A 27 tagú Európai Unióban 21 ország rendelkezik minimálbérrel, a hat kivétel Dánia, Olaszország, Ciprus, Svédország, Finnország és Ausztria. Az elemzésben szereplő 21 tagállam csoportjában a legmagasabb minimálbér majdnem hétszerese a legalacsonyabbnak. Az árszínvonalbeli különbségek figyelembevételével azonban a különbségek lényegesen kisebbek lettek.

Az ezt kimutató mérőszám, a vásárlóerő-egység (PPS), azt vizsgálja, hogy a megélhetés költségeihez képest mennyit ér a minimálbér, illetve mennyire lehet megélni ebből az összegből az adott országban. A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy az alacsonyabb árszínvonalú tagállamokban a minimálbérek értéke magasabb, mint a magasabb árszínvonalú tagállamokban.

Az árkülönbségek kiszűrésével végzett elemzés azonban azt mutatja, hogy a minimálbérek a bulgáriai 604 PPS-től a luxemburgi 1 707 PPS-ig terjedtek, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb minimálbér vásárlóértéke csak háromszorosa a legalacsonyabbnak.

Ha csak a minimálbér értékeket nézzük, Lengyelországban a legmagasabb a minimálbér (655 euró) szinte azonos értékkel a Cseh Köztársasággal (652 euró). Tőlük kissé lemaradva Szlovákia (646 euró) következik, végül Magyarország (542 euró) és Románia (515 euró).

Ugyanakkor, ha azt vizsgáljuk, az adott országban a megélhetés mennyire könnyű a minimálbérből, akkor a sorrend lényegesen megváltozik. Lengyelország (1133 PPS) továbbra is az élen áll, őt azonban Románia (949 PPS) követi, majd Magyarország (859 PPS). Ebben a rangsorban a Cseh Köztársaság (796 PPS) és Szlovákia (719 PPS) áll a lista végén.

Mi következik mindebből? Egyrészt, hogy a magyar minimálbér vásárlóerő-paritáson mérve teljesen belesimul a régiós országok közé. Másrészt, hogy hiába kisebb a tagállamok által meghatározott minimálbér euróban számolt (nominális) értéke (Magyarország és Románia esetében), vásárlóerejét tekintve többet ér, mint a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia minimálbéren foglalkoztatott munkavállalói által felhasználható összeg.

Az is figyelemre méltó tény, hogy bár az országok között a különbségek csökkennek, ha a vásárlőerő-paritást mérjük, a V4 államokban és Romániában ez nem így van; az adott országok között a legkisebb minimálbér a legnagyobbnak 78 százaléka, a legkisebb vásárlőerő a legnagyobbnak csak 63 százaléka. Mindebből az látszik, hogy noha az európai bérek vásárlóereje között a különbség kisebb, mint gondolnánk, de mindez nem tünteti el az országok különböző fejlettségi szintjei közötti különbséget.    

Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/-/ddn-20220128-2

www.liganet.hu