A 4K vagyis a kreativitás, a kooperáció, a kritikai gondolkodás és a kommunikáció lesznek a kulcskészségek, amelyekben a fiataloknak, - de nem csak nekik -, kellene fejlődniük, hogy a munkaerőpiac és a globális gazdaság kihívásainak megfeleljenek. Hogy ehhez az oktatásnak hogyan kellene alkalmazkodnia, arról beszélgetett Schubauer Krisztina, a Hiventures marketing és kommunikációs igazgatója, Scharle Ágota, a Budapest Intézet munkaerő-piaci szakértője, Törley Kata, a Kölcsey Gimnázium francia tanára, Ulicsák Eszter, diák, aki részt vett a Vedd a kezedbe a jövőd programban és Martin Dale András, a Siemens vezérigazgatója. A beszélgetésben elhangzott, hogy ehhez a teljes iskolarendszert nagyjából le kellene bontani, és újra kellene építeni, mert a jelenlegi autoriter rendszer nem alkalmas a készségek fejlesztésére. A hierarchiát lebontva, demokratikus autonómiára épülő rendszerre lenne ehhez szükség.

A készségeket - a soft skilleket - mint az empátia, reziliencia, megoldásfókusz, alkalmazkodóképesség, csapatmunka, együttműködés, szolidaritás már, úgymond a bölcsődében el kellene kezdeni fejleszteni. Hiszen ezek között vannak olyan készségek, amelyek csak hosszabb szocializáció során alakulnak ki, míg mások eredményesen fejleszthetők később is. Ehhez persze az is kell, hogy gyakorlásukra legyen lehetőség, vagyis ehhez megteremtse a környezet a megfelelő körülményeket. A kerekasztal résztvevői mindannyian hangsúlyozták, hogy ezért együtt kell tenni, a szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek és az oktatási kormányzatnak. Szisztematikus, rendszerszerű változásra van szükség, ami mindenki felelőssége.

Önismeretre és a munkaerőpiac ismeretére egyaránt szükség van

A munkaerőpiac munkaerőéhsége nem fog jelentősen változni a jövőben sem, Csucska Péter, a Lexmark ITH Kft. ügyvezetője, az AmCham első alelnöke szerint, ugyanis a gazdaságilag aktív korcsoport száma radikális csökkenést mutat: míg 2015-ben 6 millió feletti számról beszélhetünk, ez 2060-ra várhatóan 4 millió fő alá fog csökkenni, erre mutatnak a demográfiai tendenciák. Erre pedig nincs egyszerű és gyors megoldás. Csucska Péter szerint egyszerűen be kell látni, hogy „gáz van, és tenni kell valamit”. Kijelentette, hogy elavult tananyagokból tanulnak sokszor a fiatalok, ahogy a szakirányok sem felelnek meg a modern elvárásoknak. Piacképtelen és nem létező szakmákra képeznek embereket. Csucska Péter szerint fontos, hogy a fiatalok olyan szakmákat tanuljanak, amire szükség van, vagy ha valamilyen szűkebb területre specializálódnak, akkor kiemelkedőt kell nyújtaniuk benne, ahhoz, hogy a tudásuk eladható legyen. Ehhez azonban nagyon fontos lenne a fiatalok esetében az önismeret megfelelő fejlesztése, valamint az is, hogy megfelelő munkaerő-piaci ismeretekkel rendelkezzenek.
 

Csucska Péter: Elavult tananyagokból tanulnak a fiatalok, ahogy a szakirányok sem felelnek meg a modern elvárásoknak.

Kiemelte a boldoguláshoz szerinte legszükségesebb kompetenciákat:

• idegen nyelv ismerete - az angol már alap, ehhez kell még egy nyelv
• informatikai és műszaki készségek - alapvető felhasználói ismeretek (programozás, STEM)
• szociális készségek - soft skills

Ezekre kellene az oktatási reformoknak is koncentrálni: a pedagógusok megbecsülésének növelésére, a kompetencia alapú oktatásra, a STEM fókuszra és a felnőttképzésre. Magyarország a műszaki-természettudományos végzettségek arányát tekintve nem áll túl jól európai összehasonlításban. Mindössze 12,2%, míg Lengyelországban 21% és a „bezzeg” Finnországban 23,7% ez az arány.

