Az adatok szerint itthon tavaly 570 termelő 1228 hektáron termesztett – összesen több mint 10 ezer tonna – tormát, döntően Hajdú-Bihar vármegyében – fotó: pxhere.com

 

Javítani kell a termelői alkupozíciót

A március – a tormás húsvéti sonkával és az ültetés kezdetével – a közkedvelt hungarikum kiemelt hónapja. A szaktárca 2021-től szigorított a szabályokon: a gazdáknak már ültetéskor írásban meg kell küldeni a kormányhivatalnak a várható tormatermelésüket, és a felvásárlókkal kötött szerződéseket is – azaz kötelező lett írásban szerződni a torma felvásárlására. A megállapodásba be kell írni az árat is, – vagy a kiszámításának módját – amit a kormányhivatal ellenőriz.

 

Nagy István agrárminiszter szerint erre a termelők védelmében, a felvásárlás átláthatósága érdekében volt szükség. Bár az elmúlt években jelentősen nőtt a termőterület: nagy mennyiségű tormatöbblet került a piacra, de a fogyasztás csökkent, ettől pedig esett az ár. Javítani kell a termelői alkupozíciót, amely Nagy István szerint a leghatékonyabban és leggyorsabban "összefogással, közösségi fellépéssel teremthető meg", ezért termelői együttműködések létrehozására és közös fejlesztésekre is biztatja a gazdákat a tárcavezető. Mint mondta a termelői csoportok támogatása az árbevétel 6-10 százaléka: maximum 100 ezer euró is lehet, amelyet öt évig vehetnek igénybe.

 

A hazai termelés csaknem egészét adó „Hajdúsági torma" amellett, hogy hungarikum, még uniós oltalom alatt is áll, ezért olyan pályázatok meghirdetésre is számíthatnak a termelők, amelyek a földrajzi árujelzős, különleges termékekhez kapcsolódnak. Előreláthatóan pályázni lehet majd olyan támogatásra, ami a termelői együttműködésben résztvevő gazdálkodók által előállított, forgalmazott ilyen termék minőségének, hírnevének öregbítésére, hitelességének növelésére, kereskedelmi elismertetését segíti.

 

A  idén is újra pályázhatnak majd támogatásért a gazdák a versenyképesség javítására, a technológia fejlesztéséhez, a feldolgozásához és segít javítani a jövedelmezőséget az alapszintű jövedelem támogatáson túl a termeléshez kötött támogatás is.

Csökkenő fogyasztás, csökkenő árak

A csökkenő fogyasztás miatt zuhanni kezdtek az árak, ami az elmúlt két évben igencsak megviselte a szektort. "Magyarország méltán nevezhető tormatermesztő nagyhatalomnak" – fogalmazott a miniszter.

 

Az adatok szerint itthon tavaly 570 termelő 1228 hektáron termesztett – összesen több mint 10 ezer tonna – tormát, döntően Hajdú-Bihar vármegyében. Ez a mennyiség több mint egyharmada az európai termelésnek. Az ízes hajdúsági torma nagyon keresett árucikk – csaknem 90 százalékát – elsősorban friss, lédig formában  – döntően Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba, Svédországba, Ausztria, de Csehországba, Romániába, Szlovákiába szállítják.

A Hajdúság a legfőbb hazája

A magyar torma hazájában, Hajdú-Bihar vármegye legkeletibb részén, Létavértesen gazdálkodik Heit Lóránd és családja – évtizedek óta termesztik a növényt. Feldolgozót is létesítettek Pocsajon, ahol 2022 óta kisüzemileg dolgozzák fel a saját és a környékbeli alapanyagot. Laktóz-, glutén- és színezékmentes, még a vegán konyhában is használható termékeket készítenek.

 

Az elmúlt években azonban Heit Lóránd tapasztalatai szerint, a negyed-, félhektáros kisgazdaságok egyre inkább kiszorulnak a termelésből: egyrészt azért, mert elöregednek a gazdák, másrészt azért, mert már nem tartják kifizetődőnek a kézi művelést. Helyettük a torma-termékpályán nagynak számító 5-10-15 hektáros, gépesített, professzionális termelők próbálnak érvényesülni.

 

"Kúszik fel az üzemanyag, a napszám díja, a növekvő költségek mellett egyre kevesebb a tormatermesztés fortélyait ismerő, megbízható munkaerő is" – sorolta az okokat a gazda.

A koncentrációval javul a minőség, hiszen arra törekednek, hogy minél egészségesebb legyen a gyökértermés, minél nagyobb hozamot érjenek el. A költségek megugrásával a nyereséges termeléshez hektáronként már legalább 7-8 tonnás gyökértermést kell elérni. Mindenki igyekszik, hogy minél nagyobb arányban termeljen I. osztályú tormát, mert annak a legnagyobb az ára, de ez még nagyobb kiadást jelent. A torma nagyon tápanyagigényes, így a termesztéséhez nemcsak elegendő műtrágya kell, hanem árasztásos öntözés is. Ahhoz pedig, hogy a megfelelő időben mikor és mennyi vízzel kell árasztani, komoly szakmai rutint igényel. Speciális és költséges a gyökérbetegségekre érzékeny növény védelme.

