Folyamatosan csökken a sertésállomány

Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa beszélt a vg.hu-nak arról, hogy hosszabb távon nézve Magyarországon folyamatos a sertésállomány csökkenése, utoljára 1946-ban volt annyira alacsony, mint a KSH által mért decemberi, kevesebb mint 2,6 milliós. Ez éves alapon mintegy 6,2 százalékos leépülést jelent, ami az Európai Unió 5 százalékos átlagánál némileg magasabb.

 

Az olyan nagy sertéstartó tagállamokban, mint amilyen Spanyolország, Németország és Lengyelország szintén jellemző az állomány fogyása, az előbbi kettőben 3, illetve több mint 9 százalékkal tartottak kevesebb sertést.

 

A sertések hízlalásával foglalkozók száma is csökken, a KSH adatai szerint tavaly 17 százalékkal lettek kevesebben, de Oláh Endre szerint fontos kérdés, hogy ez az adat kiket takar, azaz milyen sertéslétszámtól számít valaki sertéstartónak.

 

Erőteljes koncentráció zajlik az ágazatban

A MOSZ adatai szerint napjainkban Magyarországon csupán 310-320 olyan telep működik, amelyiken ezer sertésnél többet tartanak, viszont itt található a teljes állomány 84 százaléka.

 

A 2020-as adatok szerint 120 telepen hizlaltak ötezer sertésnél többet, ezeken a helyeken pedig a magyarországi sertésállomány 70 százaléka koncentrálódott.

 

A főtanácsos elmondta, nem meglepő, hogy a sertéshizlalást a kicsiben termelők folyamatosan otthagyják, hiszen

 

az ágazat 2020 májusától 2022 elejéig nagyon nehéz helyzetben volt, a termelők többsége csak jelentős veszteséggel tudott túladni a sertéseken.

 

Amikor 2021 végén meglódultak a gabonaárak és az élő sertés ára kilogrammonként csak 340-360 forint körül alakult, így sertésenként akár 10 ezer forintos is lehetett a veszteség. Emiatt sokan döntöttek a sertéstartás befejezése mellett.

 

A termelőknek a kiszámíthatatlanságból is elegük lehet, az árak nagymértékű kilengéseit már nem tudták tolerálni. 2022 elején még 364 forint volt egy kiló élő sertés felvásárlási ára, most 700 forint fölött van - de ez nem garancia arra, hogy aki ezen fellelkesedve újra termelni kezd, jól jár. A főtanácsos megfogalmazása szerint aki belefog az "a homályba ugrik, hiszen nem lehet tudni, hogy néhány hónap múlva mi lesz a takarmányárakkal, a forintárfolyammal és a magyar felvásárlási árakat meghatározó német jegyzéssel".

 

Annak ellenére is nő a sertésár, hogy csökkent a kereslet

A magyar piacot is meghatározó német sertésár történelmi csúcson van, ez pedig  további húsáremelést jelezne előre, azonban ez ellen a visszaeső fogyasztás jelentős visszafogó erőt képvisel.

 

Hiába csökkentek a gabonaárak, sokan még a 2022 végén magas áron vásárolt gabonát és az abból készült takarmányt etetik.  A MOSZ információi szerint  az olcsó ukrán gabonából a takarmánykeverők is vásároltak, de náluk is ott van a még magas áron beszerzett készlet. Nem csökkent a hizlaláshoz szükséges egyéb inputok – az energia, a munkaerő és a premixek ára –  sem, így a hízlalók az elmúlt egy-másfél éves időszakban jelentős veszteségeket szenvedtek és nagyon messze vannak ennek a kompenzálásától.

 

Az árcsökkentésre kicsi az esély, hiszen miközben a termelők a korábbi veszteségeiket próbálják mérsékelni, tisztában vannak azzal, hogy beruházásokra, fejlesztésekre is forrásokat kell biztosítaniuk ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a versenytársakkal.

 

Nagyban, korszerű technológiával és megfelelő takarmányháttérrel van fantázia a sertéstartásban is, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy a takarmányipari óriás, az UBM Holding beszáll a jelentős sertésintegrációt működtető Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-be és pár éven belül 50 ezer állat tartására alkalmas telepet épít.

 

forrás: agroinform.hu