Első napirendi pontként Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár tájékoztatta a testület tagjait arról az örvendetes tényről, hogy 2018-tól a szociális hozzájárulási adó (szocho) a tervezett 2% helyett 2,5%-kal csökken. Ezt az teszi lehetővé, hogy teljesült a 2016-ban kötött VKF megállapodásnak az a feltétele, mely szerint erre akkor kerülhet sor, ha 2017-ben 11%-al nőnek a bérek. A bejelentést követően a résztvevők megvitatták a minimálbér-emelés tapasztalatait.

A szakszervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy egyes helyeken fiktív részmunkaidő bevezetésével, valamint a munkaterhelés növelésével trükköznek a vállalkozások. Dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára megemlítette, hogy a vendéglátás területén a szervizdíjról szóló vita mögött a garantált bérminimum nagymértékű emelése húzódott meg. Ő hívta fel a figyelmet arra is, hogy a beszállító vállalkozások nem tudták érvényesíteni a béremelkedést a szerződésekben. ZS. Szőke Zoltán (AFEOSZ-Coop) újból felvetette, hogy a kistelepüléseken működő boltok nem tudják kitermelni a béremelést, ezért ellátási zavarok várhatók ezen a helyeken. Cseresnyés Péter válaszában jelezte, hogy keresik a megoldást a problémára.

Dr. Rolek Ferenc (MGYOSZ) a munkaadói oldal nevében javasolta, hogy kerüljön megvizsgálásra annak a lehetősége, hogy 2018-tól a 2,5%-nál is nagyobb kedvezményt kapjanak a munkaadók. Palkovics Imre (Munkástanácsok) véleménye szerint meg kell vizsgálni a további minimálbéremelés lehetőségét is, illetve a munkaerőpiaci járulék megszüntetését. Felhívta a figyelmet a bértarifa megállapodások fontosságára a bértorlódások megelőzése érdekében. Horváth Lajos (LIGA) szerint a munkavállalók által fizetett 1,5%-os munkaerőpiaci járulék eltörlése a munkáltatók számára költségcsökkentést, a munkavállalók számára pedig automatikus nettó béremelkedést jelentene. Egyben azt is hangsúlyozta, hogy ez a javaslat nem veszélyezteti a munkanélküliek ellátását mivel, arra szükség esetén fedezetet nyújt a szociális hozzájárulási adó. Végezetül felvetette, hogy kerüljön áttekintésre a nagyságrendileg egy millió munkavállalót érintő Munkahelyvédelmi akcióterv. A kormány ígéretet tett egy elemző anyag elkészítésére. A napirend zárásaként Cseresnyés Péter jelezte, hogy szükség esetén célellenőrzéseket folytat a munkaügyi ellenőrzési hatóság. Egyben kérte a VKF tagjait tájékoztassák a kormányt, ha kirívó szabálytalanságot észlelnek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése során.

Második napirendi pontként a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös javaslatának megvitatására került sor. Horváth Lajos ismertette az írásban már korábban megküldött javaslatot, mely szerint a társadalmi szokások indokolják, hogy december 24-e fizetett munkaszüneti nap legyen. Tekintetbe véve, hogy ezen a napon érdemi munkavégzés csak a közellátást biztosító valamint a folyamatos munkarendben működő vállalatoknál folyik, nem várható jelentős gazdasági kiesés sem. A javaslatot támogatta Kordás László, az MSZSZ elnöke is.

Cseresnyés Péter államtitkár tájékoztatta a testület tagjait arról, hogy az Európai Unió 28 országában átlagosan 11,4 fizetett ünnep van, december 24.-e pedig 6 országban ünnep. Magyarország 11 nappal az átlagba tartozik. A témával kapcsolatban a kormány abban az esetben alakít ki álláspontot, ha a munkavállalói és a munkaadói oldal megállapodásra jut. A munkaadói oldal nevében Rolek Ferenc és Dávid Ferenc egyaránt elutasította a javaslatot. Dávid Ferenc szerint a munkaidőalapot érintő kérdéseket (fizetett ünnepek, szabadság, munkaidőkeret stb.) csak egységben lehet vizsgálni. Rolek Ferenc pedig azt emelte ki, hogy az újabb szabadnap újabb és újabb igényeket keltene fel.

Ezt követően a VKF áttekintette ezévi munkatervét. Rolek Ferenc javasolta a nyugdíjas foglalkoztatás napirendre tűzését. Horváth Lajos ezt azzal egészítette ki, hogy erre még november elején kerüljön sor. Ezt azzal indokolta, hogy a sokakat érintő 18 havi (minimálbér) kereseti korlát eltörlésére vonatkozó LIGA javaslat miatt erről sürgősen dönteni kell. A kormány befogadta ezeket a javaslatokat. Palkovics Imre kérésére az Európai Unió szociális pillér tervezete és a kiküldetési irányelv is ezen a novemberi ülésen kerül napirendre. Horváth Lajos felvetésére a fórum előrehozta a megszűnt korkedvezmény kiváltásának kérdését is. Megállapodás született, hogy a decemberi ülésen pedig a bérek mellett a Munka Törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítása kerülhet megvitatásra.

Az ülés lezárása előtt a kormány átadta a résztvevőknek azt a javaslatcsomagot, mely néhány ponton módosítja a Munka Törvénykönyvét. Az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás miatt van szükség a várandós és szoptatós anyák védelmében történő változtatásra. Egy másik módosító javaslat pontosítja a megváltozott munkaképességű személyek fogalmát. Pontosításra kerül a minimálbér és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályozás is. Végül szakszervezeti szempontból a legfontosabb változás a szakszervezeti tisztségviselők státuszát érinti. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a szakszervezeti tisztségviselő nem minősül munkavállalói képviselőnek. Ez az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe is ütközik. A szakszervezeti tisztségviselők beemelésének a munkavállalói képviselők körébe fontos gyakorlati következménye, hogy ezután jogellenes felmondás esetén ők is kérhetik a munkaviszony helyreállítását! Ezt a módosítást a LIGA már többször kezdeményezte. A témához kapcsolódóan Horváth Lajos kérte, hogy a munkavállalókat érintő jogellenes felmondás szankcionálására készített javaslat is kerüljön beterjesztésre, Rolek Ferenc pedig azt vetette fel, hogy a VKF szerepét is nevesíteni kellene a törvényben. Cseresnyés Péter mindkét javaslat megvizsgálására ígéretet tett.

liganet.hu