Azonban az igazgató szerint a vállalatok sem ülhetnek a babérjaikon, egyre több helyen működnek gyakornoki programok, duális képzés, a kismama/kispapa és senior munkavállalók bevonása, és az egyik legfontosabb: az átképzési programok. Mint mondja az iparágaknak is többet kell tenni a „szektor branding” érdekében, így például nem engedhető meg, hogy az SSC-kről, a szolgáltató központokról, sokan ma sem igen tudják, hogy mik is azok, pedig az ország második legnagyobb ipargát jelentik. Ezért tartja nagyon fontosnak az iskolai pályaorientációt, a Versenyképes Oktatás c. konferenciát, ahol a vállalati jó gyakorlatokat is meg lehet osztani, és az interneten is elérhető karrierorientációs honlapokat, például az AmCham által működtetett karrierorientacio.hu-t.

Kortárs orientált társadalom, ahol a hiererchia helyett a partneri viszonyok működnek

Steigerwald Krisztián, generációkutató pedig bemutatta a fiatal generációt, vagyis a Z-t, akiket nem elsősorban a koruk miatt, hanem hasonló alapélményeik összessége miatt tart összetartozónak. Mint mondja nem igaz a manapság gyakran elhangzó vád, hogy nincsenek értékek, vannak, de a tartalmuk átalakult, így bizonyos fogalmakat is újra kell értelmezni. A másik, szintén gyakran hallható jellegzetessége a mai társadalomnak az énközpontúság, amit egy nemrég elvégzett felmérés szerint a válaszadók 77%-a rossz dolognak tart, pedig pozitívan is hozzá lehetne állni, akár a cégeknek is saját javukra fordítani, ahogy ezt a brit hadsereg is tette, amely ezeket a tulajdonságokat emelte ki toborzókampányában. Többek között az önbizalmat, a fókuszt és az együttérzést, amelyekre a hadseregnek szüksége van.
 

Steigerwald Krisztián: Ki kell lépni saját dobozainkból, nem egyetemes igazságnak tartani saját megélt tapasztalatainkat.

A hierarchiát is át kell értékelni, mert kortárs orientált társadalomban élünk a szakértő szerint, amelyben elsősorban a partneri viszonyok működnek. Ezzel lehet, többek között a fiatalok elköteleződésére is hatni a munkapiacon is. Ki kell lépni saját dobozainkból, nem egyetemes igazságnak tartani saját megélt tapasztalatainkat, hanem elfogadni, hogy a másiké más tapasztalat, másként gondolkodik, más a világnézete.

Az elkötelezés sok vállalatnál jelent gondot, hiszen épp a fiatalokat vádolják gyakran azzal, hogy „job hopperek” vagyis nagyon gyorsan váltanak és nem lojálisak a munkahelyükhöz. Mint Steigerwald Krisztián elmondta, az Y és a Z eredendő tapasztalata a válság (2008), a bizonytalanság, amikor szüleiket annak ellenére elbocsátották a munkahelyeikről, hogy halálra dolgozták magukat. Ők pedig ebből a fajta lojalitásból nem kérnek. Ráadásul nagy adag bizonytalanságot okoz az is, hogy jelenleg nem igazán lehet tudni, hogy mit is érdemes tanulni ahhoz, hogy 20-30 év múlva is kelljenek a munkaerőpiacon, hiszen az oktatás a jelenlegi elvárásokhoz sem tud alkalmazkodni. Ahogy az is izgalmas, de messze vezető kérdés a klímaszorongás, hogy lesz-e még Föld, ahol karriert lehet csinálni néhány évtized múlva…

hrportal.hu