek.24.hu