Az MVH-nak június 30-ig kellett kifizetnie az elmúlt év után járó uniós agrártámogatásokat. 2015 különleges volt abból a szempontból, hogy ez volt az első olyan év, amikor „élesben működött” az új Közös Agrárpolitika (KAP) feltételrendszere. A június végi határidőig mennyi támogatást fizetett ki a hivatal?

A 2015-ös egységes kérelmekre a június 30-i határidőig 432 milliárd forintot fizetett ki az MVH, amelyből 390 milliárd forint uniós, 42 milliárd forint nemzeti forrás volt. A 170 ezer egységes kérelemre több mint egymillió kifizetés történt meg a különböző jogcímeken. A hivatal minden olyan gazdálkodónak kifizette 2016. június 30-ig a 2015-ös közvetlen támogatást, akinél jogi akadály nem merült fel a támogatási döntés véglegesítésében. Ennek köszönhető, hogy a rendelkezésre álló források több mint 98 százalékát juttattuk el a gazdálkodókhoz a határidőig. Így kizárólag az MVH-n kívülálló okok miatti problémáknál - mint például birtokjogi vita, peres ügyek vagy jogutódlási kérdések - nem történt meg a támogatások kifizetése június végéig, ennek mértéke az összes támogatás 2 százalékát sem éri el. Minden olyan gazda, aki az Európai Unió és a Földművelésügyi Minisztérium által előírt jogszabályi feltételeknek egyértelműen megfelelt, megkapta támogatását. 

Az új agrártámogatási rendszer egész Európát kihívás elé állítja. Számos tagállam a június végi határidőig nem tudta teljesíteni a kifizetéseket, így az Európai Bizottságtól két hónapos haladékot kaptak. Magyarország azonban azon országok közé tartozik, ahol a rendes határidőre a gazdálkodókkal el tudtunk számolni. Az unió 28 tagállama közül a kifizetési határidő betartásával tavaly csupán 11 ország tudta vállalni, hogy előleget ad a gazdáknak és csak 4 olyan tagállam volt, amely előlegként zöldítési támogatást is tudott fizetni. Azzal, hogy képesek voltunk tartani a kifizetések határidejét, lehetőség nyílik a 2016-os kérelmekre agrártámogatási előleget fizetni, ami jelentős előnyt jelent a magyar gazdáknak.

Kifizetési és ellenőrzési szempontból milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt év?

Összességében elmondható, hogy mind az MVH, mind a gazdák jól vizsgáztak. A támogatások rendszere az új Közös Agrárpolitika (KAP) következtében a 2015–2020 közötti időszakra átalakult, így ezzel együtt a kifizetések ütemezése is megváltozott. Sokak számára érthetően nehézséget jelent, hogy más ütemezés szerint kell a kifizetésekre számítani, mint a korábbi időszakban. Fontos leszögezni, hogy nem késve, hanem új rendszerben, új ütemezésben jutnak a támogatásokhoz a gazdálkodók.

MTI-fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A 2015/16. esztendő referenciaévnek tekinthető, erre kell felkészülni a 2020-ig tartó időszakban, a kifizetéseket ilyen ütemezésben lehet teljesíteni. Ez nagyon fontos a finanszírozásnál, az esetleges hitelek törlesztésének ütemezésénél. Ahhoz, hogy ebben az új rendszerben a gazdálkodók hatékonyan tudjanak termelni és tervezni a támogatások összegeivel is, szemléletváltásra van szükség. Fontos megérteni és behatóan megismerni az új rendszert, az új előírásokat. A rendszer javításához, a kérelmek ellenőrzéséhez és a minél gyorsabb kifizetésekhez a gazdálkodók részéről elengedhetetlen a pontos kérelembenyújtás. Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb hibával érkezzenek be a kérelmek, hiszen annál hamarabb történhet meg a kifizetés. A gazdák érdekében az MVH az idén is meghosszabbította az egységes kérelmek szankciómentes benyújtási határidejét május 23-ig.

