Magyar fejlesztésű fagyvédelmi gépek mutatkoztak be Csobádon
2023. március 10. 09:59
Többek közt hazai fejlesztésű fagyvédelmi berendezéseket mutattak be a Holland Alma Kft. csobádi biogyümölcsösében. Ezekkel a kisugárzási fagy ellen lehet védekezni: néhány fokkal emelhető a hőmérséklet, és az erős légáram is segít megmenteni a termést.
A F-AirGo berendezés erősen leegyszerűsítve egy traktor vontatta, erős ventilátor, ami 17 méter magasból szív le óránként körülbelül 100 ezer köbméter meleg levegőt és kétoldalt 20-24 méterre fújja ki.
A fagyvédelem azon alapszik, hogy kisugárzási fagy esetén a magasabb légrétegek jó néhány Celsius-fokkal melegebbek, mint a talajszinten mérhető hőmérséklet, és ezt a levegőt lehet bekeverni a növényállomány légterébe.
A berendezés mellé mérőműszer is jár, ami megmutatja, milyen hőmérsékletű levegőt szív a gép. A feltaláló, Faragó Endre szerint az eddigi tapasztalatok alapján 1,7 °C-kal lehet emelni a hőmérsékletet az ültetvényben egy éjszaka alatt. A légcserét azonban nem szabad abbahagyni, folyamatosan kell járni a géppel a gyümölcsösben, ugyanis mérései szerint 24 perc alatt kiegyenlítődik a hőmérséklet. Biztonságosan 6 méter széles fordulókban járják be az ültetvényt a F-AirGo berendezéssel, aminek a hatékonyságát a traktor legalább 450-es fordulatszámon járó motorjából felszabaduló hő is javítja. A fagyvédő géppel 3,5 hektár ültetvény védhető, a munkasebesség 8-10 km/óra.
Önmagában az erős légmozgás is csökkenti a fagyveszélyt, mert elfújja a növényen kialakuló kisugárzási (azaz fagy-) pontokról a hideg levegőt. A legsúlyosabb kár általában derült, szélcsendes éjszakákon következik be. Sajnos az utóbbi időben nemcsak gyakoribbak a tavaszi lehűlések, hanem váltakozik a kisugárzási és a szállított fagy. Utóbbi ellen sokkal nehezebb védekezni, illetve erős széllel érkező hideg ellen gyakorlatilag lehetetlen.
Szélgépet fejlesztett Weppert Sándor gyümölcstermesztő, aki magas fákból álló, idős körteültetvényére keresett hatékony fagyvédelmi megoldást. Felmérte a világon készülő szélgépek jellemzőit és igyekezett a legjobb tulajdonságaikat ötvözni. Azért ajánlja jó szívvel a berendezéseit a magyar gyümölcsösökbe, mert a hazánkban jellemző 3-5 hektáros méretre optimalizálta a teljesítményüket és a lehető legegyszerűbb szélgépet sikerült megalkotni. A 30 kW-os villanymotor a torony tetején helyezkedik el és közvetlenül hajtja meg a 4,1 méter átmérőjű légcsavart.
Óránként 700 ezer köbméter levegőt mozgat meg a berendezés.
A villanymotort aggregátor látja el energiával, amit a szélgéppel együtt forgalmaznak, illetve kifejlesztették a hálózati árammal működő modellt is. A mobil berendezés súlya 2 tonna, az aggregátoré 1,5 tonna és körülbelül fél óra alatt felállítható az ültetvényben. Beépített hőmérővel rendelkezik a szélgép, aminek a segítségével önműködően bekapcsol, ha a hőmérséklet eléri a beprogramozott értéket.
A magyar fejlesztésű szélgép nagy előnye, hogy 3 méterrel magasabb, mint a többi, hazánkban kapható berendezés és olcsón működtethető.
Az aggregátor óránkénti fogyasztása 9,5 liter gázolaj. Intenzív ültetvény esetén biztonságosan képes emelni a hőmérsékletet 3-4 hektáron, a hatósugara 100-120 méter. Erős szélben nem szabad használni, de olyankor általában nincs is fagyveszély. Az idén már 40 Wepi Frost Fans szélgép működik majd a tavaszi fagyok idején.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Jelentősen visszavett az erdőirtásból Brazília
2023. július 07. 14:24
Harmadával csökkent az erdőirtás Brazíliában azóta, hogy januárban hivatalba lépett Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök - közölte a helyi kormány.
Amazónia brazíliai részén műholdfelvételek szerint 2649 négyzetkilométer erdőt vágtak ki január és június között, míg tavaly ugyanebben az időszakban 3988 négyzetkilométer fás területet taroltak le.
Állítsuk meg a talajpusztulást!
2024. január 11. 14:53
Regionális összefogás a regeneratív gazdálkodás széles körű bevezetésére.
Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60%-án folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák ezt a technológiát.