Megszűnik a csúcshivatal: mi lesz jövőre a százmilliárdokkal?

2016. december 06. 09:30
Régóta ismert, hogy az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) feladatait annak jogutódlásos megszűnése után a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár, a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség veszik át. A Portfólió által szervezett Agrárszektor 2016 konferencia panelbeszélgetésének résztvevői – köztük a hivatal új elnöke – arról beszéltek, hogy milyen következményei lesznek az átalakításnak.

Máhr András, a MOSZ főtitkár-helyettese szerint nem volt érdemes ekkora átszervezésbe kezdeni, mivel az EU szerint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások egységes rendszert alkotnak és a tagállamok többsége egységesen is kezeli őket. A kifizető ügynökség működtetése ugyanakkor a tagállamok jogkörébe tartozik, így a magyar állam megteheti, hogy szétosztja az MVH feladatait – tette hozzá.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke szerint a versenyképesség javítása érdekében olyan hivatal kell, ahol a gazdaérdek kiemelten fontos. Az átalakítás irányát pozitívnak tartja, és úgy véli, hogy az új rendszer költséghatékonyabb lesz, az új vezetését pedig megilleti a bizalom.

Balról jobbra: Viski József, Máhr András, Jakab István

„A legfontosabb, hogy az átalakulás úgy következzen be, hogy egyetlen forint kifizetése se csússzon miatta” – hangsúlyozta a beszélgetés közben Jakab István. Máhr András is hasonló véleményen volt, úgy vélte, hogy a gazdákat nem érdekli, milyen kifizetési ügynökség működik, csak az a fontos a számukra, hogy határidőben kapják meg a nekik járó támogatásokat. Az eddigi rendszer ebből a szempontból jól működött, kiderül, hogy az új működni fog-e – mondta a szakember, aki szerint a legnagyobb kockázatot azt jelentheti, ha nem lesz meg időben a hivatal akkreditációja. Amíg az akkreditációra nem kerül sor, addig a kifizetések sem indulhatnak el, egy esetleges csúszás pedig nagyon súlyosan érintheti a kis gazdaságokat – mondta Máhr. 

Viski József, az MVH novemberben kinevezett elnöke elmondta, hogy az Európai Biztosság nem emelt kifogást az átalakítás ellen és arról biztosította a jelenlévőket, hogy a január 1-jén felálló új intézményrendszer feltételes akkreditációval rendelkezik majd, így időben elindulhatnak a jövő évi kifizetések. Elsőre egyébként is a tagállamok fizetik ki a gazdálkodókat, az Európai Bizottság csak utólag téríti meg a támogatásokat - emlékeztetett. A feltételes akkreditáció a kifizetések folytatására biztosít lehetőséget, a végleges akkreditációt pedig csak a véglegesített intézményrendszer kaphatja meg – erre 2017. október 15-ig sor is kerül Viski József szerint.


Az MVH elnöke arról is beszélt, hogy november eleje óta több mint 200 milliárd forint előleg kifizetésére került sor: ebből 166 milliárdra SAPS, 43 milliárdra zöldítés, 15 milliárdra pedig AKG és öko jogcímen. Viski József azt is elárulta, hogy további 35 milliárd forint előlegfizetést terveznek az évben december 16-ig. A jövőbeli fejlesztések közül azt a kedvezményezést emelte ki, amelynek célja, hogy minden gazda kapjon egy ütemezést arról, hogy mikor milyen pénzek kifizetésére jogosult.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívását a hőségben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban

2018. július 30. 07:53
A szokatlanul nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére. A tartós hőségnek sokszor van szerepe a balesetek létrejöttében és a hőártalmak kialakulásában, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján, a nyári napokon várható magas napi középhőmérsékletre és hőségriasztásokra tekintettel a Munkavédelmi Főosztálya felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a hőséghullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. 

Partnerségi megállapodásra lenne szükség a termelők és a kereskedők között

2016. július 15. 10:24
Még ebben az évben tárgyalások kezdődhetnek az élelmiszertermelők és kereskedők között egy kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremtő megállapodás érdekében, hogy ne mindig a termelő kerüljön kényszerhelyzetbe, hanem akár az árrés kis részének átengedésével legyen partner a kereskedelem is - jelentette be Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Mosonmagyaróváron, a termelői piacon tartott sajtótájékoztatóján.