Van még egy nagyon fontos változás, amelyet a gazdabarát hivatal célkitűzéseivel összhangban vezettünk be 2016-ban, ez pedig az előzetes ellenőrzés jogintézménye. Ez azt jelenti, hogy a kérelmek beérkezését követően az összes kérelmet formailag, szakmailag, tartalmilag áttekintettük, és ahol valamilyen hiányosságot találtunk, akár túligénylésre bukkantunk, vagy valamilyen melléklet hiányzott, ott visszajeleztünk a gazdálkodónak. Ezt követően még 35 napon belül van lehetőség szankciómentes korrigálásra azokon a pontokon, amelyekre mi felhívtuk a figyelmet. Mi ezzel a megoldással próbáljuk segíteni ettől az esztendőtől a gazdálkodókat abban, hogy minél több hibátlan kérelem rögzüljön a rendszerünkben. 

Az első év tapasztalatai alapján Brüsszel is elismerte, hogy a KAP új rendszere némely helyen túlzott terhet ró a gazdákra a támogatások lehívásánál. Ebből eredően már dolgoznak a módosításokon, így további változások várhatók. A módosítások főként az egyszerűsítés irányába hatnak. Ebben a magyarországi agrárkormányzat kezdeményező szerepet tölt be. Nagyon sok olyan javaslatot megfogalmaztunk, amelyek akár a zöldítésnél, akár más jogcímeknél, a támogatások lehívásánál az egyszerűsítéssel segítik a gazdákat a kérelem beadásánál.

A zöldítés a KAP egyik markánsan új eleme volt. Az első év tapasztalatai alapján itt mennyire tudtak megfelelni a magyar gazdálkodók a követelményeknek, szükség volt-e szankciókra?

2015-ben a zöldítés körül volt a legtöbb hiba, nyilván ez az első, „tanuló évvel" is magyarázható. A KAP reformjának eredményeképpen 2015-től a közvetlen támogatások 30 százalékát zöldítésre, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani. Minden gazdálkodónak, aki egységes területalapú támogatást (SAPS) igényel, teljesítenie kell ezeket a gyakorlatokat, hacsak valamilyen módon nem mentesül az előírások alól. 

A számos új elemet és bonyolultabb előírásokat tartalmazó jogcím kihívást jelentett mind a gazdák, mind az MVH számára. A zöldítés összetett követelményrendszerében foglalt előírások adminisztratív és helyszíni ellenőrzése szerteágazó, ezért lényegesen több időt vesz igénybe. A hivatal az elvégzett ellenőrzések több mint 22 százalékánál talált valamilyen hibát. Ennek oka a gazdák részéről az esetek többségében a jogszabály kellő ismeretének hiányára vezethető vissza, illetve a célterületek pontos bejelölése okozott gondot. Ugyanakkor egyes ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (például ökológiai másodvetés) a jövőben pontosítani kell a zöldítés célkitűzéseinek elérése és azok hatékony ellenőrzése érdekében. A helyszíni ellenőrzés által feltárt hibák zömét a tolerancián túli méréseltérések okozták. Ezen túl a hibás hasznosítási kód, valamint a gazda (vagy segítője) által jelölt, ám a valóságban nem létező elemek kiesése okozta.

Az MVH szempontjából bonyolult és jelentős fejlesztést igénylő EFA-kompenzáció lehetősége nagyban segítette a gazdákat a téves igénylések javításában. A vonatkozó uniós rendelet 19 féle ökológiai célterületet (EFA) határoz meg, ebből Magyarország 18-at alkalmaz. Az első év tapasztalatai alapján felvetődik, hogy valóban szükséges-e az összes elem alkalmazása, hiszen a 18 EFA-típus összesen körülbelül 320 ezer hektár. Ebből 9 típus nem éri el egyenként az 500 hektárt és összesen a 2000 hektárt. A gazdálkodók jellemzően tábla szintű elemekkel teljesítették a zöldítési előírásokat, és a legtöbben a parlag, a nitrogénmegkötő növények és a másodvetés mellett döntöttek. Parlagra mintegy 120 ezer, nitrogénmegkötő növényre 211 ezer, másodvetésre 155 ezer hektárra adtak be igénylést. Alacsony volt a tájképi elemek, a kis tó, a kunhalom vagy a gémeskút és az energiaerdők megjelölésének száma. Az indulás nehézségei ellenére a magyar gazdák mintegy 5 millió hektárt kívántak zöldíteni rögtön az első évben. 

