A Levendulanapok minden érzékszervünkre hat. A levendula mellett az Illatmúzeumban megszimatolhatjuk egyebek mellett a citromfű, a mirha vagy épp az orvosi zsálya kellemes illatát - tájékoztatott közleményében a Pannonhalmi Bencés Főapátság.

 

Az ízlelőbimbóinkat a bencés csokoládék kóstoltatásával dolgoztatják meg. A nyitónap estéjén, június 23-án pedig csodás dallomoké lesz a főszerep. A lilába öltözött levendulakert, az indiai klasszikus zene, a világzene és a jazz egyedülálló találkozásának lehetünk szem- és fültanúi. A Pannonhalmi JazzNyár 2023 koncertsorozat részeként a sokszínű MoonArra World Fusion (IND, IT) együttes lép fel és épít igazi mesevilágot a Pannonhalmi Főapátság impozáns környezetében.

 

Családi programok a Levendulanapokon

A Levendulanapokon mindkét hétvégén gyerekprogramokkal is készül a Pannonhalmi Főapátság. A családi kisvonatozás mellett, a kicsiket levendulás színezővel, gyógynövényes kvízzel, levendulaolajjal töltött üvegek és textilszatyor festéssel, valamint levendulás kosár készítéssel várják. Az arborétumban pedig a madarak világával ismerkedhetnek meg nem csak a gyerkőcök, hanem az érdeklődő felnőttek is. A Magyar Madártani Egyesület madárgyűrűzéssel és odúzással készül mind a hat napon. A pannonhalmi Levendulanapok kínálatát tovább színesítik június 24-én a Magyar Natúrpark Szövetség és az Aktív Magyarország (AÖFK) ingyenes családi programjai.

 

Évezredes szerzetesi hagyomány a gyógynövénytermesztés

„Imádkozzál és dolgozzál!" A bencés rend ismert jelmondata ad keretet a pannonhalmi szerzetesközösség mindennapjainak, a Főapátság 996-os alapítása óta. A Szent Márton hegyén élő bencések legfontosabb feladatai közé tartozik az oktatás, a lelkipásztorkodás, a betegek, szegények és elesettek támogatása, valamint a gyógyászat. Az évszázadok során ennek elengedhetetlen eszközévé vált a gyógynövények termesztése. A Pannonhalmi Főapátság, mint ispotályos orvoslást gyakorló hely, saját készítményeivel tudta gyógyítani a betegeket.

 

Az első írásos apátsági emlék a gyógynövényekről az 1600-as évek második feléből maradt ránk. Később, a barokk korból származik az első megmaradt gyógyászati receptgyűjtemény, ekkor ugyanis a szerzetesek saját ismereteik mellé összegyűjtötték a helyiektől származó tudásanyagot is a környékbeli gyógynövények és gyógynövény-felhasználás témakörében. A 19. században aztán megszűnni látszott a hagyomány, azonban a 20. század első felében újra feléledt a monostori levendulatermesztés.

 

Először a tihanyi apátsági birtokokon ültettek és takarítottak be levendulát, ezt követően újra elterjedt a bencés birtokokon az illóolajas növények termesztése. Hazánkban a levendulatermesztés meghonosítása és a hazai levendulatelepítések atyja Bittera Gyula volt, aki szakértője volt az illóolajok felhasználásának, a levendula nemesítésének. Az ő nevéhez fűződik a tihanyi levendulás létesítése, amely a pannonhalmi levendulakert elődjének is tekinthető.

 

A 2000-es években lendületet kapott a levendulaturizmus, újra életre hívták a korabeli szerzetesi gyógyászat klasszikus gyógynövényeit és annak emblematikus 16 parcellás Sankt Gallen-i kertjét.

 

2021-től pedig újabb izgalmas turisztikai látványossággal gazdagodott a Pannonhalmi Főapátság. A gyógynövénykerthez tartozó épületkomplexumban ugyanis megnyílt Magyarország első Illatmúzeuma, amely a Levendulanapokon is várja a vendégeket.

 

forrás: turizmus.com