Mentsük meg a kerecsensólymot! Barátja a mezőgazdásznak
2024. március 14. 21:04
Az év madara a kerecsensólyom, gyűjtést hirdetett a védelme érdekében a Magyar Madártani Egyesület.
Mint az az egyesület hírlevelében olvasható, a természetvédelmi szervezet idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ennek apropóján 2024-ben egyik első nagy fajvédelmi sikerük, a kerecsensólyom áll a középpontban.
1979 óta minden évben kiemelt figyelmet szentelnek egy-egy madárfajnak és a hozzá kapcsolódó természetvédelmi kérdéseknek. Idén, az 50. évforduló alkalmából rendhagyó módon nem bocsátották szavazásra, hanem az egyesület jelölte ki az év madarát, a kerecsensólymot.
A magyarság eredetmondájában, Emese álmában megjelenő turult a kereszténység felvételéig szent állatként tisztelték, majd az Árpád-ház jelképévé vált. A '70-es évek végére alig 10 költőpár maradt hazánkban. Az állomány drasztikus csökkenése a különböző növényvédő szerek túlzott alkalmazása, valamint a nagy számú, áramütésből eredő pusztulás következménye. A maradék állomány fészkeit pedig könnyű taníthatósága miatt (hiszen solymászmadár) rendszeresen kifosztották.
Eltűnésének veszélyét felismerve az MME szervezésében 1977 és 2007 között 1700 önkéntes őrizte sziklafalakon nevelt fészekaljaikat. Emellett legfontosabb zsákmányállata, a költőterületeken kipusztult ürge védetté nyilvánítása és visszatelepítése is komoly erőfeszítéseket igényelt. Az áldozatos védelmi munkának köszönhetően napjainkban a kerecsensólymok száma meghaladja a 150 párt, mely az európai állomány 60%-a. A hazai populáció kétharmada mesterséges, alumínium fészekládákban költ. Napjainkban legnagyobb számban a Hortobágyi, a Körös-Maros és a Duna-Ipoly Nemzeti Park sík területein.
Azonban még mindig veszélyben van a puszták királya.
A legeltető állattartás megszűnése hatalmas területeken járult hozzá az ürgék eltűnéséhez. A termőföldeken a rágcsálófajok irtása a ragadozómadarak állományára is negatív hatással van. Az illegális mérgek használatát ugyan sikerült visszaszorítani, de sajnálatosan még ma is fordulnak elő ezzel kapcsolatos pusztulások.
A természetes élőhelyek átalakítása, valamint a magas, öreg fák eltűnése a fészkelőhelyek számának erős csökkenését okozzák. A nagyfeszültségű villanyoszlopok vezetékei folyamatos veszélyt jelentenek a madarak számára. E mellett vonulása során az észak-afrikai területeken még napjainkban is vadásszák.
A Magyar Madártani Egyesület most gyűjtést hirdetett annak érdekében, hogy minél több költőpárt menthessenek meg. A magasfeszültségű vezetékhálózat egyes részein fészekládákat helyeznek ki és a legkockázatosabb szakaszok madárbaráttá alakításán dolgoznak az áramszolgáltatókkal együttműködve.
Az állományfelmérés érdekében elvégzik a kerecsensólymok gyűrűzését, a gyűrűket a fiókák kapják. Emellett jeladók segítségével határolják be területhasználatukat és határozzák meg vonulási útvonalukat.
Méregkereső kutyák segítik felkutatni az illegális mérgek által elpusztult egyedeket. A rendőrséggel együttműködve számos alkalommal sikerült már felderíteni az eseteket és bíróság előtt felelősségre vonni az elkövetőket.
A nemes célt támogatni kívánó adományozók itt jelentkezhetnek.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
A villamos hálózatok közelében végzett mezőgazdasági munka veszélyeire figyelmeztet az MVM
2024. július 04. 17:24
Bizonyos szabályokat be kell tartani a balesetek elkerülése érdekében.
Az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. szolgáltatási területén több esetben fordult elő az elmúlt években baleset, amelynek során a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken mezőgazdasági erőgép, vagy az általa vontatott munkagép a közcélú hálózatnak ütközött, beleakadt a vezetékrendszerbe, illetve elszakította azt.
Itt vannak a lesújtó számok: már ennyibe kerül a búza és a kukorica itthon
2023. január 18. 12:06
Továbbra is komoly gondok vannak a hazai agráriumban, főleg, ha az árakról van szó. 2022-ben egy bődületes drágulási hullám söpört végig a mezőgazdaságban, elég, ha csak a munkabérek emelkedésére, az energiaválságra vagy a súlyos aszályra gondolunk. Európa-szerte, köztük Magyarországon is hétről hétre láthattuk, ahogyan pusztulnak a növények a földeken, égtek ki a legelők, amik nem meglepő módon nem segítették a termelők helyzetét. Ami pedig a gabonanövényeket illeti, nem túl rózsás a helyzet, áremelkedésekkel és kiesésekkel találkozhattak a gazdák.
Az AKI adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 120 ezer forint/tonna (+19 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 124 ezer forint/tonna (+36 százalék) volt 2023 január első hetében. A drágulás pedig tavaly is jól lekövethető volt, tulajdonképpen hónapról hónapra emelkedtek az árak a gabonák tekintetében, a kukorica pedig övön aluli ütést kapott, olyannyira, hogy még importra is szorultunk, ami korábban még nem fordult elő.