Az Európai Bizottság ugyanakkor máris napirendre vette a zöldítési szabályrendszer átalakítását. Az eddigi információk szerint milyen változásokra lehet számítani, illetve magyar szempontból milyen módosításokra lenne szükség?

A zöldítési szabályrendszer egyszerűsítésének igénye gyakorlatilag majdnem egyidős magának a szabályrendszernek a kialakításával. Egyes egyszerűsítési intézkedéseket már 2015-ben bevezettek. Ezek talán legfontosabbika volt az úgynevezett EFA-kompenzáció, amelynek keretében a helyszíni ellenőrzéseken meg nem talált EFA-elemeket pótolni lehetett eredetileg be nem jelentett elemekkel.

2016-ban a zöldítéssel kapcsolatban több változás lépett életbe. Így például változott az ökológiai és a hagyományos másodvetés bejelentésére vonatkozó szabályozás. Eszerint az egységes kérelem felületén a másodvetés (hagyományos és EFA másodvetés) betakarítását és beforgatását is 15 napon belül kell bejelenteni. A terménydiverzifikációs előírások kapcsán a herefélék és lucernafélék nemzetségébe tartozó fajok és ezek kizárólagos keverékei alkotta növényállományok – összhangban a hazai gazdálkodási gyakorlattal - nem tekinthetők ideiglenes gyepterületnek, azokat önálló kultúraként kell figyelembe venni. Bizonyos kérdésekben egyértelműbbé váltak a szaporítóanyag felhasználás igazolásának módjával kapcsolatos előírások is. Az idén ökológiai jelentőségű területek kompenzációjára a jelenlegi jogszabályi keretek között nincs lehetőség.

2016-ban további zöldítéssel kapcsolatos egyszerűsítési lépések várhatóak, ezúttal már az uniós bizottsági rendeletek szintjén. E tekintetben az MVH és a szaktárca kezdeményező szerepet vállalt. Brüsszelben már tárgyalnak egy rendeletmódosítási javaslatról, amely többek között tartalmazná az egyes EFA-elemek definíciójának összevonását, a rájuk vonatkozó követelmények összehangolását, illetve a nitrogénmegkötő növények EFA-ként történő elismerési feltételeinek egyszerűsítését. Emellett egyszerűsödne az ökológiai jelentőségű másodvetésre vonatkozó szabályrendszer és pontosabb definíció lépne életbe az EFA-parlag fogalomra. A javasolt rendeletmódosítás életbelépése a 2017-es támogatási évre várható.

Az MVH az elmúlt évben is előrehozott módon, október 16-án kezdte meg az uniós agrártámogatások – támogatási előlegek - kifizetését. Az idén is várható-e, hogy előleget fizet az MVH, és milyen jogcímeknél lehet számítani erre?

Készülünk az előlegfizetésre 2016-ban is a közvetlen támogatások vonatkozásában. Az MVH munkatársainak erőfeszítései arra irányulnak, hogy minél nagyobb ügyfélkört érintően és minél nagyobb összegben tudjon a hivatal előleget fizetni. Az érintett jogcímek listája még pontosan nem ismert, illetve egyes intézkedéseknél a jogszabályi határidőkből eredően nem lehetséges az előlegfizetés teljesítése. Ezzel együtt a gazdálkodók az idei évben is nagy összegű előleg kifizetésére számíthatnak.

A kormány ugyanakkor a nyáron úgy határozott, hogy 2017. január elsejei határidővel átalakítja – mai formájában gyakorlatilag megszünteti – az MVH-t. A támogatási kifizetéseket például a Magyar Államkincstárnak kell átvennie. Mit jelenthet ez a januártól a gyakorlatban, illetve tartható-e az átszervezési határidő?

