A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 467 300 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 322 100 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 477 700 forint volt a hónapban. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 13.7 százalékkal nőtt, a reálbérek növekedése pedig 5.4 százalék volt a hónapban az erőteljes infláció mellett is.

Forrás: KSH

A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 13.7 százalék volt a hónapban az előző havi 9.7 százalék után, a minimálbéremelések hatása jelentősen gyorsítja a pályát. A keresetek a vállalkozások körében 12.5 százalékkal emelkedtek, míg a közszféra bérnövekedési 12.8 százalék volt a hónapban. A januártól további 21 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek illetve a januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják a dinamikát a költségvetési szektorban. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 2.9 százalékot emelkedett éves alapon a tavalyi alacsonyabb bázisról, és ezzel már meghaladja a pandémia előtti csúcsát. A várakozásoknak megfelelően kiugróan erősen indította az évet a bérdinamika többek közt a minimálbéremeléseknek köszönhetően, illetve a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, továbbá az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik idén és 13 százalékot elérő lehet az éves átlagbér emelkedése. Ezt látszanak igazolni az év eleji szakszervezeti források is, amelyek szerint 7 és 27 százalék között átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a hazai vállalkozásoknál, a legtöbb általános megállapodás pedig 12 és 18 százalék közötti növekedésről szól. Ilyen mértékű emelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten ragadnak be minden résztvevő oldaláról és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan, ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok megakadályozni a gazdaság moderált hűtésével. Ennek az erősödő alapfolyamatnak, az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 8 százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva az idei GDP-nek fogyasztási oldalról. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, az egészségügyben, és a szociális ellátásban (vagyis jól láthatóan az alacsonyabb bérű iparágakban magasabb a dinamika), míg láthatóan átlag alatti volt a bérnövekedés feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az IT szektorban és a közigazgatási, védelmi területeken. (Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője)

https://piacesprofit.hu/gazdasag/maskepp-emelkedtek-a-brutto-es-a-netto-berek-van-valasz-a-miertre/