Majdnem kiebrudalták, most ez a növény lehet a klímaváltozás nyertese
2024. május 15. 16:44
Az akác pár éve kis híján felkerült az idegenhonos, ezért nem kívánatos növények EU-s listájára, ám most a klímaváltozás erősödésével újra annak nyertese lehet.
Negatív tulajdonságai ellenére az akácfa az egyik legsokrétűbben hasznosítható fafajunk – forrás: Pixabay
Egyszer már ugyanis bizonyította, hogy sikerrel fel lehet venni vele a küzdelmet a futóhomokkal szemben. Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akácot (Robinia pseudoacacia) a katonai kincstár alkalmazta először erdőtelepítésre az 1700-as évek közepén a komáromi erődítmény körül. Széleskörű alkalmazása és az Alföldön való elterjesztése azonban Tessedik Sámuel evangélikus lelkésznek köszönhető. A filoxéravésztől kipusztult szőlők miatt az Alföldön tomboló futóhomok megkötése volt a cél telepítésével, ami végül sikeresnek is bizonyult. Idővel nemcsak a Nyírségnek vált szerves részévé, hanem nagyon gyorsan elterjedt az ország más részein is.
Ami nem véletlen, hiszen nemcsak hasznot hajtott a laza feltalaj megkötésével, hanem az embereket ellátta épületfával, kerítésoszloppal, tűzifával is és csodálatos alapanyagot nyújtott a méhészek számára.
A fehér akác ma hazánkban a leggyakoribb erdei fafaj, szinte minden területen és talajadottság mellett megél. Emellett ma már az sem utolsó szempont, hogy a kontinensen ismert lombos fafajok közül a legkevesebb víz felhasználásával a legnagyobb mennyiségű biomasszát állítja elő.
2014-ben mégis a támadások kereszttüzébe került ez a sokhasznú, ugyanakkor vitathatatlanul erőszakosan terjeszkedő, a talajt kizsaroló fafaj. Az akác akkor kis híján felkerült a környezetre veszélyt jelentő, terjeszkedő, így tiltott növényfajok listájára, válaszul ugyanabban az évben a magyar akácmézet fájával együtt hungarikummá nyilvánították.
Úgy tűnik, hogy a csörte után a megnövekedett tűzifa-felhasználás és a klímaváltozás, az Alföld évek óta zajló elsivatagosodása okán az akácra ma ismét nagy szükség van. Sőt, még a Távol-Keleten is segít a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésében és az elsivatagosodás elleni küzdelemben a magyar akác, amely a fentiekben már említett jó talajmegkötési képessége mellett magas fűtőértéke, a bútor- és faipari hasznosítása és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő Dél-Koreában és Kínában.
Az ottani szakemberek a magyar szakértők segítségével a fafaj termesztéstechnológiájának korszerűsítésére törekednek. Ázsiában az akác az erózió elleni védekezésben tölt be jelentős szerepet, illetve méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát takarmányozásra is használják.
Szóval: akác forever!
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Közös tudásbázist építenek a hazai agráregyetemek
2023. december 05. 13:42
A 21. században a tudás és az innováció a legnagyobb érték, a modern mezőgazdaság versenyképességének alapja. Ennek szellemében zajlott a Debreceni Egyetem Agrárkabinetjének történelmi léptékűnek nevezhető, legutóbbi ülése, dec. 4.-én, hétfőn. A Parlamentben tartott fórumon három hazai agrárképző egyetem és egy kutatóintézet kötött szövetségi és együttműködési megállapodásokat. A megállapodások kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen olyan közös tudásbázis jöhet létre, amely megalapozza a jövő agráriumát.
Ellenőrizetlenül özönli el hazánkat az ukrán csirkehús és tojás – mi lesz így a termelőkkel?
2023. március 29. 11:34
Az Európai Bizottság meg akarja hosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentességét.
Ukrán óriáscégek profitálnak az akadálytalanul Európába áramló baromfihús-szállításokból – írja a vg.hu
Így alakultak a hazai árak
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint 2023 első tíz hetében 2022 azonos időszakához képest Magyarországon a vágócsirke kilogrammra vetített élősúlyos termelői ára 48,13 százalékkal, 513 forintra, míg a vágópulykáé 48,17 százalékkal, 689 forintra emelkedett.
