Közös megegyezéssel akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltató és munkavállaló is meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, és ennek feltételeiben is meg tudnak egyezni.

A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés alapvető feltétele, hogy mindkét fél kinyilvánítsa, hogy megállapodtak abban, hogy a munkaviszonyt egyező akarattal megszüntetik. Nem közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, ha például a felek egyidejűleg közölnek egymással felmondást. Nem közös megegyezéses megszüntetés az sem, ha a felmondást tartalmazó iratot a másik fél is aláírja, vagy ráírja, hogy „elfogadom”.

A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén ügyelni kell arra, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos minden lényeges kérdést tartalmazzon a megállapodás. Így, ha a felek nem azonnal kívánják megszüntetni a munkaviszonyt, akkor a megegyezésnek tartalmaznia kell a munkaviszony megszűnésének időpontját is. Ennek hiányában a megegyezés a felek általi aláírás időpontjában megszünteti a munkaviszonyt. Szintén fontos a munkavállalót illető járandóságok rendezése a megegyezésben. A közös megegyezés nem felmondás, ezért a munkavállaló ebben az esetben automatikusan nem számíthat a felmondás esetén járó járandóságokra (felmondási időre járó munkabér, illetve távolléti díj, végkielégítés). Ezek csak akkor járnak, ha a felek kifejezetten rendelkeznek erről a megállapodásban.

Önmagában a munkaviszonyt megszüntető megállapodás megtámadására nem adhat okot, ha utóbb valamelyik fél meggondolta magát. A közös megegyezés a Munka Törvénykönyvében meghatározott okokból támadható meg.

A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés megtámadható a fél által, ha annak megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Ennek feltétele, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette.

Lényeges körülményre vonatkozó tévedésről akkor beszélhetünk, ha e körülmény ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Például lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha a munkáltató tévesen arról tájékoztatta a munkavállalót, hogy a közös megegyezés aláírásával nem esik el semmilyen járandóságtól ahhoz képest, mintha munkáltatói felmondással szűnne meg a munkaviszony. Ám valójában a közös megegyezéssel elesik bizonyos járandóságoktól (pl. végkielégítéstől).

Előfordulhat, hogy mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben írta alá a megegyezést. Ha e tévedés valamely lényeges körülményre vonatkozott, akkor bármelyik fél megtámadhatja a megegyezést.

A tévedés előidézésének egyik formája, ha az egyik fél a másikat szándékosan tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta. Ebben az esetben megtévesztésre hivatkozva a tévedésbe ejtett vagy tévedésben tartott fél a közös megegyezést megtámadhatja. Ilyen eset, ha például a munkáltató szándékosan valótlan információkat oszt meg a dolgozóval annak érdekében, hogy ezzel rábírja őket a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Megtévesztésről csak szándékosság esetén beszélhetünk. Ez tevőlegesen vagy passzív magatartással is történhet. Ettől eltérően, tévedésre hivatkozva akkor is megtámadható a megegyezés, ha a tévedést a másik fél gondatlanul okozta.

Nincs joga megtámadni a közös megegyezést annak a félnek, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. Ha viszont a tévedést szándékosan idézték elő, akkor a megállapodás megtámadható abban az esetben is, ha a tévedést a megtévesztett fél felismerhette volna.

A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés abban az esetben is megtámadható, ha az egyik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá a másikat a megállapodás megkötésére. Nem minden hátrányos következmény minősül jogellenes fenyegetésnek. Így például nem jogellenes, ha a munkavállalóval közlik, hogy a megegyezés elutasítása esetén a munkáltató azonnali hatállyal fog felmondani. Jogellenes fenyegetés például, ha a dolgozóval azt közlik, hogy addig nem hagyhatja el a helyiséget, amíg alá nem írja a megállapodást.

A megtámadást 30 napon belül kell írásban közölni a másik féllel. A megtámadás határidejét a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kell számítani. Amennyiben a másik fél vitatja a megtámadás megalapozottságát, akkor a megegyezést megtámadó fél bírósághoz fordulhat. Bírósághoz fordulás előtt érdemes megfontolni, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre. A tévedést, a megtévesztést vagy jogellenes fenyegetés megtörténtét annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozva a megegyezést megtámadja.

Szintén érdemes tudni, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás eredményes megtámadása nem jár automatikusan a munkaviszony helyreállításával. A Munka Törvénykönyve szerint eredményes megtámadás esetén ugyanazokat a következményeket kell alkalmazni, amelyeket a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén. A munkaviszony helyreállítására csak a törvényben felsorolt esetekben van lehetőség. Például, ha a munkaviszony megszüntetésére a munkavállaló várandóssága alatt került sor, vagy ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe is ütközött.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

hrportal.hu