A munkavállalót megillető szabadságot a munkáltató adja ki; ennek során a munkavállalót ugyan előzetesen meg kell hallgatnia, de a munkavállaló kérései a munkáltatót nem kötik. Ez alól kivétel, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkáltatónak a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. A tizennégy egybefüggő naptári nap számítása során a kiadott szabadságnap, a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

A munkáltató két esetben jogosult arra, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa. Egyrészről kivételesen fontos gazdasági érdekből, másrészről a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. A munka törvénykönyve ezen feltételek tartalmát nem határozza meg, pontosabb meghatározás hiányában mindig a munkáltató felelőssége annak értékelése, hogy az adott körülmények megalapozott indokként szolgálnak-e a munkavállaló szabadsága módosításának, vagy szabadságról történő visszahívásának, az indok jogszerűségét pedig a munkáltatónak kell bizonyítania vita, vagy egy esetleges bírósági eljárás során.

A munkavállaló szabadságának megszakítását megalapozó körülményeknek jellemzően a közvetlen munkaszervezés szempontjaitól függetlennek és olyannak kell lenniük, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a szabadság tervezett időpontban történő kiadását. Ha a munkáltató akár a munkakörök ideiglenes átcsoportosításával, akár más munkavállaló rendkívüli munkavégzése elrendelésével a felmerült problémát meg tudja oldani, nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát.Olyan esetben élhet csak ezzel a lehetőséggel szabályosan a munkáltató, ha a kérdéses feladat előre nem látható módon merült fel, és annak el nem végzése a munkáltató számára aránytalan költséget, kárt okozna, illetve gazdálkodását hátrányosan befolyásolná.

E munkáltatói intézkedésnek általában csak a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, vagy kivételesen fontos gazdasági érdek miatt lehet helye, attól függetlenül, hogy a munkavállaló a lakóhelyén tartózkodik-e vagy elutazott. Ilyen ok lehet például, ha a munkahelyi hálózati szerver előre nem látható körülmény miatt leállt, de az újraindításhoz szükséges a szabadságon lévő rendszergazda visszahívása, különben a munkavégzés nem lehetséges, ami a munkáltató működését akadályozná, másképpen pedig a probléma nem elhárítható. A munkavállalónak tehát olyan szaktudással kell rendelkeznie, ami miatt senki más nem tudja helyettesíteni, és amire rövid időn belül feltétlenül szüksége van a munkáltatónak. A megrendelések megnövekedése is kivételesen fontos gazdasági érdeknek minősül, de csak akkor, ha arra előre nem lehetett számítani. Egy kereskedelmi cég nem hívhatja vissza például az elárusító kollégát arra hivatkozva, hogy az ünnepi időszakban a vásárlók száma jelentősen megemelkedett, mivel ez közismert jelenség. Egy cég elsődleges célja általában a profittermelés, így a forgalomnövekedés fenntartása nem minősülhet kivételesen fontos gazdasági érdeknek.

A szabadság megszakítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató mikor hívja vissza a munkavállalót a szabadságáról: erre sor kerülhet az elején vagy csak kevéssel a szabadság lejárta előtt is. A szabadság megszakításának minősül az is, ha a munkáltató a szabadság legelső napján utasítja munkavégzésre a munkavállalót vagy telefonon felhívja.

A munkavállalónak a szabadság kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, akár belföldön, akár külföldön tartózkodik.A hazautazás költségét, illetve a befizetett, de a megszakítás miatt igénybe nem vett szállásköltséget és programdíjakat is meg kell téríteni a munkavállaló számára. Ha a munkavállaló családos, akkor a házastársa/gyermekei után felmerült károk/költségek megfizetését is igényelheti a munkavállaló, mivel nem elvárható, hogy a családtagjai egyedül maradjanak például egy külföldi szállodában. Ha a szabadság időpontjának munkáltató általi módosítása miatt a munkavállaló a már lefoglalt nyaralása helyett drágábban tud csak ugyanarra az utazásra elmenni, a munkáltatónak a munkavállaló ebből eredő kárát is meg kell térítenie.

Persze a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség is terheli, tehát ha lehetősége van a szállás/program igénybevételének lemondására díjfizetés nélkül, ezt meg kell tennie, mivel az indokolatlan és szükségtelen költségeket a munkáltató nem köteles megtéríteni.

A munkavállalónak a szabadság megszakítása miatti kárait/költségeit számlával vagy egyéb módon kell igazolnia a munkáltató felé, ennek hiányában a munkáltató jogosan tagadja meg az igény teljesítését.

A már megkezdett szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, majd a vissza történő utazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Ha több olyan munkavállaló is szabadságon van, akik közül bármelyik a felmerült feladatot meg tudná oldani, a munkáltatónak méltányosan és racionálisan kell mérlegelnie, hogy melyikük szabadságát szakítja meg.

Érdekes helyzet állhat elő, ha a munkáltató nem tudja a szabadsága alatt a munkavállalót utolérni telefonon vagy e-mailben, hogy közölje vele a szabadság megszakítása szándékát. A munkavállaló ugyanis mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a szabadsága alatt, így ha nem olvassa a munkáltató e-mailjét, nem fogadja a hívását, ezzel nem sérti meg a munkajogi szabályokat, még akkor sem, ha a munkáltatónak egyébként alapos indoka lenne a szabadsága megszakítására – zárta gondolatait dr. Brózmann Attila, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

www.hrportal.hu