Az átszervezés pontos ütemezése és az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendők koordinálása a kormányhatározat értelmében a Miniszterelnökség feladata. Az MVH a folyamat gördülékeny lebonyolítása érdekében minden szükséges feladatot elvégez, figyelve természetesen arra is, hogy eközben alaptevékenységét maradéktalanul ellássa. Egyértelmű a kormányzati szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az átszervezés a kifizetéseket és a hivatal alaptevékenységének ellátását nem veszélyeztetheti. Így a gyakorlatban a gazdák, a hivatal ügyfelei nem tapasztalhatnak a működésben semmi fennakadást az átalakulás során.

A kormányhatározat szerint az MVH többi feladatait a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Miniszterelnökségnek és a kormányhivataloknak kell átvenniük. Hol tartanak ma az előkészületek?

A Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár, amelyek az MVH jogutódjaiként a hivatal által jelenleg ellátott tevékenységeket teljes egészében át fogják venni, közösen kidolgozott ütemterv szerint készülnek az átállásra. Ennek az ütemezésnek a részleteiről a Miniszterelnökség szolgálhat bővebb információval. Az MVH mindhárom szervvel és a kormányhivatalokkal szorosan és konstruktívan együttműködik, a tevékenységére vonatkozó minden szükséges információt átad, adatot gyűjt, és jelzi, ha további jogszabályi, gyakorlati és fizikai feltételek megteremtését látja szükségesnek.

Korábban több szakmai fórumon is felvetődött, hogy ilyen mértékű szervezeti átalakításhoz új uniós akkreditációs folyamatra lehet szükség, amely akár több évig is eltarthat, ezalatt pedig az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetését le kellene állítani Magyarországon. Az intézményi átalakítást kezdeményező Miniszterelnökség viszont nemrég úgy nyilatkozott, hogy az MVH átszervezéséhez beszerezte az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását. Ön szerint kifizetési szempontból van-e veszélye a hivatal jogutódlásos megszüntetésének?

Ahogy fent már érintettem, a kormány egyértelmű célja, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a kifizetések ütemezését, az MVH jelenlegi ügyfelei semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek a szervezeti struktúra átalakítása miatt. Ahogy az korábbi nyilatkozatokban elhangzott, a szervezeti struktúra ilyen mértékű átalakítása már akkreditációs feltételeket érint. Ugyanakkor a kormányhatározat az akkreditációért felelős illetékes hatóságként – az e feladatokat ma ellátó Földművelésügyi Minisztérium helyett – a Miniszterelnökséget jelölte meg. Így az átalakítás során az akkreditációs feltételek biztosítását a Miniszterelnökség fogja elvégezni. Az ezzel kapcsolatos részletes kérdésekre így szintén a Miniszterelnökség adhat választ.

Az MVH-ban ma 1800 munkavállaló dolgozik. Őket milyen mértékben érintheti az átalakítás, mennyien kényszerülnek majd megválni a hivataltól az átszervezések miatt?

Bizonyos értelemben mindannyian megválni kényszerülünk a hivataltól, hiszen a tervek szerint új szervezeti struktúrában folytatjuk majd a munkánkat. Ez érthetően bizonytalanságot, feszültséget kelt a hivatal munkavállalóiban. Ezúton szeretném kiemelten hangsúlyozni, hogy e negatív hatások ellenére az MVH dolgozói példás önfegyelemmel, kitartó, megfeszített munkával elvégezték mind az alaptevékenységünkből fakadó, rendszeres teherként megjelenő munkát, mind az új KAP átálláshoz kapcsolódó rendkívüli többletfeladatokat, és emellett tevékenyen közreműködnek az átalakítással kapcsolatos információk összegyűjtésében, átadásában is. Mindeközben egyre több visszajelzés érkezik az ügyfeleinktől, hogy a célkitűzésemként vallott „gazdabarát” mentalitás egyre inkább érzékelhető, ami szintén elsősorban a hivatal 1800 munkatársának az érdeme. Ilyen előzmények mellett teljes meggyőződéssel állítom, hogy – az átalakítással járó többletfeladatok, az új szervezeti struktúrában a meglevő rutin pótolhatatlan haszna miatt – a hivatal ésszerű átszervezése nem képzelhető el a jelenlegi teljes munkatársi csapat nélkül.

Fprrás: agrarszektor.hu