Talán sokan nem ismerik az új keletű kifejezést, a dendromániát, amely a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága, ebből alkották meg tréfásan a grafománia mintájára a dendrománia szót. A szóösszetétel a görög dendron szóból ered, ami fát jelent. A dendrománia pedig egyfajta szenvedély, ami a fákra irányul.

A szó 2005-ben vált ismertté, amikor megjelent Pósfai György könyve: Magyarország legnagyobb fái – dendrománia címmel. Pósfai könyvének fülszövegében Nádas Péter azt írja, hogy

a dendrománia a mániák legnemesebbike.

Gemenc

Pósfai György precíz természettudósként kidolgozott egy módszert, amellyel a lehető legpontosabban lehet megmérni a fák átmérőjét. De az ő alaposságán kívül a modern technika vívmányai is új lendületet adtak a nagy fák felmérésének. A terepi emberek a fák helyét GPS-szel azonosítják, a digitális fényképezőgéppel készült fotókat pedig percek alatt fel lehet tölteni az internetre, a listák villámgyorsan aktualizálhatók. De azért egy dzsungelszerű ártéri erdő mélyén, csalánon átgázolva, szúnyogokat csapkodva rátalálni egy óriási fekete nyárra ma is igazi kihívás.

Elszántságának és szakmai precizitásának köszönhető, hogy a 2013-ban lemért legvaskosabb fekete nyár után tavaly októberben napvilágra kerültek a legmagasabb fa, egy duglászfenyő adatai is. Hazánk legmagasabb nyilvántartott fája 51,65 méter magas.

A legmagasabb fánk

Dr. Pósfai György mindig is szeretett kirándulni, de eltöltött néhány évtizedet mikrobiológusként a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének laboratóriumaiban, mikor az ezredforduló környékén a fák iránti szenvedély igazán magával ragadta.

Honnan a fák iránti szenvedély?

Biológusként érdekel az élővilág, a nagy fák pedig mindig is csodálatot ébresztettek az emberekben, így bennem is. Eleinte csak jártam a természetet, a hobbim volt a fák megfigyelése, de a technika fejlődésével, a digitalizáció előretörésével, a műholdas keresések segítségével lehetővé vált a hatalmas fák felkutatása és lemérése is. 2000 körül kezdtem el szisztematikusan összegyűjteni az adatokat a magyarországi faóriásokról.

A könyvem megjelenése után egyre több előadást, találkozót szerveztünk a fakereső közösségeknek, valódi mozgalom lett a fák egyéni méréséből. A Nemzeti Parkok is mindig megküldik az adatokat, és ha valaki a fakeresők társaságából ismeretlen, mocsarasabb helyen jár, ahol azért nem jellemző az emberek gyakori megfordulása, és rátalál egy ismeretlen és hatalmas fára, lefotózza, előzetesen le is mérheti, én pedig kimegyek az adott helyre, és ellenőrzöm a mérést. A lézeres magasságmérés megkönnyíti a dolgom, ahogy a GPS-rendszerek is, hogy egyáltalán újra megtaláljuk az adott fát.

Hány fát tartanak nyilván az adatbázisukban?

Jelenleg 3200-at, de a lista folyamatosan bővül, aktuálisan a honlapomon, a Dendrománián lehet róla tájékozódni. Az itt számba vett fák törzskörmérete 6 méter fölötti, de persze a fajtól függ, hogy mikortól tekinthető egy fa óriásfának. A bükknél ez az érték 4 méternél kezdődik, a fekete nyárnál 7 méternél.

Ma Magyarország legnagyobb törzsméretű fája egy fekete nyár a maga 12 méterével a Gemenci-erdő mélyén. Nem is olyan régen, 2013-ban találták meg.

sokszinuvidek.24.hu