A városok és régiók az elmúlt évben élen jártak a COVID-19 válságkezelésben. A Régiók Európai bizottsága két uniós koronavírus-elhárítási beruházási kezdeményezést indított: az úgynevezett CRII és CRII+ kivételes és hasznos, ám rugalmas intézkedéseket vezetett be a 2014–2020-as kohéziós politikai alapok felhasználására az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések finanszírozására.

Utóbbiak közé tartozik például az egészségügyi szektor beruházásai, a kis- és középvállalkozások, illetve a munkaerőpiac támogatása. Ide sorolhatjuk még az új REACT-EU programot is, amely egy sürgősségi jogalkotási kezdeményezés, és amely összesen 47,5 milliárd eurót szabadít fel a legsúlyosabban érintett tagállamokat és régiókat támogató strukturális alapok révén. De nézzük, hogy miről is van szó pontosan!

A kezdeményezés célja, hogy minden meglévő uniós költségvetési forrást mozgósítson annak érdekében, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak az új koronavírussal összefüggő válságra és annak hosszú távú hatásaira adott azonnali reagáláshoz. Ez magában foglalja a kifizetések előlegét, a kohéziós alapok átirányítását és a tagállamok megsegítését abban, hogy a pénz a lehető leggyorsabban oda érkezzen, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Az új csomag a korábbi kezdeményezést egészíti ki azzal, hogy rendkívüli rugalmasságot vezetett be annak érdekében, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok minden fel nem használt támogatása a lehető legteljesebb mértékben mozgósítható legyen. Ezt a rugalmasságot a következők biztosítják:

• átutalási lehetőségek a három kohéziós politikai alap (az Európai Regionális Fejlesztési Alap , az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap ) között;
• transzferek a régiók különböző kategóriái között;
• rugalmasság a tematikus koncentráció tekintetében;
• 100 százalékos uniós társfinanszírozási arány a kohéziós politikai programok számára a 2020–2021-es számviteli évben, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy részesüljenek a válsággal kapcsolatos intézkedések teljes uniós finanszírozásából.

Folytatja és kiterjeszti a CRII és a CRII+ programok révén megvalósított válságkezelési és -változási intézkedéseket, miközben „hidat képez” a hosszú távú helyreállítási tervekhez. Ezért ezeket a kiegészítő forrásokat olyan projektekre kell felhasználni, amelyek elősegítik a válsághelyzetek helyreállítását a pandémia okozta válsággal összefüggésben, valamint támogatja azokat a beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a gazdaság zöld, digitális és rugalmas talpraállításához.

Ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a járvány helyi és regionális következményeivel, illetve, hogy elkerüljük a létfontosságú befektetések ilyen kényes szakaszban történő megszakítását, a regionális és helyi vezetőknek továbbra is erre a rendkívüli szabályozási keretre kell támaszkodniuk. Annak megértése érdekében, hogy a strukturális alapok irányító hatóságai hogyan viszonyulnak ehhez a három vészhelyzeti eszközhöz, a Területi Kohéziós Politika és az EU Költségvetési Bizottsága (COTER) felmérést végzett az Régiók Európai Bizottságának tagjai körében. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a CRII és a CRII+ keretébe tartozó rugalmassági intézkedéseket meg kell hosszabbítani az összes támogatható költség megfelelő igazolása, az engedélyezett felhasználási arányok növelése és a lehetséges hibák csökkentése érdekében

– mutatott rá Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának elnöke.

A CoR szakemberei ennek megfelelően a következő javaslatokat tették a Európai Bizottságnak:

• a 100 százalékos uniós társfinanszírozási ráta lehetőségének meghosszabbítása egy évvel, 2021. június 30-án túl;
• az „N+3” szabály kiterjesztése (azt jelenti, hogy az Európai Bizottság visszavonhatja az operatív program összegének bármely részét, amelyet a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel);
• a „de minimis” (csekély összegű) állami támogatási küszöb ideiglenes emelése (olyan kis összegű állami támogatást jelent vállalkozásoknak, amelyekről az uniós országoknak nem kell értesíteniük az Európai Bizottságot).

A Régiók Európai Bizottsága szerint a rugalmas szabályok időben történő meghosszabbítása megvédhetné a válsággal küzdő polgárok és vállalkozások számára szükséges beruházásokat, és enyhítené a több száz regionális irányító hatóság munkaterhét, akik óriási nyomásnak vannak kitéve a 2014–2020-as kohéziós programok lezárása, a 2021–2027-es programok elindítása, valamint a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervek elindítása miatt.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a rugalmassági intézkedések kiterjesztése támogatná a városokat és a régiókat abban, hogy elkötelezettek legyenek a kohéziós politika nyújtotta lehetőségek legjobb kihasználása mellett: nagyobb hatékonysággal, átláthatósággal és felelősségvállalással, ugyanakkor biztosítva az átmenetet a fenntartható társadalom, és a fenntartható fejlődési célok mentén.

www.hellovidek.hu