Megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka

2018. december 06. 08:10
A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidőbeosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidőbeosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában – további garanciák nélkül – azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.

A munkaidőbeosztásnak a jogszabályba most bekerülő módon történő módosítása alapján végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő. Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.

A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidőbeosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult – mutat rá dr. Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. Bár a munkavállalóknak nem állna érdekükben, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben tömegesen kerülhet sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában.

A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításban szükség lenne bizonyos garanciákat is rögzíteni. Ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő – hívta fel a figyelmet dr. Máriás Attila.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

A Magyar Postánál kevesebben, a McDonalds éttermekben többen dolgoznak: létszámtrendek

2022. július 29. 09:35
Áprilisról májusra 265 fővel növelte alkalmazotti létszámát az épületek takarításával és üzemeltetésével foglalkozó B + N Referencia Zrt. Ez a legnagyobb létszámmozgás a legnagyobb hazai munkaadók között - derül ki a HR Portál és az OPTEN összeállításából. A Magyar Postánál 155 fővel lettek kevesebben, a magyar McDonald's egységek 81 fővel bővültek. A munkaerő-kölcsönzők is inkább "mínuszos" hónapot zártak.

A dolgozó érték - a vezető felelőssége, hogy ne csak szlogen legyen

2021. augusztus 03. 08:38
Egy szervezet legfontosabb értéke az ember – különösen a járványhelyzet fennállása óta egyre többet hallani ezt az állítást, amely meglepő módon sokszor mintha az újdonság erejével hatna. Holott, ha jobban belegondolunk, minden szám, teljesítmény, eredmény, sőt az ügyfelek és végső soron a profit is az emberek munkájából származik. A vezetőnek nem csak tudatában kell lennie ennek, hanem eszerint is cselekedni. De mi minden tereli el a figyelmet erről a célról? Polgár Zita, vezetői és önismereti mentor írása.