Megugrott a kereslet az alkalmi és idénymunkára

2018. augusztus 21. 08:12
Növekszik az igény az alkalmi és idénymunkásokra; az év első hat hónapjában 631 ezer ember szegődött el az egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben; a legálisan felvett időszakos alkalmazottak után majdnem nyolcmilliárd forint adóbevétel érkezett a kincstárba fél év alatt – írta a pénteki számában a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatására hivatkozva.

Az egyszerűsített foglalkoztatás idei számait ismertetve a lap azt írta, hogy az év első hat hónapjában 631 ezer ember talált magának alkalmi vagy idénymunkát, a tavalyi féléves adat nagyjából 590 ezer ilyen alkalmazottról szólt, a két évvel ezelőtti hathavi érték pedig nem érte el az 550 ezret. 

Az idén a tavalyinál több, 135 ezer vállalkozás vett fel legális keretek között munkaerőt átmeneti feladatokra, a 631 ezer ember hat hónap alatt majdnem tizenegymillió munkanapot töltött el alkalmi vagy idénymunkával. Tavaly ez a szám például tízmillió körül alakult, a 2016-os pedig kevesebb volt kilencmilliónál.
    
A lap emlékeztet, a közterhet a munkával eltöltött napok alapján kell megfizetniük a munkaadóknak. A jogszabály szerint a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki alkalmazott után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőnél naponta ezer, a filmes statiszta esetében pedig napi háromezer forint adót kell leróni. 
    
Az első félévben ötezer személy segédkezett alkalmi keretek között filmes munkában, a turizmusban 11 ezren találtak maguknak rövid időre szóló munkát, az agráriumban 94 ezer ember helyezkedett el átmenetileg, más jellegű alkalmi munkára pedig 521 ezren vállalkoztak. Az államkasszába így megközelítőleg nyolcmilliárd forint befizetés érkezett – nagyjából kilencszázmillió forinttal több, mint a tavalyi első félévben.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Megszűnhet a lakástakarékok állami támogatása

2018. október 16. 08:30
Megszüntetné a Fidesz a lakástakarékok állami támogatását. A módosító javaslatot hétfőn nyújtották be, kedden akár már meg is szavazhatják.

Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába

2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.