Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac, vagyis a Mercosur 1999-ben kezdett tárgyalásokat egy interregionális társulási megállapodás megkötéséről, amelynek egy kereskedelmi megállapodás is a része volt. Nem kevés idő, csaknem két évtized, és 39 tárgyalási forduló után 2019. június 28-án megszületett a politikai megállapodás a kereskedelmi szerződésről. Az Európai Unió világszerte az első olyan jelentős partner, amely megállapodott a Mercosurral, azaz a Brazíliát, Argentínát, Paraguay-t és Uruguay-t tömörítő országcsoporttal.
A következő lépés a politikai megállapodás után, hogy az Európai Tanácsban – itt az egyhangúság a döntéshozatali sztenderd - jóváhagyják a megállapodást, és kell majd a tagállami parlamentek ratifikációja is. Mindez az amazóniai erdőtüzekkel veszélybe került.
A Mercosur-megállapodásról fontos tudni, hogy - ahogyan az Európai Bizottság fogalmazott – a vámok csökkentésének vagy eltörlésének köszönhetően nemcsak jelentős gazdasági előnyökkel jár, de „a magas szintű normákat is előmozdítja”. Az EU és a Mercosur vállalják, hogy a gyakorlatban végrehajtják az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodást. A fenntartható fejlődésről szóló külön fejezet olyan kérdésekre tér majd ki, mint a fenntartható erdőgazdálkodás és erdővédelem. Az erdőtüzek kapcsán ez látszik most megkérdőjeleződni, és az utóbbi hetekben több német és francia lap is cikkezett arról, hogy az egész megállapodás ratifikációs folyamata veszélybe kerülhet.
Emmanuel Macron francia elnök– akit személyeskedésig menő nyilatkozatháborúba kényszerített Jair Bolsonaro brazil elnök – augusztus végén úgy nyilatkozott, hogy
Franciaország nem fogja támogatni az EU-Mercosur egyezményt,
mivel Bolsonaro gyaníthatóan hazudott neki, amikor azt állította, hogy Brazília betartja környezetvédelmi kötelezettségeit. Macron szerint viszont ezt kétségessé teszi az a tény, hogy megsokszorozódtak az erdőtüzek az Amazonasban. A francia állásponthoz Írország, Luxemburg, és Finnország is csatlakozott, sőt utóbbi egy imporbojkottot is kilátásba helyezett. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is úgy fogalmazott:
A német külügyminiszter, a szociáldemokrata Heiko Maas pedig azt mondta: "nem nézhetjük tétlenül, amint a lángok felperzselik a bolygó zöld tüdejét". Felhívta a figyelmet arra is, hogy
az EU-Mercosur megállapodás németországi megítélésében központi szerepe van a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyének.
Azt, hogy ez valóban így van, egy német online petíció is bizonyítja. A Die Welt számolt be arról, hogy egy nyugdíjas zenetanárnő, – a már az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) is élesen ellenző, 73 éves - Marianne Grimmenstein online petíciót indított. Ezzel szólítják fel Angela Merkel kancellárt arra, hogy ne ratifikálják az EU-Mercosur megállapodást, sőt a brazil agrártermékek importjának bojkottjára szólít fel. A petíciót az augusztus 23-i indulás óta szeptember elejéig több mint 300 ezren írták alá. A német politika ugyanakkor egyelőre óvatosan fogalmaz a megállapodás ratifikációjával, illetve „mégsem-ratifikációjával” kapcsolatban: a német kormány egyenlőre nem gondolkozik bojkottban, és inkább azt hangsúlyozza, hogy
a megállapodás ratifikálásával nagyobb befolyása lehetne az EU-nak a dél-amerikai környezetvédelmi helyzetre.
Ahogyan az egyik kormányszóvivő kiemelte: a megállapodásban „egy ambiciózus fenntarthatósági fejezet található, a klímavédelmet érintő kötelező szabályozással”.
Az látszik, hogy nem minden tagállam követel azonnal szankciókat, és tagadja meg a Mercosur megállapodás ratifikációját, de az biztos, hogy árgus szemekkel figyelik az amazóniai erdőtüzekkel kapcsolatos fejleményeket.
