A vállalati szférában az egyik leghatékonyabb munkaerő-felvételi eszköznek tartják azt, amikor a munkaadó arra kéri alkalmazottait, hogy javasoljanak az üres pozíciókra szerintük alkalmas jelölteket. Akit felvesznek és beválik, annak az ajánlója pénzjutalomban részesül. 

Erre a nagy cégek már rendszereket dolgoztak ki. Ezekről a multis szaknyelvben referral rendszerekről készített januárban immár harmadik alkalommal, több mint 200 válaszadó  részvételével egy kutatást a Firstbird, amelynek adatait a március végi recruiTECH toborzási konferencián mutatta be Uzsák András, a kutatás vezetője és a Firstbird customer success managere.

A válaszokból kiderült, hogy a 85%-a működtet ajánlási rendszert. A felmérés szerint az új munkavállalók 11-15 százaléka jön átlagosan erről a csatornáról, ami Uzsák András szerint “nem rossz, de van fejlődési potenciál. 25 százalékra ezt a számot némi odafigyeléssel szinte bármelyik szervezet fel tudja tornázni”. Vélhetően az erősödő munkaerőhiány miatt ebben nagyot léptek előre a fizikai munkavállalókat keresők, itt az ajánlással felvettek aránya a 2021-es 1-5 százalékról 2022 januárjára 10-15 százalékra növekedett.

Az egyik legnagyobb kihívás a cégek számára, hogyan tudják rábírni a munkavállalókat, hogy aktívak legyenek a programban, gondolkodjanak jelöltekben, megmozgassák a kapcsolatrendszerüket. Amiben van finomhangolási lehetőség: a cégek 93%-a nem díjazza a “sikertelen aktívakat”, azaz azokat, akik ajánlanak, de nem veszi fel a munkaadó jelöltjeiket. “Érdemes elgondolkodni, hogyan lehetne ennek a rétegnek az erőfeszítéseit elismerni” - mondta Uzsák András.

Amiben még van fejlődési lehetőség: a válaszadók 63%-a nyilatkozta azt, hogy papír alapon adminisztrál. 74% pedig továbbra sem méri a toborzási eszköz hatékonyságát.

Az ajánlási díjak - az a pénzjutalom, amit a sikeres ajánlásért kap a munkatárs - 2021-hez képest érdemben nem változtak. Kékgalléros munkaköröknél a cégek fele a 75 000 - 100 000 forint közötti összeget fizet. Fehérgalléros pozícióknál a medián érték 150 000 - 200 000 forint közötti érték. Van olyan cég is, amely 500 000 - 1 000 000 forint közötti összeget fizet egy jó fehérgalléros ajánlásáért.

Érdekesség, hogy a fehérgalléros többségű cégek többet fizetnek mind a kékgalléros (medián: 100 000 - 200 000 forint között), mind a fehérgalléros ajánlások után (150 000 - 350 000), mint a kékgalléros dominanciájú szervezetek. A válaszadók 75%-a három hónapos sikeres munkavégzés után fizet az ajánlónak, tehát ha a jelölt túljut a próbaidőn.

2022-ben a vállalatok 80%-a nem tervezi emelni az ajánlási bónuszt. Érdekesség, hogy Nyugat-Magyarországon alacsonyabbak az átlagos ajánlási díjak, mint Budapesten vagy Kelet-Magyarországon.

Uzsák András gyakran felbukkanó hibákat is megfogalmazott, amire érdemes figyelni. Íme néhány:

• Nem kap elég információt a toborzó az ajánlott jelöltekről.
• Nincs célzott és szegmentált kommunikáció a fehérgalléros és kékgalléros munkavállalók felé. Minden munkavállalónak a saját nyelvére le kell fordítani, melyek a keresett jelölt ismérvei.
• Az ajánló nem kap a toborzási csapattól visszajelzést, hol áll a jelöltje a kiválasztásban. Ez demotiváló lehet, csökkentheti aktivitását.
• A cégek jelentős része nem tartja nyilván, hány százalék ajánl, és nem dolgozik azon, hogy még több munkavállaló vegyen részt a referral programban.
• Ne érzésekre hagyatkozzunk, mérjük számokkal a rendszer hatékonyságát! Például a “toborzási tölcsérben” az ajánlással érkezők hány százaléka válik be, ez a többi csatornához hogyan viszonyul. Ha alacsony az arányszám, mi ennek az oka, hogyan lehet ezen javítani).
• Bonyolult és sok helyen még mindig papír alapú az adminisztráció, érdemes ezt a folyamatot is digitalizálni.
• Lehetne javítani a GDPR-nak való megfelelésen, tehát az adatkezelési gyakorlaton.
• A vezetőket is érdekeltté kell tenni, fel kell készíteni, hogy minél több ajánlás érkezzen.

www.hrportal.hu