A vasbeton palást faburkolatot kapott. Az alul 6 méter széles, 12 szögű, rácsos szerkezetű faépület 1,2 méter széles lépcsőin két személy kényelmesen haladhat egymás mellett. A 60 lépcsőfok megmászásával érünk fel a 11,7 méter magas torony tetejében kialakított széles teraszra. Az út felénél a lépcsősor vízszintesen átmegy a torony belsején és a túloldalon folytatódik. A beruházás második szakaszában az építmény környezetbarát, napelemes kivilágítást kapott az éjszakai túrázók nagy-nagy örömére, a torony belső palástjára pedig a környéken előforduló állat- és növényfajokat festett egy graffiti művész. A „lépcsőház” belső falát 14 hazai fafaj ismertető táblája díszíti, míg a teraszt övező 110 centiméter hosszú védőkorlátra a belátható területet ábrázoló térkép és panorámaképek kerültek. Emellett a kilátó közelében padokat és ismeretterjesztő táblát helyeztek ki. A kilátót különböző korú akácosok veszik körbe, csupán néhány elegyfafaj (királydió, mezei juhar, mezei szil, magas kőris, nyugati ostorfa) színesíti. A cserjeszint legjellemzőbb növénye az egybibés galagonya, a vadrózsa és a vesszős fagyal, a sűrű aljnövényzet kiváló rejtekhelye az állatoknak.

 

Mivel azonban az annál messzebbre lévő hegyek gyakran a látóhatár fölé nyúlnak, a 120, sőt 140 kilóméteres távolság ellenére a szemünk elé tárulnak. Ha az óramutató járását követve körbesétálunk a kilátó teraszán, páratlan panorámában gyönyörködhetünk. Észak felé (420 méterre tőlünk) jól kivehető az URH antennákat „tartó” Hegymagas elnevezésű domb, minek hátterében tiszta időben kirajzolódnak Győr város épületei.

 

Északkeleti irányban a Nagyszombat fölé magasodó Zobor-hegy mögött 112 kilométer messzeségben a Tribecs 829 méteres orma emelkedik, azt azonban csak kivételesen tiszta időben láthatjuk. Tőle kissé jobbra, az 1000 méter fölé emelkedő Selmeci-hegység figyelhető meg. Alatta Nyúl község házai, és 8 kilométerrel távolabb, Töltéstava épületei szinte mindig láthatók. Az északi iránytól mintegy 65 fokkal eltérve (már majdnem kelet felé) a 11 kilométerre levő Pér község mögött szép időben a Börzsöny 938 méteres csúcsa, a Csóványos tűnik elénk, előterében Komárom irányában szélerőművek kerekei forognak.

 

Délkeletre tőlünk mintegy 8 kilométerre a Sokoró keleti, 282 méteres vonulatát megkoronázva a bencések Pannonhalmi Monostora hívja fel magára a figyelmet. Talán ez a körpanoráma legszebb eleme! Mögéje mintegy 50-60 kilométeres távolságban a Vértes kéklő csúcsai alkotnak festői hátteret. A hegység jobboldali peremén (nagyjából az écsi templom tornyával egy irányban) jól megfigyelhető, amint a 480 méteres gerincszerű vonulat hirtelen alábukik, ugyanis ott található a Móri árok.

 

 

Ha tekintetünket fokozatosan dél felé irányítjuk, akkor már a Sokoró-Ravazd-Csanaki-domb sorának erdővel fedett vonulata bontakozik ki előttünk. Nem messze tőlünk, Écs hegységgel tűzdelt részén, a Szent Pál-hegy 316 méteres háta, kissé jobbra tőle a Nyúli-hegy akácerdővel borított tömbje magasodik. Ha közvetlenül a Nyúli-hegy fölött a lombkoronaszint fölé nézünk, akkor a távolban keskeny, halvány sávként feltűnik a Magas-Bakony kettős csúcsa, a 661 méteres Kékhegy és a 709 méteres Kőris-hegy. Délnyugatra 52-57 kilométer távolban a Sokoró nyugati vonulatának 230 méteres gerincszintje fölé két bazaltvulkán tanúhegy emelkedik, a Badacsonyhoz hasonló, csonkakúp alakú, 432 méteres Somló, és tőle kissé jobbra a 280 méteres Sághegy.

A legtávolabbi hegy, amit a kilátóból még láthatunk, az a 140 kilométerre fekvő 2076 méter magas hósipkás Schneeberg. Ennek megpillantásához azonban a légkörnek rendkívül tisztának kell lennie, ami évente csak egyszer-kétszer fordul elő. Északnyugatra, Bécs és Pozsony felé tekintve újra a Kisalföld síkján fut a tekintetünk. Bécs nem látható, mert alacsonyan fekszik, az annál távolabbi Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok viszont gyakran megfigyelhető, mert 650-760 méteres csúcsai a látóhatár fölé magasodnak. (A panoráma részletes leírásakor Szűcs Mihály tájékoztatóját vettük alapul.) Mindezen információk a kilátó teraszát szegélyező védőkorlát tábláiról is leolvashatók. A fejlesztéssel sikerült a természetjárókat rábírni, hogy a környék vadregényes szurdokvölgyei és löszpincéi között – akár gyalog, akár kerékpárral – egyre növekvő számban látogassanak el erre a nevezetes pontra.