Megnyitotta kapuit a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítás és vásár

2023. május 04. 12:35
Vannak, akik az utolsó filléreiket fordítják az állattenyésztésre, gondolkodásra készteti az ágazatot a klímaváltozás.
 
A Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Antal Gábor köszöntő beszédében kiemelte, hogy több mint 500 kiállító jelent meg és több mint 20 országból jöttek vendégek az ország legjelentősebb állattenyésztési kiállítására.
Megnyitotta kapuit a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítás és vásár
Mint mondta, "a globális éghajlatváltozás szele elért minket is, a tavalyi évben jelentős volt az aszály, a legnagyobb kihívást az állattartóknak kellett elszenvedniük, nehéz volt a szálastakarmányok előállítása. Nem csak a mennyiség hiányzott, hanem a minőséggel is gond volt."
 
Gondolkodásra készteti az ágazatot az éghajlatváltozás, mert valahogyan meg kell tartanunk áruelőállító-képességünket. Az állattenyésztési ágazat jelentőségének megőrzése létfontosságú, hiszen ezen múlik az állati termékeket is feldolgozó élelmiszeripar fennmaradása, "saját magunknak kell előállítanunk biztonságos élelmiszereket."
 
Alapvető viszont, hogy legyen jövedelem ebben a szakmában, hiszen vannak, akik az utolsó filléreiket fordítják az állattenyésztésre.
 
Alföldi Napok
Antal Gábor mond beszédet a kiállításon – Fotó: Agroinform
 
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is méltatta a rendezvényt, és elmondta, hogy sikeres vállalkozás nincs tudás nélkül, ezért örömteli, hogy körülbelül 2000 diák is ellátogat a rendezvényre. Fontosnak tartja, hogy a technológiai ismereteket megfelelően kihasználja a mezőgazdasági ágazat, hiszen anélkül nem lehet hatékonyan termelni.
 
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében elmondta, hogy "tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű állattartónak lenni." Olyan problémák merülnek fel az állattartással kapcsolatban, amelyek korábban elszigetelten jelentkeztek, nem minden területen. A likviditás biztosítása, a világpiaci folyamatok miatt a kereslet kínálat eltolódása, a gabonapiaci krízishelyzettel összefüggésben a takarmányhelyzet és az inputanyag-drágulás sok fejtörést okoznak. A forint-euró árfolyam alakulása és lekövetése is nagy kihívást jelent egy exportorientált országban.
 
Megnyitotta kapuit a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok
Győrffy Balázs a kiállítás és vásár megnyitóján
 
A NAK üdvözli a gabonakrízis megoldása érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket, de az importtilalom intézkedésénél tovább kell menni szerinte.
 
Mint mondta, igaz, hogy versenyre van szükség ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon a termelés, de nem korrekt az a verseny, amit az ukrán termékekkel kell megvívni, hiszen Ukrajnában nem olyan feltételek között folyik a termelés, mint Magyarországon. "Most érdekes módon az sem zavar senkit, hogy az ukrán tojás ketreces tartásból kerül ide" – jegyzete meg.
 
Köszöntőjében kiemelte azt is, hogy a magyar agrárfejlesztésekhez most 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás kapcsolódik, amely nagy fejlődésbeli ugrást hozhat az ágazatban.
 
Győrffy Balázs a kiállítás és vásár megnyitóján – Fotó: Agroinform
 
A harmincadik alkalommal megrendezett állattenyésztési kiállításon Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes egy több mint 100 évvel ezelőtt íródott bajor, a magyar állattenyésztési ágazatot elemző írásra utalva elmondta, hogy a magyar állattartókra kiemelt figyelem hárult a 19. században is, a puszta, a csárda, a csikós, a gulyás hazájaként jelenítik meg, ami nem véletlen. Az állattenyésztés jelentősége ma sem csökken, 2020-ban ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a parlament azt, hogy szeptember 29. napja legyen az állattenyésztők napja. Arra tudjuk ezzel felhívni a figyelmet, hogy a növénytermesztésben dolgozókhoz hasonlóan az állattartók is nap mint nap végzik áldozatos munkájukat, hiszen az állati termékek nagyon sok munkával kerülnek az asztalra.
 
2022-ben 400 milliárd forint, rekord nagyságú összeg került a gazdákhoz a Vidékfejlesztési Program keretében, az idei évre pedig a vidékfejlesztési pillér mögött soha nem látott összeg, 750 milliárd forint van rögzítve.
 
A magyar mezőgazdaság jövőképét a következő évekre 4 pillér alapján fogalmazták:
 
  • Gazdasági fejlődés pillér: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntarthatóságát biztosító intézkedések.
  • Minőségi élelmiszer pillér – élelmiszer-önellátás, egészséges, fenntartható termékek, minőségi élelmiszerekkel való ellátása a fogyasztóknak, koncentrált termékpályák kialakítása.
  • Zöld jövő pillér: a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás.
  • Megújuló vidék pillér: a vidéki települések fejlesztése, generációs megújulás támogatása.
A KAP Stratégiai Terv keretében több mint 5300 milliárd forint van betervezve ezeknek a céloknak az elérésére, amelynek eredménye többek között az lesz, hogy másfélszeresére nőhet a mezőgazdaság termelékenysége.
 
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szabályok szűkíteni akarják az állattenyésztés lehetőségeit, amely ellen úgy tudnak fellépni a gazdálkodók, ha segítségül hívják a fogyasztókat, akik biztonságos, elérhető árú, európai termékeket szeretnének fogyasztani. Ez egy reális kiindulási alap a magyar állattenyésztési ágazat érdekeinek képviseletéhez.
 
Pillanatképek a kiállításról:
juh
 
malac
 
Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok
 
tehén
 
ló
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Gazdálkodási Napló elektronikus feltöltése – meghosszabbítják a határidőt

2024. január 12. 17:34
Nagyobb, a biztonságos benyújtást segítő informatikai rendszerfrissítési csomag várható.
 
A Gazdálkodási Napló elektronikus feltöltésének határidejét két héttel, 2024. február 15-ig meghosszabbítja az Agrárminisztérium és jövő hét közepére nagyobb, a biztonságos benyújtást segítő informatikai rendszerfrissítési csomag várható.

Kökény Attila: Amit most látunk, az globális szétesés és tudatlanság

2024. július 25. 16:27
Minden összefügg mindennel, ha a glóbusz túloldalán valamit elrontanak, egészen apró dolgot akár, annak mi is isszuk a levét. Kökény Attila szerint éppen ez történik most.