 

Egyre nagyobb gondot okoz, a torma rhizomáját, gyöktörzsét károsító bőrbetegség, amire egyelőre nincs gyógyír – erősítette meg egy másik termelő is. Mivel a tormát dugvánnyal szaporítják, sok esetben maguk a termelők viszik tovább a betegséget, amitől a gyökér eladhatatlanná válik. A gazdák emiatt a tavalyi majdnem 9 tonnás hektáronkénti átlagtermésből akár fél-egy tonnát nem tudtak értékesíteni. Sokan tulajdonítják a bőrbetegség elterjedését a klímaváltozásnak, amely eleve sok gondot okoz a hajdúsági tormatermelőknek. A növény képtelen károsodás nélkül elviselni az egyre szélsőségesebb nyári időjárást.

 

"Hiába öntözzük, a nagy forróságban lankad a levélzete, nem tud már annyit párologtatni, hogy jól érezze magát a növény" – fogalmazott a termelő, hozzátéve, hogy a gyökér bőrbetegségét is az okozza, hogy túlzottan felmelegszik a talaj, amit öntözéssel sem lehet kellően visszahűteni, ettől érzékenyebbé válik a bőrszövet és megbetegszik a gyökér.

 

Ha húsvét, akkor jön a torma szezonja

A tormának napjainkra szinte egyetlen termesztőkörzete maradt: ez a Hajdúság. 2008 óta a Hajdúsági Torma oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, amelyet 2021-ben hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak, amely az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. A bakhátas termelési technológia egyedivé teszi a Hajdúságban termett tormát. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, több száz családnak biztosít megélhetést. A következő évi szaporítóanyagot is a termelők maguk állítják elő.

 

"Sokan azt gondolják, hogy a tormát egyszerű termeszteni: csak belenyomom a földbe a dugványt és ősszel csak kiásom a termést, amiért sok pénzt kapok, de nem fenékig tejfel, és ma már nem is aranybánya" – int mindenkit óvatosságra Heit Lóránd is.

 

Tavaly a családi feldolgozójuknak 25-30 százalékkal esett vissza a megrendelése, hiszen a torma nem alapélelmiszer – minden partner visszafogottabban rendelt.

 

A költségek emelkedésével hektáronként 2,5-3 millió forintos nagy befektetéssé vált a termesztés. Így tavaly egy kilogramm torma előállítási költsége már 400-450 forint volt, viszont az első osztályú gyökértermést ősz óta kilónként csak 500 forintért vásárolják fel (2022-ben még kilónként 670 forintot is fizettek érte a feldolgozók).

 

Az árcsökkenés okai szerteágazóak: a háborús krízistől csökkenő fogyasztás, a hűtőházakban maradt átmenő készlet, de a határon túli konkurencia megjelenése is szerepet játszott, játszik benne. Ukrajnában is termelnek tormát, a magyarországi feldolgozók is kapnak a hazainál vonzóbb ajánlatokat – email-ben –, amelyek még alacsonyabban tarthatják a felvásárlási árat.

A növény képtelen károsodás nélkül elviselni az egyre szélsőségesebb nyári időjárást – fotó: pixabay.com

 

Ukrán és lengyel import

A hazai piaci szereplők dolgát nemcsak az ukrán torma nehezíti.

 

"A mi tormánkat is felvásárolják olyan külföldi cégek, amelyek Lengyelországban dolgozzák fel, és a termékeket itthon adják el nekünk, olcsóbban mint a hazait" – mondta a létavértesi vállalkozó. Akkora piaci fordulatot generál a "lengyel torma", amivel a magyarországi nagy feldolgozók és az új vállalkozások egyre nehezebben küzdenek meg.

 

Ilyen nehéz piaci helyzetben – kistermelőként és feldogozóként – Heit Lóránd is abban látja a magyar torma jövőjét, hogy a termelők maguk is fektessenek be a feldolgozásba, ne csak az alapanyagot adják tovább, hanem állítsanak elő belőle nagyobb hozzáadott értékű terméket. Ehhez a pályázati támogatás is lehetőséget teremt.

 

"Aki a tormában lát fantáziát, jól tenné, ha fejlesztene. Kis szereplők vagyunk, ezzel nekünk nem jelentenének konkurenciát" – buzdítja a kollégákat. A saját piaci területét, a delikátesz szegmenst is ajánlja, mert ahogy mondja: "összefogással csodákat tudnánk tenni".

 

Ehhez a fogyasztást is normalizálni kell. Heit Lóránd rossz beidegződésnek tartja, hogy reszelt tormát leginkább húsvét idején szokás itthon fogyasztani. A torma jó szolgálatot tehet szervezetünknek az őszi, téli és tavaszi vitaminszegény hónapokban is, szinte bármilyen húsétellel kiválóan harmonizál. "Gyógyszerek helyett használjunk természetes immunerősítőt főleg, ha még finom is!" - ajánlja.

 

forrás: agroinform.hu